Publication/name

Rustico

Szokolay Dongó Balázs (1965, Tótkomlós) népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.
Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét, megint később free jazzt játszott „csöveken” – elsősorban dudán, furulyán és szaxofonon. Népzenészként többek között a Kündü, a Magyar Dudazenekar, a Békés Banda és a Vasmalom zenekarokban fújt, megfordult a Makámban és a Csík zenekarban, turnézott a Tékával és a Vujicsics együttessel, később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palya-bea-8114">Palya Bea</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebestyen-marta-6894">Sebestyén Márta</a> zenekarainak meghatározó tagja volt. 
Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-del-alfoldi-szaxofonegyuttes-41134">Dél-alföldi Szaxofonegyüttes.</a> Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált. 1999-tól dolgozott együtt egykori elmaradhatatlan társával, Bolya Mátyással (koboz, citera).
A szólómunkái mellett az elmúlt években főként a Corpus Harsona Quartettel, Fábri Gézával, Kónya Istvánnak, Fassang Árpáddal, Fabulya Andreával és Geröly Tamással (valamennyi előadóval duóban), valamint a Rustico és a Fohász formációval lép fel.
2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.
Szokolay sosem azt nézte, hogyan kell szabályosan megszólaltatni egy hangszert, hanem arra törekedett, hogy abból lehetőleg az és úgy szólaljon meg, ahogy ő elképzelte. Pályafutása során kapott is érte hideget-meleget mind a népzenészektől, mind a jazzisták részéről. Mire rendre csak megvonta a vállát és annyit válaszolt: „Mondhatnám azt, hogy amit csinálok, az free folk, de ezt sokan vagy nem értik, vagy félremagyarázzák. Persze, a szó hagyományos értelmében nem játszom se jazzt, se autentikus népzenét, és nem is törekszem rá. Amúgy sem kell mindig mindent kategóriákba tuszkolni. Külföldön érdekes módon sosem kérik számon ezt rajtam.”
Ahogy a honlapján hozzáteszi. „A népdal nem porosodó múzeumi kottafejek gyűjteménye, hanem elevenség és élet. Mindig újra éljük, mindig újra improvizáljuk, nem csak memorizáljuk. Az én tanulmányaim nem álltak másból, mint sok-sok népdal bemagolásából. De aztán, amikor játszom a dalokat, elindul a zenei fantázia. Meghallok hangokat, s megyek utánuk. Ma megyek utánuk, nem tegnap. Tehát kortárs.”
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/">https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/</a>

Szokolay Dongó Balázs

Junior Prima díjas népdalénekes, a Népművészet Ifjú Mestere, akinek a tehetségére a nagyközönség 2012-ben az első Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató verseny döntőjében csodálkozott rá. Pedig ekkor már négy éve a Dűvő zenekar énekesként szárnyalt. Később a Magyar Állami Népi Együttes műsorainak rendszeres szólistája lett. Első – és ezidáig egyetlen – önálló lemeze 2015-ben jelent Magam járom címmel. Elmondása szerint a szólista szerepkör kevésbé ambicionálja, szívesebben vesz részt másokkal közös projektekben (Rustico, Kubinyi Júlia Autentico, Dudaszó). Az énekesi karrier mellett 2017 óta a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője.
Népzenekedvelő szülők sarjaként Salgótarjánban nőtt fel, kisgyerek korától szeretett versenyekre járni, néptáncolni, népmeséket mondani. Népdalversenyek állandó díjazottja és nyertese volt, tinédzserként számos hanglemezen szerepelt, hazai és nemzetközi fesztiválokon lépett fel. Már középiskolásként szerepelt az Egyesült Államokban és Kanadában. És mivel úgy érezte, hogy az éneklés annyira biztos pont az életében, hogy azt úgysem hagyja el soha, érettségi után tájépítészetet tanult Budapesten. 
Az egyetemi évek alatt teljesen beépült a fővárosi népzenei közegbe. 2008-ban a Dűvő zenekar énekese lett, majd 2012-ben bejutott a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkutató verseny döntőjébe. És ettől kezdve sorra kapta a meghívásokat, hangja azóta mintegy ötven albumon hallható. Eddig egyetlen önálló nagylemezt jegyez, melynek anyagát maga szerkesztette. Mint 2020-ban a Fonó25 könyvben hangsúlyozta: „Valójában nem feszítenek túlzott ambíciók, hogy kizárólag színpadi előadó legyek. A saját projektek kitalálása, felépítése, futtatása, úgy érzem, nem annyira az én világom. Inkább olyan zenésztársakkal szeretek dolgozni, akár rövidebb ideig is, akiktől tanulhatok.”
Ennek megfelelően az utóbbi években sokféle formációval – mindenekelőtt a Dűvővel és a Hungarian Folk Embassyvel – koncertezett, rengeteget lépett fel Szokolay Balázs Dongóval duóban, emellett gyakran szerepelt a Magyar Állami Népi Együttes műsoraiban. Jelenleg négy sávon éli az életét: a korábban említett, salgótarjáni gyökerű, a Kárpát-medence etnikumainak hagyományos népzenéjét műsorra tűző Dűvő-ben; a Zimber Ferenccel (cimbalom) és Szokolay Balázs Dongóval (fúvósok) közös Rustico-ban, melyben magyar népzenei alapokon nyugvó kamarazenét játszanak; a hagyományos vonószenekari felállásban működő Kubinyi Júlia Autentico-ban; illetve a Kurdi Gáborral és Pusko Mártonnal közös Dudaszó trió-ban, mellyel moldvai, mezőségi, felvidéki és dunántúli dallamokat adnak elő.
Miként Kubinyi a honlapján megfogalmazza: „Számomra a magyar népzene a legkedvesebb, és a népdaléneklés az, mely folyton jelen van az életemben, mióta csak az eszemet tudom. A népdalokban megfogalmazott gondolatok és érzelmek a ma élő ember számára is érthetőek és érvényesek. Előadóként fontosnak tartom ismerni a magyar nyelvterület különböző tájegységeinek stílusjegyeit, és igyekszem hitelesen tolmácsolni a népdalokat, mert tapasztalataim szerint a népdalnak a maga eredetiségében van a valódi szépsége.”
JBSz

Kapcsolatok

Szokolay Dongó Balázs

Kubinyi Júlia