Publication/name

Rouge

Zséda albumborítók

Magyarország jelentős a cappella együttese a közel harminc éve létező Bolyki Brothers.
Klasszikus zenei végzettségű tagjai kezdetben az éneklést amolyan tréfás zenei kirándulásnak tartották, csak az irántuk váratlanul feltámadt kereslet miatt döntöttek úgy, hogy klasszikus zenei pályájuk mellett ezt a stílust is viszik tovább az életükben. Népszerűségüket mutatja, hogy a Zeneakadémián, a Kongresszusi Központban, a Művészetek Palotájában és a Budapest Sportarénában egyaránt teltházas koncerteket adtak.
A klasszikus zene, a pop és a jazz határvidékén mozgó produkciójukkal rendszeresen szerepeltek Európa legfontosabb jazz-, a cappella és gospel rendezvényein. 2007-ben 25 állomásos amerikai turnéjuk során számos gospel „szentélyben” adtak koncertet, miközben felléptek a tengerentúli show-business egyik fellegvárában, Disneylandben is.
Az együtteshez 2008-ban csatlakozott Havas Lajos.
JBSz
<a href="https://www.facebook.com/bolyki.brothers/">https://www.facebook.com/bolyki.brothers/</a> <a href="http://www.bolyki.hu/">http://www.bolyki.hu/</a>
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, A magyar jazz története, Bp., Kossuth Kiadó, 2014, p. 241.

Bolyki Brothers

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

A modern magyar big band élet megteremtésében katalizátor szerepet játszó Fekete-Kovács Kornél (1970) a kilencvenes évek első felében a Magyar Rádió képviseletében több alkalommal részt vehetett az európai műsorszolgáltatók éves közös nagyzenekara, a European Jazz Orchestra műhelymunkáiban. S abban az ötödik trombitás posztján fújva is olyan erős élmények érték, amelyek aztán egy életre meghatározták az érdeklődését.
1998-ban megkereste őt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cotton-club-singers-54978">Cotton Club Singers,</a> hogy augusztusban a Budai Parkszínpadon adandó nagyszabású koncertjükre egyrészt hangszereljen meg nekik néhány dalt, másrészt állítson össze egy nagyzenekart. A ritmusszekció adott volt, Fekete-Kovács pedig az eseményre összetrombitált néhány vele egykorú ismerőst. Nem sokkal később a Cotton Club Singers menedzsmentjében dolgozó, a big band muzsikáért élő-haló Léderer Tamás felvetette, hogy jó lenne ezt folytatni, a kezdeti időszakhoz szükséges anyagi bázist pedig ő megteremti.
Fekete-Kovács Kornél: „A Cotton Club Singers népszerűségben sokat adott ennek az új formációnak, amelytől ők meg szakmailag tanulhattak sokat. Fél év alatt viszont kiderült, mindketten mást gondolunk a big band jazzről, így mindenki ment tovább a maga útján. Markánsan megváltozott a repertoár, s innentől kezdve hívtak Budapest Jazz Orchestrának. Léderer Tamás sokáig maradt velünk, aztán elfogyott a lelkesedése. Kezdetben mindenféle próbatermekben – például a budafoki gyártelepen – készültünk, elképzelhetetlen körülmények között, huzatban, fagyban, de csináltuk. 1999-ben Lukácsházi Győző segítségével sikerült az első önálló koncertsorozatunkat megszervezni az IBS-en. De bárhová pályáztunk, teljes szélmalomharcnak tűnt. Aztán 2001-ben a BMC-nél kijött a zenekar első nagylemeze, rajta a Budapest Jazz Suite című darabommal, s attól kezdve, úgy éreztem, sikerült áttörnünk valamit.”
A Budapest Jazz Suite megjelenése után a hazai zenei életben addig is hiánypótló feladatokat betöltő Budapest Jazz Orchestra státusza valóban megváltozott. Egyre sűrűbben érkeztek a felkérések, egyre komolyabb posztokon figyeltek fel rájuk, egyre nagyobb rendezvényeken (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) léptek fel. Amikor pedig 2003-ban Dave Liebmannal elkészítették második nagylemezüket, attól kezdve a határokon túlról is megindult az érdeklődés.
A<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-jazz-orchestra-55241"> Budapest Jazz Orchestra</a> az évek alatt óhatatlanul összeforrt Fekete-Kovács Kornél nevével. Ő maga is a sajátjaként tekintett rá. Hisz ő hívta a zenészeket, ő készítette a hangszereléseket, ő írta a pályázatokat, ő tárgyalt a koncertszervezőkkel, szponzorokkal, mindenkivel. A sikerek hatására azonban másokban is felébredt a zenekar-vezetői ambíció, megindultak az együttesen belüli intrikák, és 2005-re olyan konfliktushelyzet alakult ki, amelyből Fekete-Kovács egyetlen kiutat látott: új formációt alapított. A hagyományos big band felállású, de kortárs megszólalású <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-modern-art-orchestra-44222">Modern Art Orchestra</a> élén pedig lényegében újra kellett pozicionálnia magát.
Fekete-Kovács Kornél: „Háromféle big band-felfogás létezik. Az első, a „moonlight orchestra” a harmincas–negyvenes évek klasszikus repertoárját játssza, főként bálokon és egyéb rendezvényeken, eredeti hangszerelésben és megszólalásban. A másik irányzat képviselői – ide tartozik a Budapest Jazz Orchestra is – sokkal szélesebb skálán mozognak, szélesebb igényeket akarnak kiszolgálni, ha kell moonlight orchestra, ha kell csak kísérő fúvósszekció, de felkérésre hazai és külföldi szerzők darabjait is megszólaltatja. A harmadik vonal pedig – a Modern Art Orchestra ezt képviseli – a saját arculat kialakítására, az önálló műhelymunkára fókuszál. Társaimmal 2005-ben úgy gondoltam, nem akarunk semmilyen külső elvárásnak eleget tenni, csak oda megyünk, ahol a mi produkciónkra kíváncsiak, vagy ahol minimum a saját hangszereléseinkben megszólalt zenei világot játszhatjuk. Kicsit befelé élünk, de nyitottak vagyunk. (…) Sokat próbálunk és ezek talán fontosabbak, mint maguk a koncertek. Elsősorban nem azért muzsikálunk, hogy csillogtassuk a tudásunk a színpadon, a mi utunknak – külön-külön és együtt is – a fejlődésről, a haladásról kell szólnia. Fontosabb számunkra, hogy próbáljuk tökéletesíteni magunkat és a darabokat, mint hogy hányszor koncertezünk egy hónapban.”
A hazai jazzélet mindenesetre sokat profitált ebből a 2005-ös szakításból, hisz azóta mindkét formáció járja a maga karakteres útját. A Budapest Jazz Orchestra azóta is modern mainstream nagyzenekarként működik, a hazai és külföldi jazzfesztiválok állandó résztvevője, a Cannes-i MIDEM-től a Marciac Jazzfesztiválon és a bécsi Porgy &amp; Bess Clubon át a Művészetek Palotájáig sokfelé koncertezik. Produkcióiban nagy hangsúlyt kap a harmincas évek swing aranykora, mindenekelőtt Glenn Miller és Benny Goodman világa. Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal adott közös koncertet, mint Joe Lovano, George Duke, Peter Erskine, Jasper van’t Hof, Bob Mintzer, Al Di Meola vagy Chris Potter. Miközben Oláh Kálmánnal, Kevon Mahoganyval és Butch Lacyvel készített nagylemezeket. Új vezetője, a szaxofonos Kollmann Gábor a Magyar Jazz Szövetség vezetőségének munkájában is aktívan részt vett, így a BJO immár a szervezet programjaként többnapos országos big band találkozót rendez évente, főként amatőr nagyzenekar részvételével.
A jazzre nyitott klasszikus zenészekből és klasszikus zenére nyitott jazzmuzsikusokból álló Modern Art Orchestra az elmúlt években viszont még inkább a kortárs hangvétel felé mozdult el. Mindez a leginkább a szerzőként is jeleskedő tagok – Bacsó Kristóf, Hárs Viktor, Mester Dániel, Oláh Szabolcs, Fekete-Kovács Kornél, Subicz Gábor, Ávéd János, Korb Attila – nyitottságából fakad. A zenekar 2009-es albumán (Eclectic Path) valamennyien szóhoz jutottak, a MAO legfrissebb nagylemeze (Circular, 2014) pedig kizárólag Bacsó Kristóf szerzeményeit tartalmazza. Közben pedig folyamatosan járták a világot. Elég csak a legutóbbi egy évüket végignézni: turnéztak Rhoda Scottal, a Mezzofortéval, a Harlem Gospellel, a New York Voice-szal, 2014 tavaszán a szerzői pályájának 50. évfordulóját ünneplő Ennio Morricone partnerei voltak, e könyv írásakor, szeptemberben pedig épp az Egyesült Államokban turnéztak.
A két hazai professzionális big band helyzetét nagyban segítette, hogy 2008-ban a módosított előadó-művészeti törvényben a regisztrált előadói szervezetek közé bekerült a jazznagyzenekar fogalma. Innentől kezdve ugyanis a pályázatokon is másként bírálták el őket.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 253–255.

Fekete-Kovács Kornél

Másodgenerációs jazzmuzsikus az egyik legkeresettebb hazai ütőhangszeres, Dés András (1978).
A középiskolában még főként világzenei és etno zenekarokban játszott szefárd-zsidó, balkáni és ír-kelta népzenét. Az ELTE-re járt magyar szakra, mikor eldöntötte, hogy inkább a zenére koncentrál, ezért elvégezte a jazztanszakot. Apja révén persze, mondhatni, a kezdetekről a körön belül volt, így a szakmába való bekerülés küzdelmes időszakát megspórolta számára az élet, de aztán hamar egyértelművé vált kiugró tehetsége. Speciális szerelést alakított ki magának, amely keveréke a hagyományos dob-szettnek és az ütőhangszereknek, így jobb kezével dobosként, bal kezével ütősként tud játszani. Az elmúlt másfél évtizedben többek között a Bosambo, az Off Course, a Balázs Elemér Group és a Dés László Septet tagjaiként számos hazai és nemzetközi fesztiválon fordult meg.
2007 és 2011 között saját triót is vezetett, amely azonban megszűnt, miután a bőgős Szandai Mátyás Párizsba, a zongorista Szabó Dániel pedig Los Angelesbe költözött. Dés András emellett játszott a popos Jazz+Azban, a népzenét az elektronikával ötvöző Mitsoura-ban, valamint a két kiváló népdalénekesnő, Palya Bea és Szalóki Ági több formációjában. Jelenleg Kaltenecker Zsolt, Winand Gábor, Lukács Miklós és Lantos Zoltán együtteseinek a tagja.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 274-275.
Kapcsolat:
<a href="http://andrasdes.com/">http://andrasdes.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/andras.des">https://www.facebook.com/andras.des</a>

Dés András

Vagányan csapongó, széles horizontú zenei koktélt kínáló, a klasszikus zenéhez, a folkhoz és a popzenéhez egyaránt kötődő Erkel Ferenc-díjas énekes, hegedűs, zeneszerző. 
A kecskeméti születésú Szirtes Edina már hétévesen komponált (József Attila: Óda), tizenhét évesen egy másik József Attila versmegzenésítésével eljutott az akkori Ki mit tud? országos válogatójára. 2002-ben hegedűművész diplomát szerzett Szegeden, de az előadóművészet mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben többek között írt zenét a Szegedi Színkör, a Szegedi Kortárs Balett, Kováts Kriszta Színháza, a Baltazár Színház és a Magyar Rádiószínház számára, de nevéhez fűződik a 2010. augusztus 20-i tűzijáték zenéje is.
Első saját zenekarával, a Fabula Rasával 2005 áprilisában mutatkozott be a Budapesti Fringe fesztiválon (szakmai különdíj), több albumot is megjelentett vele. 2012-es Tao szólólemezén – mely az ősi kínai bölcseleti alapmű, Lao-ce: Tao Te King – Az Út és Erény című könyvéből vett tizenkét megzenésített verset tartalmaz – minden hangszeren (zongora, brácsa, hegedű, melodika) maga játszik. Meg persze ő énekel rajta. Ahogy a kísérőfüzetében írta: „Kísérleti zene. Műfaji besorolhatóság és egyéb látványosság nélküli egyszemélyes muzsika, vallomás. Nem pörgős, nem hangos, nem divatos vagy feltűnő, egyszerűen őszinte. Zene sok hegedűre és énekhangokra”
Saját formációi (Fabula Rasa, Nomada, Blues B.R.Others) mellett stúdiózenészként és dalszerzőként számos klasszikus zenei és popegyüttes produkciójában, illetve hanglemezén működött közre, illetve folyamatosan koncertezik velük (Zsédenyi Adrienn, Presser Gábor, Falusi Mariann, Sárik Péter Trió, Hevesi Tamás, Nagy János, Havasi Balázs, Makám és Kolinda, Pusztaszó, Freestyle Chamber Orchestra, Harmonia Garden, Napoleon Boulevard).
JBSz
<a href="https://www.mokusmusic.com">https://www.mokusmusic.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus">https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus</a>

Szirtes Edina Mókus

Zsédenyi Adrienn (Pápa, 1974. december 30) – művésznevén Zséda - énekesnő, színésznő, nem utolsósorban szociálpedagógus. Gimnáziumi tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán, valamint a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, 15 éves korától pedig Sík Olga tanítványaként tanult énekelni. A Kőbányai Zenei Stúdióban ismerkedett meg Rakonczai Viktor (ex-V.I.P, R-Port) énekes-zeneszerzővel, aki később zenei producerként vett részt az énekesnő első, Zséda című albumában.  A Kőbányai Zenei Stúdió elvégzése után Zséda a színház felé orientálódott, többek között az Arany János Színház, a Független Színpad, a Krétakör Színház és az Új Színház színpadjain láthatta őt a közönség. 
Zenei karrierje 1995-ben indult, amikor Szűcs Gabriellával, Kovács Péterrel és László Boldizsárral megalapították a Cotton Club Singers jazz formációt, amellyel a belvárosi Cotton Club nevű szórakozóhely állandó fellépőinek számítottak. Az 1920-as és 1930-as éveket idéző formáció fennállása hat év alatt öt nagyelemezt adott ki, az énekeső azonban 2001-ben úgy döntött, hogy szólókarrierbe kezd, és kilépett a zenekarból. 
Debütáló albuma, a később aranylemezzé avanzsált Zséda 2002-ben jelent meg a sikert emellett, a következő évben megjelenő Szeress most! című szappanopera betétdala garantálta. A bemutatkozó lemezt egy második LP követte (Zséda-Vue, 2004), majd 2005-ben megjelent az énekeső első karácsonyi albuma (Ünnep), rajta az azóta is sikeres A szürke patás című felvétellel. Az évek alatt több díjat is bezsebelő, napjainkban is aktív énekesnő hét albumot, és számos kislemezt tudhat a háta mögött, legutóbbi Szívizomláz című nagylemeze 2021-ben jött ki, rajta a Kökény Attilával közös Hello című dallal. 2022-ben az önálló koncertek mellett, a Talamba ütőegyüttessel koncertezett, valamint a Zséda és a Kvartett szimfonikus produkcióval járta az országot. 
A Nemzeti Tehetség Program mentoraként is ismert énekesnő a társadalmi szerepvállalásban is jeleskedik, részt vesz többek között a mellrák ellenes küzdelem, az Együtt a természetért kampány és a családon belüli erőszak elleni összefogásban is. 
BBB
<a style="color: #954f72;" href="http://www.zseda.hu/index.php">http://www.zseda.hu/index.php</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub">https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.instagram.com/zsedavue/">https://www.instagram.com/zsedavue/</a>

Zséda (Zsédenyi Adrienn)

Rakonczai Viktor

Németh Miklós

Dajka Krisztián

Varga Kornél

Valla Attila

Dandó Zoltán

Kisvári Ferenc

Földes Gábor

Krajczár Péter "Krash"

Kormos Levente

Az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb szövegírója. Különösen Presser Gáborral alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, akivel közösen az Omega és a korai Locomotiv GT legjelentősebb dalait jegyzik. Miközben olyan előadók számára is írt dalszövegeket, mint – időrendi sorrendben haladva – Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Bontovics Kati, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Szörényi Örs, Keresztes Ildikó és Varga Miklós. Zárkózott ember, egyszer így jellemezte magát: „Olyan vagyok, mint a parázsló tűz – aki közelebbről néz, többet érez belőlem.”
1943. augusztus 30-án az akkoriban Magyarországhoz tartozó Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény alapján a családnak menekülnie kellett, Szentendrére költöztek, ott is nőtt fel. Gyermekkorában olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, az irodalom és a színház vonzotta, s bár az ELTE jogi karán diplomázott, 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, és már hallgatóként különféle lapokban publikált. Az Omega dobosa, Laux József feleségeként ismerkedett meg Presser Gáborral, és onnantól csak úgy ontották a dalokat. Ő írta például a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Halott virágok, a Petróleum lámpa, a Tízezer lépés és hát persze a Gyöngyhajú lány szövegét. 
Az Éjszakai országút című 1970-es Omega LP után azonban Laux és Presser kivált, és létrehozta a Locomotiv GT-t, Adamis Anna pedig velük tartott. Ő jegyzi az LGT első öt nagylemezén a dalok többségének szövegét, hozzá kötődik többek között az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, a Miénk itt a tér, az Ő még csak most tizennégy, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, az Álomarcú lány vagy a Ha a csend beszélni tudna. Emellett ő írta az LGT első két angol nyelvű albumát. Nem mellesleg pedig az 1973 márciusában bemutatott, több mint négyszáz előadást megért Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical dalszövegeit (köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad és az Arra születtem) is.
Laux József 1976-os disszidálása után Adamis Anna itthon maradt (később el is váltak), de ezzel Presserrel a munkakapcsolata is megszakadt. Két évvel később Szörényi Leventével közösen Kovács Katinak írt albumot (Életem lemeze, 1978), majd Jakab Györggyel és Másik Jánossal egy másikat Bontovics Katinak (Ártatlan bűn, 1979). Gross Arnold grafikusművésszel közös könyvet adott ki (Versek és képek, 1979). A nyolcvanas-kilencvenes években pedig főként színészalbumok dalszövegeit jegyezte (Ruttkai Éva: Ruttkai, 1982; Darvas Iván: Összegyűrt szavak, 1983, Bács Ferenc: Tolvajlásaim, 1991, Szörényi Örs: Percemberek, 1996), illetve publikált egy gyermeklemezt (Tintás ujjak, 1993). 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darab szövegeinek egy részét jegyzi, 1999-ben pedig Vukán György Black Advent című operának a librettóját írta.
1987-ben jelent meg címnélküli szerzői lemeze.
1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa Pro Urbe Díját vehette át. Életpályája elismeréseként pedig 2023-ban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
JBSz

Adamis Anna

Miklós Tibor (szövegíró)

Karácsony János (1951, Budapest) az 1970-es, 1980-as évek egyik legjelentősebb hazai gitárosa, az egykori Generál zenekar, majd a Locomotiv GT tagja, akit énekesként és zeneszerzőként is megismerhettünk.
Gyerekkorát Óbudán töltötte. Zongorázni tanult, majd áttért a klasszikus gitárra, amelyen nyolc éven át tartó képzést kapott. Középiskolás korában fordult a hazai beatzene felé. Csodálta a Radics Bélával felálló Sakk-Mattot, de nagy hatással voltak rá az Illés koncertjei is.
Tizenhat évesen, 1967-ben lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferm-6741">Ferm</a> tagja, amely abban az időszakban Vincze Viktória énekesnő kísérőzenekara volt. Főleg szalagavatókon és iskolai bálokon léptek fel. A közönség mindig az aktuális slágereket szerette volna hallani, úgyhogy rövid időn belül háromszáz-háromszázötven számot tanult meg gitáron, de énekelt is a fellépéseken.
1971-ben alapító tagja volt a Ferm és a ZéGé zenekarokból létrejött <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál</a> együttesnek. 1972-ben a Mit tehet az ember? című dalukkal megnyerték a Ki Mit Tud?-ot, ami országos hírnevet, és külföldi fellépéseket hozott nekik. És Karácsony János itt lett elismert gitáros, aki bluest, akusztikus balladát és countryt egyformán jól játszott és énekelt.
1974-ben csatlakozott az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-hez, ahol nehéz örökség várt rá, hiszen Barta Tamás helyét kellett átvennie. Karácsony azonban itt is bizonyított: szerzeményeivel, gitárjátékával és jellegzetes énekhangjával hozzájárult az LGT hatalmas sikeréhez. Legismertebb dalai a Rajongás, az Engedj el, Az utolsó szerelmes dal, A dal a miénk, az Áldd meg a dalt, A síneken és az Ellenfél nélkül.
Az LGT az 1980-as évek második felében egyre kevesebbet koncertezett, a tagok pedig leginkább szólókarrierjükre koncentráltak. Karácsony János három saját albumot jelentetett meg, amelyeken énekel és gitáron játszik. Az időn túl (1986) című első lemezének zenéjét ő szerezte, a dalszövegek nagyrészét Sztevanovity Dusán írta, de indiai és japán költők egy-egy megzenésített verse is helyet kapott a korongon. Az LGT-tagok közül Presser Gábor és Solti János is szerepel a lemezen, amelynek dalait Révész Sándorral közös turnéján mutatta be a gitáros-énekes. 1996-ban jelent meg James című kiadványa (James a zenész egyik beceneve, a másik az Indián). Karácsony jobbára az előző albuma zenészeivel dolgozott együtt, Sztevanovity Dusán írta a szövegeket, Presser Gábor zongorázott, valamint ő szerezte három dalnak a zenéjét. A Boldog Karácsony című harmadik nagylemeze 2002-ben jött ki. Ezen az albumon már más csapattal dolgozott együtt, Závodi Gábor volt az alkotótársa, a dalszövegeket Korom Attila írta. Karácsony János talán ezen a lemezen mutatta meg leginkább, hogy mennyire komplex tehetség, aki dalszerzőként, gitárosként, énekesként, hangszerelőként és producerként is kiválót nyújt.
1981-ben tagja lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű jazz- és rockzenészekből álló alkalmi formációnak. Közreműködött számtalan magyar előadó lemezén, szinte a teljes hazai élvonal szerepeltette őt a kiadványain. Ezenkívül zenei rendezőként dolgozott - többek között - Katona Klári, Zorán, Komár László, Kern András és a Napoleon Boulevard albumain. A 80-as években zeneszerzője volt Szomjas György több filmjének (Falfúró, Mr. Universe, Könnyű vér). 1990-ben két jó baráttal, Lerch István billentyűssel és Solti János dobossal együtt járta az országot. A Locomotiv GT 1992-es búcsúkoncertje után visszavonult, egyre kevesebb produkcióban vett részt, csak az LGT és a Generál újjáalakulása kapcsán tért vissza a színpadra és a stúdióba. De a csendesebb évek alatt sem szakadt el a zenétől: folyamatosan gyakorolt és komponált. És gitártudását évek óta továbbadja tanítványainak.
Zenei munkásságának elismeréséül 2000-ben Hungaroton életműdíjat kapott, 2005-ben pedig A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.
Az énekes-gitáros manapság ismét aktívan zenél, fellépései vannak a Karácsony János Akusztik és a Karácsony János Trió elnevezésű formációkkal, és idén nyáron - Presser Gábor társaságában - koncertezik a Csík Zenekarral is.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/karacsonyjames/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/karacsonyjames/?locale=hu_HU</a>

Karácsony János

Geszti Péter (1964, Budapest) énekes és rapper, dalszövegíró. A 90-es években hatalmas sikereket ért el együtteseivel: a Rapülők, majd a Jazz+Az formációkkal. Nyelvi leleményekkel teli dalszövegei kiemelték őt a korszak könnyűzenei strófaíróinak sorából.
Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Rajzfilmfigurának adta a hangját, szinkronizált, kisebb-nagyobb szerepeket játszott tévé- és mozifilmekben, színházban. A könnyűzene világába gyerekkori barátja, Berkes Gábor révén került be, még főiskolásként, 1984-ben ő lett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> szövegírója. Első alkotása a Dadogós break volt, majd onnantól az ő szövegeire írtak zenét a 80-as évek második felének egyik legsikeresebb popzenekarának tagjai.
Az Első Emelet 1992-es leállása után aztán Geszti kilépett a rivaldafénybe. Felvette az MC Gesztenye művésznevet, és Berkes Gábor (T-boy) valamint Szentmihályi Gábor (Michel de Lux) társaságában megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rapulok-12375">Rapülők</a> együttest, amely sikert sikerre halmozott. Népszerűségüket nagyrészt Geszti Péter tehetségének és kommunikációs képességének köszönhették. Két nagylemez után, 1994-ben mégis a szétválás mellett döntöttek. Aztán 2006-ban két koncertre és egy friss albumra újra összeálltak, ahogy megtették ezt 2017-ben is, amikor egyetlen teltházas budapesti koncert adtak a Rapülők megalakulásának 25. évfordulójára emlékezve.
Geszti 1996-ban Dés László zeneszerzővel közösen megírta a nagy sikerű A dzsungel könyve című musicalt. 1997-ben Dés Lászlóval, Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával megalapította a Jazz+Az nevű formációt, amely az abban évben bemutatott A miniszter félrelép és az 1999-ben vetített Kalózok című magyar filmek slágereinek megalkotására jött létre. Két sikeres album kiadása után 2000-ben feloszlottak. Azért 2020-ban és 2021-ben még visszatért a Jazz+Az, és adott néhány koncertet.
2011-ben új zenekart hozott létre Gringo Sztár néven, amelyben a két énekesnő Gereben Zita és Sapszon Orsolya volt. Az együttes egyfajta "kozmopuritán" popzenét játszott, ami reggae, jazz, pop, rap, elektronikus zene, ska és balkáni népzene egyvelegéből állt össze. 2016-ban újabb zenei projektjét indította útjára. A Létvágy címet viselő album zenei anyagát élő koncerteken mutatta be. Innentől önállóan, GESZTI néven lépett fel, új énekesnőkkel Ambrus Ritával és Kiss Enikővel.
Számtalan előadónak írt dalokat, többek között Görbe Nóra, a Lord, az Azok a fiúk, a Manhattan, Oláh Ibolya, Wolf Kati, Zséda, Rúzsa Magdi és Tóth Gabi énekelték szerzeményeit. Színházi munkái közül kiemelkedik a 2016-ban bemutatott, ugyancsak Dés Lászlóval közösen jegyzett A Pál utcai fiúk musical, valamint a 2023-as, Monori András zeneszerzővel alkotott Ezeregy éjszaka című world musical, amelyeknek Geszti írta a dalszövegeit.
És röviden arról, hogy a zenélés és a szövegírás mellett mi mindent csinált még 1989-től napjainkig: volt rádiós és televíziós műsorvezető, filmproducer, forgatókönyvíró, reklámszakember, kreatív vezető, televíziós tehetségkutató zsűritagja, létrehozott országimázs-fesztivált és óriásplakát-kiállítást, valamint készített podcastot.
Számtalan elismerése közül a zenei vonatkozásúak: Popmeccs - Év szövegírója (1988), EMeRTon-díj (1992), Arany Zsiráf-díj (1993, 1994), Huszka Jenő-díj (1994), Magyar könnyűzenéért VIVA Comet díj (2011). És egy állami kitüntetéssel is büszkélkedhet: 2005-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.
Az utóbbi években sikeres önálló műsorral jelentkezett egy kereskedelmi TV-csatornán, de a zenéléssel sem hagyott fel: látványos showműsorokat tartott a Best of Geszti zenekarral, valamint különböző koncert-esteken láthatta őt a közönség, amelyeken partnere volt Váczi Eszter, illetve Falusi Mariann.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/geszti.official/">https://www.instagram.com/geszti.official/</a>

Geszti Péter

Moldvai Márk szintetizátoros, zeneszerző, producer és DJ, az ezredforduló meghatározó elektronikus popzenei formációjának, a Neo együttesnek az alapító tagja.
Nagyon korán eldőlt, hogy zenész lesz. Klasszikus zenét tanult, majd a Bartók Béla Konzervatóriumba járt klasszikus-ütő szakra. De közben lenyűgözték őt az avantgárd popzene nagyjai, köztük a médiaművész Laurie Anderson, és a stúdiómágus-producer Brian Eno munkássága.
Ami a zenében igazán érdekelte, az a hangfelvétel-készítés volt, a színpad nem vonzotta őt. A kilencvenes közepén mégis alapító tagja lett egy zenekarnak, amellyel közönség elé állt - ez volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-popular-12164">Populär</a>, a hazai szintipop egyik képviselője. Egy nagylemezük is megjelent (Új arcok a feszületen, 1995). Közben a szintetizátoros Moldvai Márknak Exotron néven volt egy közös projektje Császár Előddel is, amelyben színtiszta elektronikus zenét játszottak. Ebből egy EP (Mindfusion, 1996) és egy kislemez (Situation, 1998) maradt meg az utókor számára.
A Populär zenei karrierjének 1998-ban vége szakadt, Moldvai Márk pedig zenésztársával, Milkovics Mátyással megalapította az elődjénél jóval tágabb zenei világgal és nagyobb ismertséggel rendelkező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neo-7838">Neo</a> formációt. The Pink Panther Theme című kislemezükkel vonultak be a köztudatba, amely a világ több mint 20 országában jelent meg. A dal számtalan külföldi válogatáslemezen szerepelt és neves tévécsatornák használták főcímzeneként. Ezután a duó két nagylemezt: Eklektogram (1999), Lo-Tech Man, Hi-Tech World (2002), és több slágert (Persuaders, Aiiaiiiyo, Diskhead) jegyzett. Olyan világnagyságok előzenekaraként léptek fel, mint a Massive Attack, Morcheeba, Faithless, valamint Dave Gahan (Depeche Mode).
Aztán 2004-ben Moldvai Márk kivált a Neóból és zenei producerként tevékenykedett tovább. Emellett 2003-tól a mai napig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mitsoura-108170">Mitsoura</a> tagja. A kétezres évek legkarakteresebb magyar world-music/etno-electronic zenekaraként robbantak be a köztudatba. Két albumuk jelent meg ebben az időszakban (Mitsoura, 2003 és Dura Dura Dura, 2008). Moldvai Márk "szerepe" ebben a formációban: zenei producer és hangszerelő, a koncerteken elektronikus és billentyűs hangszereken, valamint ütőhangszereken játszik. 2011-ben leálltak, majd 2019-ben részben új felállásban tértek vissza.
Mindeközben eddig legalább 60 lemezen közreműködött zenei producerként, hangszerelőként, társszerzőként és/vagy hangmérnökként, amik közt a rádiópoptól az alternatívon át a jazzig és világzenéig sok minden megtalálható. Zséda több albumán is közreműködött. Néhány további előadó, akikkel az évek során együtt dolgozott: Jónás Vera, Palya Bea, Dés András, Heaven Street Seven, Pa-Dö-Dő, TNT.
A kétezres évek elejétől színházi (Krétakör, Vígszínház) és filmes produkciókhoz is szerzett muzsikát. Első filmzenéjét az évtized egyik legsikeresebb magyar mozijához, a Kontrollhoz írta még a Neo tagjaként 2003-ban. Ő a zeneszerzője - sok más mellett - a Veszettek (2015), A martfűi rém (2016), Kojot (2017), Memento mori - A váci legenda (2023) című alkotásoknak, valamint A Király-nak - Zámbó Jimmy élete alapján készült, 2022-23-ban vetített televíziós sorozatnak.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/mark.moldvai.9/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/mark.moldvai.9/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/mark_moldvai/">https://www.instagram.com/mark_moldvai/</a>

Moldvai Márk

Fehér Gábor

Barcza Horváth József (1974, Budapest) az egyik legkeresettebb hazai bőgős-basszusgitáros. Számtalan formációban hallhatják őt a zenekedvelők, legyen szó jazzről (Szőke Nikoletta Quartet, Snétberger Ferenc, Gadó Quartet, Modern Art Orchestra, Oláh Kálmán Septet), világzenéről (Palya Bea, Mitsoura, Szalóki Ági), vagy éppen popzenéről (Caramel, Takács Nikolas, Zséda).
Klasszikus zenei tanulmányait a Szent István Zeneiskolában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében végezte. 1995-től 1997-ig a Claudio Abbado által vezetett Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt, majd 1997-98-ban a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott.
Autodidakta módon sajátította el a jazz-zene fortélyait, illetve vett néhány magánórát olyan kiválóságoktól, mint Egri János, valamint a svéd Palle Danielsson. A klasszikus képzettségből adódó magas szintű technikai tudása segítette őt a jazz elemek elsajátításában, így ebben az improzivatív zenei stílusban egy rendkívül egyéni zenei világot képvisel. 1995-ben Krakkóban a Jazz Juniors versenyen ő lett a „legjobb nagybőgős”, 2002-ben a Magyar Rádió által szervezett jazzbőgő tehetségkutató versenyén már ő volt a zsűri alelnöke.
Számtalan zenei projekt közreműködője, igen keresett session zenész. Emellett az évek során saját formációkat is létrehozott, ilyen a kortárs akusztikus jazzt játszó Barcza Congressio, a neo soult és R'n'B-t elektronikával fűszerező Bart’z eColony Band, vagy a Barcza Trió, amelyben Balázs Elemér (dob) és Zana Zoltán (szaxofon) a zenésztársai.
Több, mint 30 lemezfelvételen hallhatjuk játékát. Olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Lakatos Tony, Erik Truffaz, Chris Potter, Joshua Redman, Mike Moreno, Gerald Presencer, vagy Gregory Hutchinson. 2011-ben jelent meg első önálló szerzői albuma, Garden of Myths címmel. 2022-ben adta ki The Sky Beyond the Glass című lemezét.
Az elmúlt húsz évben leginkább jazz-zenészként volt látható, de az utóbbi években újra elkezdett klasszikus zenészként is dolgozni - többek között a Danubia Zenekarral. A Budapest Scoring nevű formációval pedig filmzene felvételeket készít külföldi produkciók számára. A magyar jazz közép nemzedékének kimagasló nagybőgőse 2007 és 2008 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára volt, majd a Rajkó-Talentum Alapfokú Művészeti Iskolában tanított. Jelenleg a Snétberger Központban oktat, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén a kötelező klasszikus nagybőgőt tanítja a növendékeknek. Oktatói munkáját 2010-ben Artisjus Pedagógusi Díjjal jutalmazták.
HZ

Rouge

Kapcsolatok

Zséda albumborítók

Bolyki Brothers

Ferenczi György

Fekete-Kovács Kornél

Dés András

Szirtes Edina Mókus

Zséda (Zsédenyi Adrienn)

Rakonczai Viktor

Németh Miklós

Dajka Krisztián

Varga Kornél

Valla Attila

Dandó Zoltán

Kisvári Ferenc

Földes Gábor

Krajczár Péter "Krash"

Kormos Levente

Adamis Anna

Miklós Tibor (szövegíró)

Karácsony János

Geszti Péter

Moldvai Márk

Fehér Gábor

Barcza Horváth József

Farkas Zsófia

Major Eszter

Szabó Ágnes

Aldobolyi Nagy György

Mészöly Dezső

Schram Dávid

Závodi Gábor

Bujtor Balázs

Létray Ákos