Publication/name

Tintás ujjak

Az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb szövegírója. Különösen Presser Gáborral alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, akivel közösen az Omega és a korai Locomotiv GT legjelentősebb dalait jegyzik. Miközben olyan előadók számára is írt dalszövegeket, mint – időrendi sorrendben haladva – Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Bontovics Kati, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Szörényi Örs, Keresztes Ildikó és Varga Miklós. Zárkózott ember, egyszer így jellemezte magát: „Olyan vagyok, mint a parázsló tűz – aki közelebbről néz, többet érez belőlem.”
1943. augusztus 30-án az akkoriban Magyarországhoz tartozó Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény alapján a családnak menekülnie kellett, Szentendrére költöztek, ott is nőtt fel. Gyermekkorában olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, az irodalom és a színház vonzotta, s bár az ELTE jogi karán diplomázott, 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, és már hallgatóként különféle lapokban publikált. Az Omega dobosa, Laux József feleségeként ismerkedett meg Presser Gáborral, és onnantól csak úgy ontották a dalokat. Ő írta például a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Halott virágok, a Petróleum lámpa, a Tízezer lépés és hát persze a Gyöngyhajú lány szövegét. 
Az Éjszakai országút című 1970-es Omega LP után azonban Laux és Presser kivált, és létrehozta a Locomotiv GT-t, Adamis Anna pedig velük tartott. Ő jegyzi az LGT első öt nagylemezén a dalok többségének szövegét, hozzá kötődik többek között az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, a Miénk itt a tér, az Ő még csak most tizennégy, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, az Álomarcú lány vagy a Ha a csend beszélni tudna. Emellett ő írta az LGT első két angol nyelvű albumát. Nem mellesleg pedig az 1973 márciusában bemutatott, több mint négyszáz előadást megért Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical dalszövegeit (köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad és az Arra születtem) is.
Laux József 1976-os disszidálása után Adamis Anna itthon maradt (később el is váltak), de ezzel Presserrel a munkakapcsolata is megszakadt. Két évvel később Szörényi Leventével közösen Kovács Katinak írt albumot (Életem lemeze, 1978), majd Jakab Györggyel és Másik Jánossal egy másikat Bontovics Katinak (Ártatlan bűn, 1979). Gross Arnold grafikusművésszel közös könyvet adott ki (Versek és képek, 1979). A nyolcvanas-kilencvenes években pedig főként színészalbumok dalszövegeit jegyezte (Ruttkai Éva: Ruttkai, 1982; Darvas Iván: Összegyűrt szavak, 1983, Bács Ferenc: Tolvajlásaim, 1991, Szörényi Örs: Percemberek, 1996), illetve publikált egy gyermeklemezt (Tintás ujjak, 1993). 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darab szövegeinek egy részét jegyzi, 1999-ben pedig Vukán György Black Advent című operának a librettóját írta.
1987-ben jelent meg címnélküli szerzői lemeze.
1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa Pro Urbe Díját vehette át. Életpályája elismeréseként pedig 2023-ban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
JBSz

Adamis Anna

Geszti Péter (1964, Budapest) énekes és rapper, dalszövegíró. A 90-es években hatalmas sikereket ért el együtteseivel: a Rapülők, majd a Jazz+Az formációkkal. Nyelvi leleményekkel teli dalszövegei kiemelték őt a korszak könnyűzenei strófaíróinak sorából.
Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Rajzfilmfigurának adta a hangját, szinkronizált, kisebb-nagyobb szerepeket játszott tévé- és mozifilmekben, színházban. A könnyűzene világába gyerekkori barátja, Berkes Gábor révén került be, még főiskolásként, 1984-ben ő lett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> szövegírója. Első alkotása a Dadogós break volt, majd onnantól az ő szövegeire írtak zenét a 80-as évek második felének egyik legsikeresebb popzenekarának tagjai.
Az Első Emelet 1992-es leállása után aztán Geszti kilépett a rivaldafénybe. Felvette az MC Gesztenye művésznevet, és Berkes Gábor (T-boy) valamint Szentmihályi Gábor (Michel de Lux) társaságában megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rapulok-12375">Rapülők</a> együttest, amely sikert sikerre halmozott. Népszerűségüket nagyrészt Geszti Péter tehetségének és kommunikációs képességének köszönhették. Két nagylemez után, 1994-ben mégis a szétválás mellett döntöttek. Aztán 2006-ban két koncertre és egy friss albumra újra összeálltak, ahogy megtették ezt 2017-ben is, amikor egyetlen teltházas budapesti koncert adtak a Rapülők megalakulásának 25. évfordulójára emlékezve.
Geszti 1996-ban Dés László zeneszerzővel közösen megírta a nagy sikerű A dzsungel könyve című musicalt. 1997-ben Dés Lászlóval, Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával megalapította a Jazz+Az nevű formációt, amely az abban évben bemutatott A miniszter félrelép és az 1999-ben vetített Kalózok című magyar filmek slágereinek megalkotására jött létre. Két sikeres album kiadása után 2000-ben feloszlottak. Azért 2020-ban és 2021-ben még visszatért a Jazz+Az, és adott néhány koncertet.
2011-ben új zenekart hozott létre Gringo Sztár néven, amelyben a két énekesnő Gereben Zita és Sapszon Orsolya volt. Az együttes egyfajta "kozmopuritán" popzenét játszott, ami reggae, jazz, pop, rap, elektronikus zene, ska és balkáni népzene egyvelegéből állt össze. 2016-ban újabb zenei projektjét indította útjára. A Létvágy címet viselő album zenei anyagát élő koncerteken mutatta be. Innentől önállóan, GESZTI néven lépett fel, új énekesnőkkel Ambrus Ritával és Kiss Enikővel.
Számtalan előadónak írt dalokat, többek között Görbe Nóra, a Lord, az Azok a fiúk, a Manhattan, Oláh Ibolya, Wolf Kati, Zséda, Rúzsa Magdi és Tóth Gabi énekelték szerzeményeit. Színházi munkái közül kiemelkedik a 2016-ban bemutatott, ugyancsak Dés Lászlóval közösen jegyzett A Pál utcai fiúk musical, valamint a 2023-as, Monori András zeneszerzővel alkotott Ezeregy éjszaka című world musical, amelyeknek Geszti írta a dalszövegeit.
És röviden arról, hogy a zenélés és a szövegírás mellett mi mindent csinált még 1989-től napjainkig: volt rádiós és televíziós műsorvezető, filmproducer, forgatókönyvíró, reklámszakember, kreatív vezető, televíziós tehetségkutató zsűritagja, létrehozott országimázs-fesztivált és óriásplakát-kiállítást, valamint készített podcastot.
Számtalan elismerése közül a zenei vonatkozásúak: Popmeccs - Év szövegírója (1988), EMeRTon-díj (1992), Arany Zsiráf-díj (1993, 1994), Huszka Jenő-díj (1994), Magyar könnyűzenéért VIVA Comet díj (2011). És egy állami kitüntetéssel is büszkélkedhet: 2005-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.
Az utóbbi években sikeres önálló műsorral jelentkezett egy kereskedelmi TV-csatornán, de a zenéléssel sem hagyott fel: látványos showműsorokat tartott a Best of Geszti zenekarral, valamint különböző koncert-esteken láthatta őt a közönség, amelyeken partnere volt Váczi Eszter, illetve Falusi Mariann.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/geszti.official/">https://www.instagram.com/geszti.official/</a>

Kapcsolatok

Adamis Anna

Geszti Péter