Publication/name

Robinzon Kruzo

A zeneszerző, zenekarvezető kamaszként költői és festőművészi ambíciókkal kacérkodott, és miközben a klasszikus polgári nevelés részeként a szülei zongoratanárt fogadtak mellé, az egyházi rítusok zenéje varázsolta el. Majd magával sodorta a beat, főleg az után, hogy a meghallotta az Illés Légy jó kicsit hozzám című dalát. Nyolcadikos korában kapta meg élete első gitárját, amit eleinte jobbkezesként használt, csak később húrozta át a neki megfelelő balkezesre.
1966-tól Pannonhalmára járt gimnáziumba, ahol négy éven át gregoriánt énekelt az iskola kórusában. Majd érettségi után a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola gyengeáramú karán folytatta, ott találkozott először Sebő- és Kaláka-versmegzenésítésekkel. Ravi Shankar hatására (akit egy filmben látott) áttért a szitárra, de rendszeresen járt Cseh Tamás koncertjeire, majd jött a Kolinda és a Gépfolklór, amelyek éppúgy hatással voltak rá, mint a Syrius jazz-rocja, vagy a 180-as Csoport és az Amadinda repetitív kortárs zenéi. 
Aztán a hetvenes évek közepén – két gitár, oboa, nagybőgő és tabla felállásban – megalapította az újító-kísérletező C.S.Ö.-t (Creativ Studio Öt), melynek instrumentális és improvizatív zenéje tele volt merész motívumokkal, szokatlan harmóniai és ritmusszerkezetekkel. 1980-ban a kolindás Dabasi Péter 1980-ban létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-es-kolinda-6939">Makám &amp; Kolinda</a> formációt, ahová Krulik a maga zenekarából a basszusgitáros Kőszegi Pétert és az oboista Juhász Endrét vitte Majd amikor 1984-ben a Makám &amp; Kolinda szétment, a C.S.Ö. három tagjaival – Bencze László nagybőgőssel, Szalai Peti tablással és Juhász Endrével –, valamint Szőke Szabolcs gadulkással létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a>ot.
A zenekar mellett 1995-ben a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője lett, ahol a kétezres évek végéig dolgozott. Az utóbbi időben három, önéletrajzi ihletésű regényt is megjelentetett (A legolcsóbb mozi, 2011, Az utolsó papírrepülő, 2017, Anyakönyv, 2021)
JBSz

Krulik Zoltán

A gitáros, zeneszerző Krulik Zoltán (1951) vezette, 1984-ben alakult, kezdetben kísérleti kortárs zenét játszó zenekar az új évezredben a hazai etnojazz, folkjazz, világzenei színtér megkerülhetetlen és lemezeken jól dokumentált formációja.
Közvetlen előzménye az 1975 és 1980 között működő C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) együttes, melyben Krulik Zoltán mellett Juhász Endre (oboa), Bencze László (bőgő) és Szalai Péter (tabla) is együtt zenélt. Az 1980 és 1984 között létezett Makám és Kolinda szétválása után Juhász Endre és Krulik Zoltán mellett Szőke Szabolcs (gadulka) vitték tovább a Makám nevet. A formációhoz 1985-ben csatlakozott Thurnay Balázs (marimba,  kaval). 
A Makám kezdetben a C.S.Ö. irányvonalát folytatta: Krulik alapvetően improvizatív kompozícióban többféle etnikus hatás keveredett a kortárs zene elemeivel. Ennek a korszaknak a zenei lenyomata az első LP (Közelítések, 1988), ennek anyagával jutottak el Olaszországba, Franciaországba, Németországba és Csehországba. Számos kiemelt hazai koncertjükön fellépett velük az amerikai Steven James (sarod), aki Ravi Shankar egyik tanítványa volt.
A zenekar pályáján komoly változást jelentett az avantgárd jazzista Grencsó István (szaxofon, fuvola) kilencvenes évek eleji csatlakozása, mellyel nagyjából egyidőben került a csapatba – Szalai Péter helyére – a dobos Borlai Gergő. A velük készült anyagon (Divert Time Into, 1994) Krulik kompozícióiban egyre erőteljesebben jelentek meg az improvizatív jazzes kísérletek, és még inkább ez jellemezte a – más és más felállásban rögzített – további két CD-t (Café Bábel, 1997, A Part, 1998).
1999-ben ismét váltás jött, a német Erdenklang kiadó, majd a Fonó Records felkérésére Krulik Zoltán vokális darabokat készített Lovász Irén számára, és ezzel felfedezte magának a magyar népzene archaikus formáit és a dalt mint műfajt. Az 1999-es Skanzen, a két évvel későbbi 9 colinda, majd a Szindbád tökéletesen illeszkedtek ebbe a sorba, ahol Krulik különböző korok és tájak (nép)dalai köré vont finom, jazzes, etnós zenei szövetet.
A 2003-as Anzix a balkáni háborúra reflektált, a nők szemszögéből (énekesek: Bognár Szilvia, Palya Bea, Szalóki Ági), majd az ezt követő években Bognár Szilvia lett a Makám állandó énekese, vele készült a külföldön is sikert arató családi hangos-képeskönyv, az Almanach. 
2006-ban viszont gyökeresen átalakult az együttes, és bár továbbra is koncerteztek és időnként jelentetett meg újabb anyagokat, a Makám ettől kezdve fokozatosan vesztett népszerűségéből.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://makam.hu/2/">https://makam.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/makamzenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/makamzenekar/?</a>
Cikkeink:
<a href="https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/">https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/</a>

Kapcsolatok

Krulik Zoltán

Makám