Publication/name

Saját gyűjtés

Édesapja ifjabb Csoóri Sándor népzenész (Muzsikás, Ifjú Muzsikás), édesanyja Szemerei Erika néptáncos, nagyapja Csoóri Sándor író-költő, nagyanyja Marosi Julianna népdalénekes. Csoóri Sándor „Sündi” (1984) pedig nemcsak élt ezzel a lehetőséggel, hanem ki is teljesítette: a Buda Folk Band egykori és az Ötödik Évszak jelenlegi társvezetője évek óta meghatározó táncszínházi előadások keresett zeneszerzője.
A szülei ötéves korában váltak el, és eléggé kiterjedt a rokonság, tele féltestvérekkel. Kamaszkorában kezdte tudatosan érzékelni a családi tradíciókat, és akikhez igazán szoros és mély kapcsolat fűzte, azok a Csoóri nagyszülők, rengeteg fiatalokkori élménye (a moldvai énekes, Jánó Annától a népzenegyűjtő Kallós Zoltánon át a Muzsikásig) az Apostol utcai házhoz kötődik. 
Kezdetben csellózott, később brácsázott, született balkezesként előbb jobb kézzel húzta azt, csak később állt helyre körülötte a világ. 1997-ben tizenhárom évesen lett az Ifjú Muzsikás brácsása, melyben apja, ifjabb Csoóri Sándor énekelt és hegedült, Márczi Anna „Tücsi” brácsázott, Hermann Mária bőgőzött, és egy ideig a hozzá hasonlóan kiskamasz Soós András hegedült benne. Erdélyi autentikus népzenét játszottak, széki, mezőségi és kalotaszegi zene túlsúllyal. Az együttes 2004-től rendszeresen tartott táncházat, illetve klubot üzemeltetett, munkásságát pedig egy kazetta (Fehér és fekete, 1997) és két CD (Ifjú Muzsikás Egy, 1998, Hunzene, 2009).
2007-től a Buda Folk Band tagja lett, ahol többek között Éri Mártonnal zenélt együtt és amellyel fennállása tíz esztendeje alatt három albumot (Sűrű vándor, 2011, Magyar világi népzene, 2013, Saját gyűjtés, 2015) jelentetett meg.
A 2018-ban Lajkó Félix, a Buda Folk Band, a Dresch Vonós Quartet és a Magyar Állami Népi Együttes egykori tagjaiból alakult Ötödik Évszakban – Izabella Caussanel (ének), Csoóri Sándor „Sündi” (ének, brácsa, hosszú nyakú tambura), Hegedüs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), Szabó Csobán Gergő (ének, nagybőgő) – eredeti és rögtönzött, népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenét játszik. Eddigi két albumuk: Ne rejtsd el, 2020, Milyen az ég felettünk?, 2022.
Miként 2020-ban a Fonó-könyvben nyilatkozta: „Feldolgozásaimban szabadon váltogatom a szöveget, a hangnemet, a ritmikát, ha erre késztetést érzek. A legtöbb népi dallam – kisebb variációkkal – ugyanis sokfelé létezik, miért ne lehetne belőle saját változatot készíteni? Persze mi is tettünk alá szvinget vagy bluest, ezen mindenki átesik a pályáján – azért jó az a lüktetés! –, de hát annak idején a polkák és a csárdások különböző ritmusa is ugyanígy jött létre, idővel mégis szépen beépültek a táncrendbe. Ez természetes jelenség. Nem kell ezen csodálkozni, és nem is kell védeni a népzenét, mert az ettől még erős marad, az idő úgyis lepergeti a sallangot.”
JBSz

Csoóri Sándor "Sündi"

Bár a Berkó repertoárjában széki, magyarpalatkai, mezőkölpényi, fejérdi, dunántúli és szatmári zenék is szerepelnek, a fentiek fényében a hangsúlyt főleg a kalotaszegire helyezték. Idővel pedig az egykori szigorúan hagyományos előadásmódjuk is sokat változott: a hegedűt felváltotta a szaxofon, a brácsát és harmonikát az elektromos billentyűs hangszer, az „orga”, a nagybőgőt pedig a basszusgitár és a dob. Így megszólalásuk némiképp hasonlatos ahhoz, ahogy manapság a modernizálódott kalotaszegi cigánybandák muzsikálnak.
Nagyjából ugyanez a hozzáállás jellemző a Buda Folk Band – Maruzsenszki Andor (1983, hegedű), Takács Ádám (1983, hegedű), Csoóri Sándor „Sündi” (1984, kontra, tambura, ének), Éri Márton (1980, brácsa), Salamon Soma (1982, harmonika, furulyák) és Pénzes Géza (1960, bőgő) – tagjaira is. Szüleik, tanáraik ahhoz a nemzedékhez tartoznak, amelyik Magyarországon a hetvenes évek közepén elindította a városi táncház-mozgalmat. Így, mondhatni, beleszülettek a népzenébe, gyerekkoruk óta körülveszi a magyar és más kelet-európai népek zenei hagyománya. Így számukra természetes az autentikus népzene jelenléte a városi kultúrában. Akként is kezelik. Azaz magától értetődő módon keverik más műfajokkal. Ugyanilyen magától értetődő módon nyúlnak a magyar népzenétől némiképp idegen hangszerekhez (mint például kaval, tambura, koboz, tangóharmonika). Ezek eredőjeként jön aztán létre az a sokszínű zene elegy, amit ők – szójátékkal – világi népzenének neveznek. Bemutatkozó nagylemezük 2011-ben Sűrű vándor címmel jelent meg.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, A magyar folk története, Bp., Kossuth Kiadó, 2013, p. 197.
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/BudaFolkBand?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/BudaFolkBand?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Csoóri Sándor "Sündi"

Buda Folk Band