Publication/name

Tudod, én ott voltam

Tolcsvay László (1950) zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész, felesége Péreli Zsuzsa képzőművész, testvére Tolcsvay Béla,
Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, 1967-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvay Trió</a> egyik alapítója, mellyel az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével. A formáció legnagyobb sikerét 1973-ban aratta, amikor Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét megzenésítette, mely bár csak 1981-ben kerülhetett nagylemezre, korosztálya egyfajta himnuszává vált. 
1973 szilveszterétől a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> tagja és egyik zeneszerzője lett, az együttes 1984-es feloszlásáig több mint tíz nagylemez készítésében vett részt. A zenekarnak komponált slágerei (Első villamos, Jöjj kedvesem) mellett rendszeresen írt Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak dalokat. 
Az elmúlt évtizedekben számtalan szólólemezt jelentetett meg (Várd ki az időt, 1983, Kapcsolj át, 1995, Fehér zaj, 1997, 12 nő, 2002, ’68, 2018), egyik legnagyobb munkája mégis az 1987-ben írt, a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományokat ötvöző Magyar Mise. Benne rockerekkel és operaénekesekkel, modern ütőegyüttessel és népzenészekkel, valamint egy száztagú klasszikus kórussal.
Színpadi művei közül talán a legjelentősebbek a Müller Péterrel és Bródy Jánossal közösen írt Doctor Herz musical, melyet tíz éven át játszottak a Madách Színházban. Ugyanitt mutatták be 1991 húsvétján a Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival közös Mária evangéliumá-t, mely nemzetközi szinten is jól futott, illetve 1995-ben az Isten pénze című musicalt (ugyancsak Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival).
További színpadi művei: Testamentom (oratórium, 1992), Bábel (táncdráma, 1994), Beszterce ostroma (daljáték, 1999), ÖrökKörök (balett, 2002), Rákóczi-fantázia (2003), Egy mondat a szabadságról (kantáta, 2006), Ördögölő Józsiás (tündérmusical, 2013), Vörös és fekete (musical, 2015).
Munkásságáért 1989-ben eMeRTon-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta.
JBSz
 
<a href="https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/">https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/</a>

Tolcsvay László

A huszadik századi magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, Szörényi Levente alkotótársaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül ő tett az elmúlt évtizedekben a legtöbbet azért, hogy a rockzene Magyarországon elismert része legyen a magyar kultúrának.
Pályafutását az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">Illés</a>ben kezdte (1964–1973), majd rövid kitérő (KITT-Egylet) után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a>ban (1974–1984) folytatta. A hatvanas években ő írta meg nemzedéke, a beatgeneráció legismertebb helyzet-és közérzet-értékelő dalait (Az utcán, Ne gondold, Miért hagytuk, hogy így legyen?), majd a hetvenes években az Illés és Koncz Zsuzsa albumain kitágította szövegírói univerzumát, és sajátos szimbólumrendszert alkalmazva egyre erőteljesebb társadalomkritikai hangot is megfogalmazott (Jelbeszéd, Ha én rózsa volnék).
A hetvenes évek második felétől, a Fonográf korszakban a rá nehezedő fokozott nyomás és odafigyelés miatt ugyan a korábbinál kevesebb társadalmi töltésű dallal lepte meg a híveit, mert a szövegeit ebben az időben még a korábbinál is erősebben cenzúrázták, de ő mindig megtalálta annak lehetőségét, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. Ha másként nem ment, akkor Koncz Zsuzsa verslemezein például a magyar költőkkel üzent (Kertész leszek, Itt van az ősz, itt van újra).
Pályafutásának önálló korszaka 1978-ban a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival kezdődött. Az utca másik oldalán című műsora már címében is kifejezte művészi, alkotói alapállását. Első szólóalbuma 1980-ban Hungarian Blues címmel jelent meg. Ezen a szerző-előadó saját életérzéseit, filléres emlékeit, valamint a mindennapokban tapasztalt konfliktusokat énekelte meg, ironikus felhangokkal, sokat sejtető, áttételes megfogalmazásokkal. Ez a törekvése megfigyelhető későbbi albumain is, amelyekkel négy-öt évenként jelentkezett. Bródy szemmel láthatóan ezekben a mikrorealista vagy gúnyos, szatirikus kis dalokban (Mama kérlek, Filléres emlékeim, Légy hű magadhoz, Maszkabál, Földvár felé félúton) érzi jól magát, mint ahogy a színpadon is eszköztelen előadásmódjával, dalainak gondolatiságával képes leginkább hatni nézőjére, hallgatójára.
Bródy életművében ugyanakkor jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek. A nyolcvanas évektől több alkotóval (Szörényi Levente, Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Andrew Lloyd Webber) is maradandó értékű műveket hozott létre – Kőműves Kelemen, 1982, István, a király, 1983, Doktor Herz, 1988, Fehér Anna, 1988, A kiátkozott, 1997, Will Shakespeare, vagy amit akartok, 1997, Veled Uram!, 2000, Volt egyszer egy csapat, 2005 –, amelyek ma már repertoár darabok a színházakban.
A szólista évek alatt dalszerzőként is aktív maradt. Koncz Zsuzsával és Halász Judittal mindvégig termékeny volt a kapcsolata, de életkortól és stílusoktól függetlenül jól együtt tudott működni más zenésztársakkal is, írt dalokat Tolcsvay Lászlónak, Nagy Ferónak, Zoránnak, Komár Lászlónak és a Géniusznak. 1996-ban Liszt-díjat és Huszka Jenő-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaként Kossuth-díjat, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. Vámos Miklós (Ha én Bródy volnék), illetve Gréczy Zsolt és Retkes Attila írt róla könyvet (Bródy). 1990 és 2012 között az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke volt.
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 408–409.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 258–259.
<a href="https://www.instagram.com/brodyjanos_official/">https://www.instagram.com/brodyjanos_official/</a>
<a href="http://brody.mediastorm.hu/">http://brody.mediastorm.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU</a>

Bródy János

Németh Oszkár (1946-2021) dobos, ütőhangszeres, az 1970-es évek egyik legjelentősebb hazai zenekarának, a Fonográfnak az alapító tagja.
A főváros közelében fekvő Pomázon nőtt fel. Már gyerekkorában kiderült, hogy van érzéke a doboláshoz. Keménykötésű könyveken gyakorolt, saját maga faragta dobverőkkel. Később az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-echo-6700">Echo</a> együttes technikusa lett, ahol kitanulta a szakma csínját-bínját, mert itt már alkalma volt rendes dobfelszerelésen játszani.
Első komolyabb zenekara a Sakál Vokál volt, ahol együtt játszott Móricz Mihály gitárossal is. 1970-ben innen ment a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvayék és a Trió</a>ba, akikkel 1972-ben kiadtak egy nagylemezt, és ugyanebben az évben Kovács Katival is készítettek egy albumot (Autogram helyett). Ezzel egyidőben Németh Oszkár tagja volt a KITT-Egyletnek is (Koncz–Illés–Tolcsvayék és a Trió).
Az 1973 szilveszterén alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> zenekarnak, amelyet 1984-es megszűnéséig ugyanaz a hat zenész alkotott. A formáció a 70-es, 80-as évek egyik legsikeresebb együttese volt. Country-rock, hard rock és progresszív elemek is megjelentek zenéjükben, amelyet tökéletes vokál és hangszeres játék jellemzett. 1974-ben megjelent első albumukon helyet kapott az Oszkár Blues című szám is. A dobos úgy emlékezett, hogy valószínűleg a „gyerekek, ha látnátok…” kifejezés, az ő szava járása lehetett, amiből Bródy János a szöveg ötletét merítette.
Németh „Oxi” dobolt Szörényi Levente és Bródy János szólólemezein és az István, a király albumon is.
A 80-as években övé volt a legendás Fonográf lemezbolt Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál.
A Fonográf együttes megszűnése után 1988-ban csatlakozott a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bojtorjan-7052">Bojtorján</a> zenekarhoz. 1992-ben Németh Oszkár (N.O.) Móricz Mihály (M.O.) gitárossal megalapította a N.O. coM.M.ent együttest. Játszott Koncz Zsuzsával, Halász Judittal, szerepelt Zorán kísérő zenekarában is, valamint vendégzenészként szerepelt az énekes 2002-ben megjelent Zorán című lemezén. 2004-ben a Fonográf is újra összeállt - egyetlen koncertre.
2018-ban Tudod, én ott voltam címmel jelent meg önálló lemeze. A dalok nagyrészét Tolcsvay László és Bródy János írták, de Oxi saját szerzeményeit is hallhatjuk az albumon, amely sok-sok közreműködő zenészbaráttal készült el. Így például a szintén pomázi illetőségű, délszláv népzenét játszó Vujicsics együttessel is feljátszottak két dalt. Ugyancsak 2018-ban a Fonográf is tartott egy - utolsó - koncertet.
A 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány sok más zenészhez hasonlóan őt is nehéz helyzetbe hozta. A fellépései elmaradtak, így jóval 70 felett munkát kellett vállalnia a megélhetésért. A precizitásáról és szellemes játékáról ismert dobos, a szinte mindig vidám és mosolygós Németh Oszkár 75 éves korában, 2021. november 7-én hunyt el.
HZ

Kapcsolatok

Tolcsvay László

Bródy János

Németh Oszkár