Publication/name

The Final Salute In The Name Of Human Misery

A nyolcvanas évek elején alakult punkzenekarok közül az egyetlen, amely még ma is aktív. Igaz, amit az utóbbi harminc évben csináltak, az már eléggé messze áll attól, ahonnan elindultak.
A Trottelt 1982 februárjában alapította Rupaszov Tamás (1966, basszusgitár, ének), miután előző együttese a Rottens megszűnt. A névnek – melyhez eleinte a Der, majd később a Die előtagot biggyesztették – igazából nincs jelentősége, egyetlen szempont volt: elég keményen hangozzon. A legelső felállásban Rupaszov mellett Bognár Zoltán dobolt és a Marján István gitározott. Igazi minimálpunkzenét játszottak. Miután Bognár disszidált, 1984 tavaszán Papp Györggyel (QSS) és Balatoni Boli Endrével (később VHK) kiegészülve Marina Revue néven folytatták tovább.
1985 őszén viszont Rupaszov barátnőjével, Asztalos Ildikóval (1966, ének) újraélesztette a Trottel nevet, és két gitárossal november 7-én próbálni kezdtek. További egy évnek kellett eltelnie, mire a zenekar hangzását a későbbiekben nagyban meghatározó Kaktusz (Kakuszi György, 1968, gitár) csatlakozott hozzájuk.
A kezdetektől saját számokat játszottak. A Fekete Lyuk 1988-as megnyitásáig elég keveset koncerteztek, de már eljutottak vidékre (Debrecen, Miskolc, Eger).
1988 őszén Franciaországban rögzítették a következő nyáron megjelenő első LP-jük (Borderline Syndrome) anyagát, és ettől kezdve rendszeresen klubkoncerteztek Nyugat-Európában. A következő két albumukat egy német lemezcég jelentette meg, majd 1992-ben Rupaszov megalapította a Trottel Records-ot, és attól kezdve maga adta ki a korongokat. Időközben Asztalos Ildikó kiválásával trióvá olvadt a csapat, Rupaszov és Kaktusz mellett ekkor Csaba Ákos (1969) dobolt, egészen addig, míg 1994-ben meg nem tért a Hit Gyülekezetébe.
A kilencvenes évek első felében az alaptrió mellett rengeteg zenész megfordult, hol kibővültek, hol összementek. A legfontosabb talán a gitáros Horváth Endre 1994-es belépése. 1996-tól létrehozták a dob nélküli projektjüket, a Troxx-ot, melynek érdekessége, hogy a gitárok közös ritmizálása vette át a dob szerepét.
1999-ben újabb markáns váltás: kiszállt Horváth, Kaktusz pedig egyre inkább zajokban, zörejekben „utazott”. Ezen kívül lett trombita és női ének. Ettől kezdve teljesen átalakult, megpuhult, áttetszővé vált a hangzás. A 2000-es Fluid-ban a punk eredet már szinte fel sem ismerhető – könnyed, légies. Majd a kilencvenes években az Egyesült Államokból Magyarországra emigrált kaliforniai (fekete-cherokee-portugál keverék) rapper-hegedűs Todd belépése újabb változást hozott: a Stereodream „világzeneibb, afrikaibb, törzsibb” lett.
E nagyívű elkalandozás után 2003-ban visszatértek a gyökerekhez, másfél éven át a nyolcvanas évek végi Trottel felállásban játszottak. Aztán újra életre kelt a Trottel Stereodream Experience, melynek keretében további két erős, az elektronika és a népzenei ihletettség keresztmetszetében álló album (One Step Ahead, 2008, Embryo, 2010) született.
2018-ban Orosz Csaba (dob) és Rupaszov Tamás kisérletezéséből jött létre a Talayapa Project, mely eleinte elektromos dob/basszus duóként debütált, majd Kardos Ritával kiegészülve új Trottel formáció született. Ennek felvételeiből tették össze a 2020 decemberében megjelent LP-t, melynek címe a Talayapa Project.
Rupaszov Tamás amúgy is emblematikus figurája a magyar punktörténelemnek. Alig tizenöt évesen kezdte, játszott az első punk- és hardcore-zenekarokban (Rottens, Marina Revue), a három nyolcvanas évekbeli punkfesztiválból kettőt (Totál ’87, Totál ’88) ő szervezett, 1992-ben létrehozta az első hazai punkkiadót, a később más jellegű (alternatív) zenéket is publikáló Trottel Recordsot (többek között nála kezdte a Másfél, az Anima Sound System, a Korai Öröm), és hát nem utolsósorban több mint húsz éve a Trottellel a magyar punkszíntér legerősebb, igaz, a végén már a műfajtól meglehetően elkalandozó életművét tette le.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2 (80–90-es évek), Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 106.
Kapcsolat:
<a href="https://trottel.hu/">https://trottel.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Trottelrecords/">https://hu-hu.facebook.com/Trottelrecords/</a>

Trottel

Basszusgitáros, zeneszerző, lemezkiadó, a hazai underground kultikus alakja. A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-trottel-84727">Trottel</a> ősi, 1982-83-as és a ’85 novemberétől máig tartó korszaka között 1984-85-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-marina-revue-10418">Marina Revue</a> formációval a hazai hardcore-nak is törte az utat. A basszusgitáros-zeneszerző nemcsak saját, folyamatosan új megszólalásokat kereső – a posztpunkos artrocktól az instrumentális crossover-zenén át a folkos-elektronikus kísérletezésig kalandozó – együttesét, de hasonló nevű és karakterű kiadóját, a Trottel Records-ot is vezeti, amellyel szintén óriási hatást gyakorolt. 
Ahogy a vele készült <a href="https://beatkorszak.hu/rupaszov-tamas-eletutinterju">életútinterjúban</a> Dragojlovics Péternek mesélt a hőskorról:  „Az 1980 augusztusz Fekete Bárányok fesztiválon jött oda hozzám a Francia nevű, nálam néhány évvel idősebb punk srác. Elég fura figura volt, azt mondta, úgy nézek ki, mint Rotten, és megkérdezte, hogy van-e kedvem basszusgitározni a bandájában. Volt. És egyből lett is zenekar. (…) Rá két hónapra már fel is léptünk, nagyjából zéró zenei tudással.” (…) „Ahogy 1981-ben becsúszhatott a Rottens a Kassákba, úgy elfért éppenséggel a Total’85 is a paksi Ifjúsági és Úttörőházban. És ha megnézzük, két évvel Paks után volt a süttői Total’87. Azt is engedélyezték. Lehet, hogy a fővárosban az már teljesen más korszak volt, vidéken viszont a helyzet mit sem változott. A parasztok a présházakba menekültek, azt mondogatták egymásnak, hogy »Jönnek a punkok!«. Helikopter körözött a település felett. Egyszer aztán megjelentek a rendőrök, és közölték, hogy ideje hazamennünk. Mondtuk, hogy van még pár zenekar. De őket nem nagyon érdekelte ez, és aki nem ment el az utolsó vonattal, azt péppé verték. Pedig hát mi bajt okozhatott volna az a pár száz punk, aki a helyi vegyesboltban piált és hallgatta a koncerteket?”
A Trottel 1988 őszén Franciaországban rögzítette első LP-je (Borderline Syndrome) anyagát, és ettől kezdve rendszeresen klubkoncertezett Nyugat-Európában. A következő két albumát egy német lemezcég jelentette meg, majd 1992-ben Rupaszov megalapította a Trottel Records-ot, mely hamar a legeklektikusabb repertoárú hazai kiadóvá vált. Ő ugyanis a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy ne csak a saját zenéit publikálja, hanem a hozzájuk hasonló nyitottsággal közelítő zenekarok albumait is. Miként hangsúlyozta: „A Trottel Records a mai napig a nem kommersz zene horizontján tevékenykedik, stílushatárok nélkül, akárcsak maga a zenekar.” A kiadványok között a kezdetektől volt a punkon kívül elektronikus (Liquid Limbs) és experimentális zene (Hidegroncs), az első Korai Öröm és Anima kazetta is itt jelent meg, akárcsak a sehova be nem sorolható skót zenekarok (Archbishop Kebab, Dawson) bizonyos munkái. A 2010-es évektől egy időre a nép- és világzene felé billent el a kiadói profil. Majd ahogy jött a vinyl-reneszánsz, azzal ismét a punk és a hardcore kiadványok kerültek többségbe, valamint újra kiadta a régi Trottel-lemezeket. 
Ahogy Rupaszov fogalmazta: „a Tudósoktól a colorStaron át a HC-rapper Bobafettig van minden, ami izgalmas és érdekes. Leginkább egyfajta zenei kalandozás ez az egész, különösebb koncepció nélkül.”
JBSz

Kapcsolatok

Trottel

Rupaszov Tamás