Publication/name

Szájról Szájra

A mai negyvenes népdalénekesnő nemzedék legtehetségesebb és legsokoldalúbb képviselője Szalóki Ági (1978, Budapest). Számos gyereklemezt jelentetett meg, de alkalmanként jazzes és popos albumokat is készített. Rendszeresen hasonlítgatják Palya Beához, pedig nála lényegesen szofisztikáltabb és ösztönösebb művész. Vékony, törékeny alkat, teli élettel és energiával. Pályája első évtizedében kézről kézre adták a zenekarok egymásnak, az Ando Dromtól az Ökrösön át a Besh o droMig. Mígnem egyfelől a gyerekek felé fordult, másrészt Hallgató című lemezével elmozdult az etno jazz irányába. 
Tizenhat évesen énekelt először színpadon (az Ando Drom jubileumi műsorában). Mestereinek azokat a zenészeket tartja, akiket hallgatott, és akikkel együtt játszhatott: Sebestyén Mártát, Szakcsi Lakatos Bélát, Bodza Klárát, a Kalákát, és Dresch Mihályt, valamint erdélyi és moldvai énekeseket, például Eke Péterné Simon Marit, Jánó Annát és Lunka Erzsit. 1997-ben az Utolsó Óra munkatársaként több erdélyi énekes adatközlő repertoárját rögzítette. Az Ökrösben autentikus magyar népdalokat énekelt, a világzenei Besh o droMban pedig cigány népzenei tudását kamatoztathatta (anyai részről cigány származású). Velük járta be a világot a montreáli jazz fesztiváltól a Glastonbury fesztiválon át a párizsi Théâtre de la Ville-ig, New Yorktól Pekingig. 
Számos, díjakat nyert gyereklemezt (Téli-nyári laboda, 2004, Cipity Lőrinc, 2008, Gingalló, 2009) készített. A 2005-ben kiadott, Fonogram-díjas Hallgató-n a moldvai, gyimesi és cigány népdalokat jazzmuzsikusok ágyazták finom, jazzes szövetbe. 2007 az együtténeklés éve lett: Hercku Ágnessel, Bognár Szilviával és zenészbarátaival létrehozták a Szájról – szájra formációt, mellyel azonos című lemezük is megjelentették. 2008-ban némi meglepetésre Karády Katalin dalaiból szerkesztett albumot (A vágy muzsikál), 2010-ben pedig a Borlai Gergő dobos-zeneszerzővel jelentetett meg közös anyagot (Kishúg), melyen tőle szokatlan zenei műfajokba (elektropop, drum and bass) kalandozott el. Hogy aztán a következő évben ismét visszatérjen a magyar népzenei gyökereihez: a népzenei gyűjtőútjain frissen szerzett élményanyagból állt össze a Bárcsak ez az éjszaka című, az erdélyi Mezőség három falvának zenéjét és táncait bemutató műsora.
2012-ben karácsonyi albummal jelentkezett: Az öröme az égnek, ünnepe a földnek egyházi és magyar népi énekek gyűjteménye. A 2014-es zenés könyve, a Körforgás zenei anyagát kortárs magyar költők versei alkotják, melyet Szalóki Ági mellett Fenyvesi Márton zenésített meg. 2017-ben Fújnak a fellegek címmel magyar és cigány népdalokat énekelt lemezre. A következő évek intenzív koncertezéssel teltek, aztán negyvenkét évesen teherbe esett, és 2021 áprilisában kisfia született. De így sem ült sokat otthon, a 2022 augusztusában megjelent újabb gyereklemezén (Zümmögő idő) népmesék, archaikus népi imádságok, mondókák és tradicionális gyerekdalok, körjátékok egyaránt szerepeltek.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 198–204.
Weblap: <a href="https://www.szalokiagi.hu/">https://www.szalokiagi.hu/</a> 
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/agiszalokiofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/agiszalokiofficial/?locale=hu_HU</a> 
Instagram: https://www.instagram.com/szalokiagi/?hl=hu
JBSz

Szalóki Ági

A népdalénekes Herczku Ágnes (1975, Sátoraljaújhely) a tánc szerelmese, amatőrként került be a Honvéd Együttes Tánckarába, ott viszont kiderült róla, hogy generációja egyik legtehetségesebb népdalénekese. Nem mellesleg kétdiplomás (történelemtanár, esztéta), plusz moderntánc-pedagógusként középfokú oklevelet szerzett, valamint elvégezte az ELTE ének-zene tanári alapképzését. Másfél évtizeden át volt a Magyar Állami Népi Együttes énekes szólistája, mellette többek között a Hegedős/Fonó Zenekarban, a Szalonna és bandájában és a Szájról szájra projektben énekelt.
Közel huszonöt éve dolgozik együtt jelenlegi élettársával, Nikola Parovval. Korábban az autentikus és világzenei vonal mellett többször kooperált más műfajokban alkotókkal, Borbély Mihálytól Bornai Tiboron és DJ Palotain át Vajda Jánosig. 
Más az ő tehetségével évente szórná a korongokat, Herczku azonban óvatosan bánik velük. 2002-ben gurította elénk a hetvenpercnyi, főként szerelmes népdalokból válogatott Arany és kék szavakkal-t, és amilyen sokszínű az anyag (Moldvától a Mezőségig, a Székelyföldtől Komáromig), olyan sokszínű és sokrétű rajta a hangja. Több díjat nyert vele. Mégsem szédült bele. Nem lovagolta meg a siker hullámát, inkább hosszasan kivárt, csak kilenc évre rá, 2011-ben készített újra autentikus népzenei lemezt (Tüzet viszek‎). 
Miközben persze ő is végez oldalazó mozgásokat, mindenekelőtt Nikola Parovval közös világzenés produkciójával. Vele még 1999-ben a Naplegendákban dolgozott először együtt, Nikola akkor a Balkan Syndicate-et vezette. Végül a 2006-os Volt nékem szeretőm album borítójára került ki először a neve. Idővel a Balkan Syndicate mellett kikristályosodott egy szellősebb hangzású közös világzenei kvartett. Később viszont szüksége lett egy, népzenét és a világzenét egyaránt a legmagasabb szinten játszó formációra, így jött létre a Banda, melynek zeneszerzője, zenekarvezetője, producere a multiinstrumentalista Nikola Parov, akit fiatal tehetségek – Hegedűs Máté (hegedű), Pálházi Bence (hegedű), Fekete Márton (brácsa), Molnár Péter (bőgő), Herédi Zsombor (harmonika)– vesz körül. Így született meg a Bandázom című lemeze, melyet azóta több újabb korong (Live At WOMEX Budapest, 2016, Kamara, 2019) követett.
Közben a 2012-es és 2014-es a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató sorozat műsorvezetője volt, majd 2016 végén otthagyta a Magyar Állami Népi Együttest. Mint mondta, rengeteg előadáson kellett helyt állnia, és egyre kevesebb energiája maradt a saját anyagaira. A 2018-ban kiadott Hozomány – Visa című lemeze egy nagyszabású sorozat első darabja. A következő kiadvány középpontjában várhatóan a magyarvistai Gergely Erzsi „Erdei” áll, és nagyon szeretné, ha a buzai Eke Péterné Simon Mária néni is megélné a maga kiadványát.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 198–200.
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063527228137">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063527228137</a>

Herczku Ágnes

Bognár Szilvia (1977, Szombathely) kvalitásai régóta egyértelműek: hangban, technikában, zeneiségben, belső rezgésben lazán versenyre kel a népzenei/világzenei színtér ünnepelt sztárjaival. A zajos sikerhez gyakorta szükséges szerepjátszás, magabiztosság-többlet és megfelelési kényszer azonban neki nem megy. Mindenekelőtt alkatilag. 
A szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában tanult furulyázni, majd fuvolázni, tizenhat évesen csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, még gimnazista volt, mikor Vas megyei Boglya együttes énekese lett. Érettségi után három évig a folkot elektronikus tánczenével ötvöző <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-anima-sound-system-11570">Anima Sound System</a>ben énekelt, de figyelmét inkább a néphagyomány komplex megismerésére fordította. 1998 és 2004 között az ELTE néprajz szakára járt, szakdolgozatában az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetőségeit kutatta.
1998 és 2005 között a Vándor Vokál együttesben balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekelt, általában zenekari kíséret nélkül. Emellett öt éven át tagja volt a sokféle hatásból építkező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a> együttesnek, mellyel számos albumot készített. 
Emellett számtalan album és együttes szólistája, legyen az népzene, énekelt vers, régi zene, vagy világzene. A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes meghívott előadója, a Szeret énekese, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebo-egyuttes-6889">Sebő együttes</a> és Nikola Parov vendége, szerepelt Rost Andrea Pannon dalok című lemezén. Nem utolsósorban a kétezres évek végén Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival a nagy sikerű Szájról szájra produkció oszlopos tagja. 
Miközben Lovasi Andrással a Sator Quartetben középkori himnuszokat énekelt, jelenleg Kónya István lantművésszel van közös régizenei felállása, és állandó énekese az Esszencia produkciónak.
Mégis 2006 óta létező világzenei csapatában érzi jól magát, amellyel ezidáig négy albumot jegyez, valamint a gyermekeknek szóló Csintekerintő műsorát. Az időközben formáció az utóbbi években Bognár Szilvia Sextet néven lép fel. 2011-ben újabb világzenei produkciót hozott létre (Bognár Szilvia és az etNoé), s bár továbbra sem lépett ki a különféle etnikumok népzenéinek bűvköréből, új csapata határozottan progresszívebb hangzásvilágot képvisel. 
JBSz
Kapcsolat:
<a href="http://bognarszilvia.hu/">http://bognarszilvia.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU</a>

Bognár Szilvia

A rendszerváltozás után felbukkant gitáros nemzedék talán legjelentősebb képviselője. Játékát kifinomultság és esztétikai érzékenység jellemzi.
Az anyai ágon észt származású muzsikus Pécsett nőtt fel, ahol kamaszként gyakorta fellépett az Ifjúsági Ház Jazz Teázójában és Blueskocsmájában. 1988-ban költözött Budapestre és lett a jazztanszakon Babos Gyula növendéke. A fővárosban egy évvel később az Off Course tagjaként debütált, 1990-től Binder Károllyal játszott duóban, több közös nagylemezt (Little Song, 1992, Chrismas Song, 1993, Senior &amp; Adolphis, 1996) készítettek.
A kilencvenes évek elején Juhász Gábor alapító tagja volt a Pangea zenekarnak és a Tin-Tin Quartetnek, közreműködött a Binder Quartetben, a Bosambóban, a Balázs Elemér Groupban, a Mirrorworldben, a Samsara Quartetben és a Dés László Septetben. Legalább negyven albumon hallható a játéka, a fentieken túl például Téli Márta és Marozsán Erika korongjain. Az Off Course tagjaként olyan világsztárokkal készített közös nagylemezt, mint Erik Truffaz és Charlie Mariano.
A dán trombitással, Palle Mikkelborggal közös 2004-es 60/40 című CD volt az első, amelynek borítóján a saját neve szerepelt. Zenekarvezetőként az igazi lemezdebütálása azonban csak három évvel később következett be: power trió felállásából készített Fények című CD-n a basszusgitáros Papesch Péter és a dobos Borlai Gergő volt a partnere. Szintén 2007-ben jelent meg a Szájról szájra projekt zenei anyaga, amelyen Juhász három népdalénekesnővel – Bognár Szilviával, Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival az új évezred egyik legerősebb folkprodukcióját hozta létre. Egy évre rá pedig Karády Katalin világháború előtti keserédes dalait szedte szét és hangszerelte újra, melyeket Szalóki Ági énekelt lemezre.
2009 őszén került a boltokba 1978 című újabb albuma, amely nemcsak sokkal líraibb és meditatívabb volt a Fényeknél, de rajta a dalok – tőle szokatlan módon – hangsúlyos fúvós hangszerelést kaptak (ez amúgy Bacsó Kristóf érdeme).
2012 elején egykori tanítványával, Gyémánt Bálinttal készített közös albumot (Budapest), legutóbb pedig aktuális triójával – Juhász Gábor (gitár), Lukács Miklós (cimbalom), Szalai Péter (ütőhangszerek) – a modern jazz egyik alapművét, John Coltrane 1964-es A Love Supreme-ét játszotta a maga felfogásában lemezre.
Juhász Gábor életében a kezdetek óta meghatározó a tanítás, többek között a Postás Zeneiskolában és a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola jazztanszakán oktat (ami nem azonos az időközben a Zeneakadémia részévé vált Gonda János alapította jazztanszakkal).
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 257–259.

Szájról Szájra

Kapcsolatok

Szalóki Ági

Herczku Ágnes

Bognár Szilvia

Juhász Gábor (jazzgitáros)