Publication/name

...valahol lenni...

Nemcsak kora underground szcénája, hanem az egész nyolcvanas évek egyik legfontosabb zenekara. Vezetője, Menyhárt Jenő (1959, ének, gitár) a korszak karizmatikus frontembere volt, egyben az egyik legeredetibb szövegírója is.
Amikor 1981 márciusában az URH feloszlatta önmagát, a négy tagból hárman – Menyhárt Jenő, Kiss Llászló (1959–, basszusgitár, ének), Salamon András (1956–, dob) – Európa Kiadó néven folytatták tovább. Negyedik társuk Dénes József „Dönci” (1957–2008, gitár) lett. Napra pontosan egy évvel az URH debütálása után, 1981 szeptemberében adták első koncertjüket a Kassák Klubban – ami nem sikeredett túl fényesre. Akkori műsorukat (A pusztulás piszkozatai) az ősz során még párszor előadták, de ők is érezték, változtatni kell. Mire Salamon András váratlanul bejelentette, hogy ő inkább filmezni szeretne. Helyére Magyar Péter (1964–2018) került, illetve a csapat kiegészült Gerő Andrással (billentyűsök). Ebben a felállásban játszották már új programjukat, a Love’82-t, melyet az Ikarus stúdiójában – BBS-segítséggel –, rögzítettek is, és az anyag kazettáról kazettára terjedt a fővárosban. 1982 őszén újabb váltás, Gerő helyett Dönci barátnője, a korábban a Kolindát is megjárt Kamondy Ágnes (1953) lépett be. Már vele készültek a Hanglemezgyár felkérésére azok a próbafelvételek, melyek hallatán az illetékesek azonnal megszakították velük a kapcsolatot.
1983-ban újabb három taggal – a jazzrock vonalról érkezett Másik Jánossal (1952, billentyűk), Gasner Jánossal (1955–2009, gitár) és kongói diákkal, Joe Dyssou-val (konga) – bővültek. Majd ősszel a zenekar gyakorlatilag szétesett. Előbb Kamondy távozott, majd Kiss Llászló és Magyar Péter igazolt át Müller Péter új formációjába, a Sziámi Sziámiba. De 1983. december 30-án még adtak közösen egy búcsúkoncertet az Egyetemi Színpadon.
Aztán 1984 nyarán Menyhárt megint megkereste Kisst és Magyart, hogy együtt játsszák fel a Jó lesz…’84 című újabb EK-demót (megint csak a BBS segítségével). Majd november 11-én és 12-én a Jégszínházban, a Városbujócska című film apropóján élőben is összeállt a csapat. És itt olyan jól érezték együtt magukat, hogy úgy döntöttek, folytatják tovább. Igaz, immár a Sziámi Sziámiba átigazolt Gasner nélkül. 1985 tavaszán pár koncert erejéig Víg Mihály (Balaton) is játszott velük, majd bevették társnak Spenótot (Tóth Zoltán).
Ősszel Erdős Péter egy meglepő lemezajánlattal kereste meg őket, melynek eredményeként 1987 tavaszán megjelenhetett az Európa Kiadó első nagylemeze, a Popzene. 35 ezer példány kelt el belőle, ami akkoriban kereskedelmileg is jónak számított. Sőt, a Küldj egy jelet! című számukhoz még videoklipet is készített a Hungaroton. 1986-ban és 1987-ben rendszeresen koncerteztek országszerte, általában a Balaton társaságában. (Akkoriban Víg Mihály mögött is gyakorlatilag az EK zenészei játszottak.) Ebben az időszakban volt talán a csúcson az Európa Kiadó, legalábbis zeneileg, jól mutatja ezt például az 1986. június 10-én a Zichy-kastélyban adott koncert, melyet szerencsére a közönség soraiból Galántai György az Artpool részére rögzített, és a kilencvenes évek közepén dupla CD-n is megjelent. Ekkoriban léptek fel nagy sikerrel az amszterdami Melkwegben, majd az angliai Glastonbury Fesztiválon is.
A következő nagylemezt (Szavazz rám!, 1989) már egy ismét átalakult Európa Kiadó rögzítette. Előbb a Hit Gyülekezetébe megtért Dénes János, majd Másik János hagyta ott őket, Gasner János pedig visszajött. Nem sokkal a lemez megjelenése után azonban a zenekar ismét leállt. Legközelebb 1992 őszén aktivizálták magukat, ekkor Menyhárt Jenő, Kiss Llászló, Magyar Péter, Kirschner Péter (1966, gitár, ének) összeállításban, és velük tartott („független együttműködőként”) Másik János is. Az Itt kísértünk – Love ’92 zenei anyaga végül 1993 tavaszán jelent meg. De ez az újjászületés sem volt túlságosan hosszú életű: 1994 januárjában a Katona József Színházban az Európa Kiadó teátrális formában elbúcsúzott.
Menyhárt Jenő New York-ba költözött, mindenféle alkalmi munkákból élt, közben meg néha zenélt. 2001-ben amerikai zenészekkel új lemezt készített (Mr Con &amp; the Bioneers Brave New World Orchestra: String Reality), és az új formációval azon a nyáron többek között a Szigeten is fellépett.
Aztán 2004 tavaszán ismét összeálltak, és április 30-án – hazánk uniós csatlakozásának éjszakáján – az A38 hajón újra felléptek, majd az óriási érdeklődésre való tekintettel további koncerteket adtak. (E bulik esszenciája látható az Így vonulunk be DVD-n.) A koncertek olyan jól sikerültek, hogy a társaság együtt maradt (bár dobos poszton több változás történt) és folyamatosan koncertezett, mígnem az időközben részlegesen átalakult zenekar 2013-ban – több mint húsz év után – új programmal (Annak is kell) jelentkezett. Ennek részben újragondolt változata a 2016-os …Valahol lenni… album
„Az elmúlt években eléggé személyes keretek között zajlott az életem. Ez lehet, hogy átjön a lemezen” – vallotta 2021 októberében az Európa Kiadó legújabb, Love 2020 című albumáról Menyhárt Jenő zenekar-igazgató a hvg.hu-n, amelynek megjelenése a pandémia miatt tolódott másfél évre későbbre, A lemezen Menyhárt Jenő mellett Bujdosó János, Kálmán András, Koroknay András és Gyenge Lajos voltak akkor a zenekar tagjai.
JBSz–SJ
 
<a href="https://www.facebook.com/europakiadozenekar/">https://www.facebook.com/europakiadozenekar/</a>
<a href="https://europakiado.a38.hu/">https://europakiado.a38.hu/</a>
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 62–67.

Európa Kiadó

Winterverber Csaba

Gyenge Lajos

Kirschner Péter

Darvas Benedek

Másik János (1952, Kisbajcs) zeneszerző, énekes, előadóművész. Főbb hangszerei: zongora, gitár, bandoneon, ütős hangszerek. Cseh Tamás alkotótársa volt, jeleskedett a jazz-műfajban, majd a hazai underground megkerülhetetlen alakja lett, játszott a Trabant és a Balaton zenekarban, sokáig az Európa Kiadó tagja volt.
Konzervatóriumi tanulmányait Győrött végezte, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazz tanszakán tanult tovább. Az 1972 évi Ki mit tud? tehetségkutató verseny jazz kategóriájában nyertes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-interbrass-7014">Interbrass</a> zenekar tagja lett, később évekig zenei vezetője. 1976-ban szerzett tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
1972-1983 között a hazai jazz élet egyik meghatározó zenésze volt. A világhírű jazz gitáros, Szabó Gábor őt választotta billentyűsének két magyarországi koncertjére (1974, 1977). Közben a Jazz Tanszakon improvizáció technika órákon adta tovább tudását. 1977-től Kőszegi Group zongoristájaként bejárta Nyugat-Európát, Kőszegi Imre, Tony Lakatos, Dandó Péter, Babos Gyula, Tornóczky Ferenc, és más ismert muzsikusok társaságában. A Csaba Deseő Jazz Quintet &amp; Friends 1977-es Ultraviola című lemezén zeneszerzőként és billentyűsként is közreműködött. A 80-as évek elején játszott Dés László zenekarában, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dimenzio-7020">Dimenzió</a>ban és tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű jazz-rock társulásnak.
1975-ben <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a>sal és Bereményi Gézával közösen megírták és előadták a Levél nővéremnek című előadást, melyből lemez készült. A korszakos jelentőségű kiadvány 1977-ben jelent meg. A szerzőhármas még két közös színházi, illetve lemez produkciót készített: Levél nővéremnek 2. (1994) és az Igazi levél nővéremnek (2001) címmel.
Az 1980-as évek elejétől érdeklődése az underground felé fordult, részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balaton-trabant-10031">Trabant</a> zenekar felvételein, turnézott a Balaton és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-europa-kiado-8246">Európa Kiadó</a> zenekarokkal. Utóbbi együttessel a kapcsolata egészen 2017-ig tartott. 1994-ben Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó frontemberével jelentettek meg közös anyagot MJMJ címmel. 1997-ben elkészítette a Peepshow-mennyország című albumot, amely nagyrészt Bálint István író, költő szövegeire épül. 2001-ben kiadott önálló lemezének címe: Iguana Bár.
1987-ben az általa alapított <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-trance-balance-11002">Trance Balance</a> zenekar a világzene egyik legfontosabb hazai képviselője lett. A zenekar 1988-as lemezét napjainkban a nemzetközi DJ-társadalom fedezte fel újra.
Társszerzőként több lemez zenei anyagának elkészítésében vett részt: Bontovics Kati: Ártatlan bűn (1979), Ruttkai (1982), Darvas Iván: Összegyűrt szavak (1983), Kern (1985).
Az 1980-as években színházi darabhoz is készített zenét. Karrierje során számos magyar és nyugat-európai filmhez írt zenét. Néhány ezek közül: Habfürdő (1980), Egymásra nézve (1982), Városbújócska (1985), Meteo (1990), Simon Mágus (1999), Hídember (2002), Hunky Blues (2009), Szerelempatak (2013), Vándorszínészek (2018).
A 2000-es évektől a Másik János Heart Rock Company formációival koncertezik. Önálló estjein a dalait énekli és időnként verseiből is felolvas.  A Heart Rock Company olyan alkotói műhelyként működik, ahol a zenei élet különböző területeiről ismert muzsikusok is megfordulnak.
2019-ben versenydarabot írt, amelyet Vörös Eszter és a Budapesti Vonósok Fantáziák bandoneonra és vonószenekarra címmel adtak elő.
1991-ben Szemző Tiborral közösen a filmkritikusok B. Nagy László-díját kapta meg a Meteo című film zenéjéért. 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/janosmasik">https://www.facebook.com/janosmasik</a>
<a href="http://janosmasik.com/">http://janosmasik.com/</a>

Másik János

Zeneszerző, dalszövegíró, gitáros és énekes. Zenészi karrierje lényegében az Európa Kiadó pályája, a legendás, ma is működő underground zenekarnak az 1981-es megalakulása óta vezetője, frontembere, elsődleges dalszerzője, mondhatni, igazgatója. Menyhárt Jenő nemcsak a nyolcvanas évekbeli budapesti underground egyik emblematikus figurája, de egyben a magyar rocktörténelem egyik legjelentősebb alkotója.
Édesapja villamosmérnök, édesanyja gépírónő volt. 1980 őszén többedmagával megalapította a punkmozgalom energiáiból táplálkozó, az 1980-as évek hazai undergroundját elindító <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-urh-9898">URH</a>-t. Fél évvel később, 1981 tavaszán pedig az annak romjain alakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-europa-kiado-8246">Európa Kiadó</a> vezetőjeként folytatta tovább (maga az Európa Kiadó nevet egy meg nem valósult URH-fénykép ihlette: négyen álltak az Európa Könyvkiadó felirata alatt, és a társainál egy fejjel magasabb Müller Péter feje a fotón kitakarta volna a „könyv” szót.) Az Európa Kiadó mellett pedig Menyhárt a kezdetek óta tagjai volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balaton-trabant-10031">Trabant /Balaton</a> együttesnek, Víg Mihállyal később is voltak közös zenei projektjeik, de készített duólemezt az Európa Kiadó egykori tagjával, Másik Jánossal is.
Menyhárt Jenő 1994-ben – egy addig Magyarországon dolgozó amerikai nő miatt – elhagyta Magyarországot (a Katona József Színházban az Európa Kiadó is látványos koncerten búcsúzott közönségétől), és kiköltözött New Yorkba. Miként 2022-ben a Fidelióban nyilatkozta: „Egyik napról a másikra megérkezni egy idegen helyre, ismeretlen kultúrába és egy másik nyelven elkezdeni egy teljesen új életszakaszt nem könnyű vállalkozás, ugyanakkor úgy is lehet tekinteni rá, mint egy remek kihívásra. Én annak fogtam fel. New York egy nagyon nyitott, izgalmas hely, de ott élni és boldogulni egyáltalán nem egyszerű. „If you can make it here, you can make it anywhere, it’s up to you” [„ha itt meg tudod csinálni, bárhol meg tudod csinálja, csak rajtad áll”], ahogy Frank Sinatra énekelte a New York, New York című számban. Mint általában az ilyen kihívások esetében lenni szokott, voltak nagyszerű és nehezebb periódusai is az ottlétemnek. Egy meglehetősen veszélyes környéken laktam, olyan lakásban, ahol időnként megfordultak patkányok is. Néhány hónap elteltével agyhártyagyulladást kaptam. Ez volt a mélypont. Mindeközben viszont végig volt egy repülőjegyem Budapestre.”
Az Egyesült Államokban az évek során sok mindent csinált: volt szobafestő, sofőr, menedzser különböző zenei stúdiókban, a legvégén pedig a Greenpeac toborzója. De közben a zenéléssel sem hagyott fel, Mr. Con and The Bioneers Brave New World Orchestra néven szervezett zenekart, mellyel 2001-ben nagylemezt (String Reality) vett fel, sőt, annak anyagával Magyarországon is koncertezett. 
Hazánk 2004-es európai uniós csatlakozásakor az Európa Kiadó több koncertet is adott (többek között az első születésnapját ünneplő A38 Hajón), és az újra beinduló koncertezés hatására Menyhárt végül 2008-ban végleg hazaköltözött. Segítette, hogy a Greenpeace-nél felajánlottak neki egy konzultánsi pozíciót a magyarországi toborzóprogram felvirágoztatására. Hamarosan a magánélete is Budapesthez kötötte. Újra beletanult az itteni létbe, megteremtette azokat a lehetőségeket, amelyekben létezni és dolgozni tud. Évek óta működik a vállalkozása, melynek keretében munkatársaival intézményeknek készít videóanyagokat a rendezvényeikről. 
Miközben az Európa Kiadó változatlanul aktív. 
JBSz

Menyhárt Jenő

A zenekar, amelyik csak játssza a legnagyobb slágereit, nem izgalmas // Menyhárt Jenő, Európa Kiadó
 
A 2013-ban kiadott Annak is kell után új albummal jelentkezik az Európa Kiadó. A zenekar, legfontosabb és legnépszerűbb dalaival együtt, két egymást követő estén - december 2-án és 3-án - mutatja be …Valahol lenni… című új lemezének anyagát. Ennek kapcsán beszélgettünk Menyhárt Jenő zenekarvezetővel arról, hogy miért nem lesz átfedés a két este számai között, van-e olyan dal, amit már nem szeret játszani, és szó esett a zenekarhoz munkásságát bemutató digitális térről is.
 
Három évvel ezelőtt radikálisnak nevezhető változásokon esett át a zenekar. Mennyire igazolta az élet azt a döntésedet?
 
Európa Kiadó egyfelől mindig is olyan zenekar volt, amely periódusokon és változásokon ment át. Ez jellemezte az egész történetet, mégpedig azért, mert számomra illetve azok számára is, akik ebben a történetben részt vettek, ez így volt érdekes. Az Európa Kiadó nem egy hagyományos együttes, nem olyan, amelyben a tagok fiatalon összeálltak, amely zenekar valamikor elkezdett zenélni, és amelyben mindenki e köré szervezte az életét. Az Európa Kiadó olyan emberek köré szerveződött, akik más dolgokkal is foglalkoztak az életben, és ez, a zenekari lét, csak egy része – még ha fontos része is - volt annak. Ami 2013-ban történt, az egy nagyobb változás volt a zenekar életében, egy olyan változás, amit sokféleképpen lehet nézni és értékelni. Másrészt meg persze az ember sosem tudja, mi lett volna, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy. Én nem szoktam összehasonlítgatni a dolgokat - ez a történet lett: érdekes dolgokat csinálunk benne, és izgalmasnak találom a kihívást.
 
Ugyanabban az évben új lemezt is kiadott a zenekar. Három év távlatából visszatekintve hogy látod azt a lemezt?
 
Azt a lemezt ugyebár megújult felállással készítettük, ráadásul húsz év után először írtam újra magyarul, tehát az Annak is kell több értelemben is újrakezdés volt. Az album pedig egy nagyon korai stádiumában dokumentálta ezeket a történéseket. Az az album inkább egyfajta felvetés - nem demó, az ötletgyűjtemény pontosabb megfogalmazás. Kutakodás, irány- és útkeresés. Akkor én már húsz éve nem csináltam lemezt Magyarországon, így aztán ennek a gyakorlatával sem voltam tisztában, nem ismertem az embereket, és a stúdiókat. A felvetések ugyan ott vannak az albumon, de mivel az egészet kicsit kaotikusan készítettük, az Annak is kell nem egy kész lemez. Ezért is gondoltam – mivel az anyag most már egy érettebb, kiforrottabb szakaszánál tart –, hogy egy mozaiklemez formájában, folytatva a három évvel ezelőtti munkára, az új számokkal kiegészítve csináljuk meg az új lemezt, a …Valahol lenni… című albumot. 
 
Hogyan, mennyi idő alatt készült az új Európa Kiadó-album? Bevezetnél egy kicsit minket az új lemez kulisszái mögé?
 
Egy év alatt készült, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan dolgoztunk rajta. Sok munkánk volt benne, több helyen vettük fel, ráadásul alaposabban és jobb körülmények között készült, mint az előző lemez. Jóval célirányosabban. Fontos szerepe volt ebben Sellyei Tamás producernek, aki végigkísérte a folyamatokat.
 
Az A38-as dupla lemezbemutató különleges koncertpárnak ígérkezik. Mesélnél erről bővebben?
 
A koncert ötlete az Európa Kiadó munkásságát összefoglaló projekt, a készülődő digitális tér kapcsán merült fel. Azt gondoltam, hogy lehetne egy olyan duplakoncertet csinálni – mert az utóbbi időben repertoáron tartott dalok két estére is elegendőek –, amikor a zenekar két teljesen különböző műsort ad. Ebben az is benne van, hogy egy olyan zenekarról van szó, amelyik még két egymást követő estén sem akarja ugyanazt csinálni. Így az új dalokat is ennek a kontextusában lehet elhelyezni. A két este során kétszer tizennyolc szám hangzik majd el, átfedések nélkül. Mind a két napra más „előműsort” hívtunk - azért nem használnám az előzenekar szót, mert a hiperkarmás Bérczesi Robi (december 2-án) és Frenk (december 3-án) is egy szál gitáron fog játszani.
 
Mi a helyzet az említett, régóta tervezett és fejlesztett Európa Kiadó-digitális térrel?
 
Hatalmas anyag gyűlt össze, és vannak már dizájn-tervek is. Az egész létrehozása grandiózus munka és most éppen azt tervezzük, hogyan fogjuk az egészet megvalósítani. De a projekt valójában már készen áll arra, hogy a végső fázisba kerüljön.
 
A két különböző setlist kapcsán kérdezem: van olyan Európa Kiadó szám, amit már abszolút nem szeretsz játszani, amelyiktől, ahogy mondani szokás, már herótod van?
 
Ha lenne olyan szám, amitől herótom van, az nem lenne a repertoár része. Az ember a műsorához pedig kétféleképpen állhat hozzá: vagy azt mondja, hogy „á, itt vannak számok, gyerünk, játsszuk el őket”, vagy megpróbálja újra és újra megjeleníteni, amit érez velük kapcsolatban. Egy adott kontextusban valamiért azt a számot akarja énekelni, és nem egy másikat. Én sosem úgy kezeltem az ilyen helyzeteket, hogy számokat játszunk, hanem úgy, hogy mindig egy teljes koncertet, egy állapotot akartam felépíteni, azért, hogy valamit közöljünk, hogy valamit közvetítsünk az egésszel. A műsort mindig úgy állítottam, állítom össze, hogy az hangozzon el, amit éppen akkor az adott elemekből – vagyis a számokból – leginkább közölni akartam, és, ami zeneileg, meg minden más szempontból is a legjobban izgatott. Ez a halmaz természetesen nem mindig esik egybe a klasszikus Európa Kiadó-slágerek halmazával. De nem azért nem, mert azokat már nem szeretem, hanem azért, mert valami miatt akkor és ott éppen nem azok a legfontosabbak. Ettől még persze előfordulnak műbalhék ilyen okokból az Európa Kiadó-koncerteken, emiatt is alakult ki végül  rendszeres konferanszokból a Kőkemény Közlemény című performansz-számunk. Fontosnak tartom, hogy a művész olyan műsort játsszon, ami számára fontos és neki is tetszik, mert ellenkező esetben az egészből elfogy a tűz, meg az izgalom. A dalokat újra és újra meg kell tölteni önmagukkal. A zenekar, amelyik csak játssza a legnagyobb slágereit, nem izgalmas.