Publication/name

Ötödik Érzék

Zséda albumborítók

A korai reneszánsztól az ismert klasszikusokon át a mai kortárs zenét egyaránt megszólaltató harsonakvartett 2003-ban alakult Zeneakadémiát végzett hallgatókból, akik mind igazi elkötelezettjei elegáns és különleges hangszerüknek. Tagjai: Magyar Péter, Gáspár Olivér, Kasza Nándor és Gyetvai Péter.
Első nagylemezük (Crossroads) 2011-ben jelent meg, és jól tükrözi zenei repertoárjuk sokrétűségét: öt magyar kortárs zeneszerző kifejezetten az együttes számára komponált művei elkalauzolják a hallgatóságot a tangó, a jazz, a folk és a komolyzene gyakran egymást keresztező világába.
Számos kiváló művésszel dolgoztak már együtt, többek között Palya Beával, Szirtes Edina Mókussal és Gereben Zitával. Az évek során megfordultak a világ számos országában: Európa-szerte adnak telt házas koncerteket, és Ázsiában is visszatérő vendégnek számítanak.
BB
 
<a href="https://www.facebook.com/fourbonesquartet/">https://www.facebook.com/fourbonesquartet/</a>

Four Bones Quartet

Zsédenyi Adrienn (Pápa, 1974. december 30) – művésznevén Zséda - énekesnő, színésznő, nem utolsósorban szociálpedagógus. Gimnáziumi tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán, valamint a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, 15 éves korától pedig Sík Olga tanítványaként tanult énekelni. A Kőbányai Zenei Stúdióban ismerkedett meg Rakonczai Viktor (ex-V.I.P, R-Port) énekes-zeneszerzővel, aki később zenei producerként vett részt az énekesnő első, Zséda című albumában.  A Kőbányai Zenei Stúdió elvégzése után Zséda a színház felé orientálódott, többek között az Arany János Színház, a Független Színpad, a Krétakör Színház és az Új Színház színpadjain láthatta őt a közönség. 
Zenei karrierje 1995-ben indult, amikor Szűcs Gabriellával, Kovács Péterrel és László Boldizsárral megalapították a Cotton Club Singers jazz formációt, amellyel a belvárosi Cotton Club nevű szórakozóhely állandó fellépőinek számítottak. Az 1920-as és 1930-as éveket idéző formáció fennállása hat év alatt öt nagyelemezt adott ki, az énekeső azonban 2001-ben úgy döntött, hogy szólókarrierbe kezd, és kilépett a zenekarból. 
Debütáló albuma, a később aranylemezzé avanzsált Zséda 2002-ben jelent meg a sikert emellett, a következő évben megjelenő Szeress most! című szappanopera betétdala garantálta. A bemutatkozó lemezt egy második LP követte (Zséda-Vue, 2004), majd 2005-ben megjelent az énekeső első karácsonyi albuma (Ünnep), rajta az azóta is sikeres A szürke patás című felvétellel. Az évek alatt több díjat is bezsebelő, napjainkban is aktív énekesnő hét albumot, és számos kislemezt tudhat a háta mögött, legutóbbi Szívizomláz című nagylemeze 2021-ben jött ki, rajta a Kökény Attilával közös Hello című dallal. 2022-ben az önálló koncertek mellett, a Talamba ütőegyüttessel koncertezett, valamint a Zséda és a Kvartett szimfonikus produkcióval járta az országot. 
A Nemzeti Tehetség Program mentoraként is ismert énekesnő a társadalmi szerepvállalásban is jeleskedik, részt vesz többek között a mellrák ellenes küzdelem, az Együtt a természetért kampány és a családon belüli erőszak elleni összefogásban is. 
BBB
<a style="color: #954f72;" href="http://www.zseda.hu/index.php">http://www.zseda.hu/index.php</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub">https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.instagram.com/zsedavue/">https://www.instagram.com/zsedavue/</a>

Zséda (Zsédenyi Adrienn)

Az 1970–1980-as évek egyik legtehetségesebb dalszerzője volt. Nevéhez fűződik például a Bikini által sikerre vitt Közeli helyeken és az Adj helyet magad mellett című dalok.
Dévényi Ádám az akkoriban alakuló folkos dalos vonulat tagjaként tűnt fel, alig húszévesen szerepelt az 1977-es Ki mit tud? televíziós tehetségkutató vetélkedőn, miközben olyan zenekarokkal fellépve adta elő dalait, mint a Vízöntő, a Vasmalom vagy a Tabula. De igazából azt követően lett ismert, hogy barátja, Trunkos András D. Nagy Lajossal megalakította <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rolls-frakcio-10510">Rolls</a>t, és azzal feldolgozták az Adj helyet magad mellett című dalát, amellyel még a slágerlistát is vezették. A Rolls feloszlása után D. Nagy Lajos átment a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bikini-10606">Bikini</a>be, magával vitte ezt a számot és az rákerült a zenekar 1987-es Mondd el LP-jére. A következő Bikini-albumon (Ha volna még időm, 1988) újabb két Dévényi-szerzemény hallható (Ne legyek áruló, Hazudtunk egymásnak), az 1989-es Közeli helyeken-en pedig már – a címadó dalon túl – további hat (Amerika, Bátyuska, Repülők, A férfi megy, a nő marad, Ne ébressz fel, Elfogytak szavaim).
„Eleinte nem teljesen voltam boldog a Bikini-feldolgozásokkal. De aztán rájöttem, hogy azok a dalok, amiket maximum száz embernek éneklek el egy akusztikus koncerten, nem hangoznak túl jól egy rockzenei előadáson, tehát végül is megértettem, hogy át kell írni őket.” – nyilatkozta nem sokkal a halála előtt a MTA Zenetudományi Intézet számára készült életút-interjúban.
Mindeközben a nyolcvanas évek derekén a Postásy Júliával közös albumán (Nincs kegyelem, 1986) Dévényi a két világháború közt született szerelmes sanzonokat adott el. Mint mesélte, szeretett volna hátat fordítani addigi énjének, és egy bárműsort összeállítani ezekből a régi dalokból. Mikor a tervébe beavatta Trunkos Andrást, az elintézte, hogy legyen belőle lemez. Pedig Bors Jenő, az MHV vezetője állítólag azt mondta, amíg ő itt van, „addig a Dévényi nem fog énekelgetni”. Aztán mégiscsak megjelent.
1990-ben – ugyancsak Trunkosnak köszönhető, akivel közös zenekara is létezett Átmeneti Kabát néven – már végre saját dalait énekelhette kazettára (Adj helyet). Az 1994-es Mindennapi éjek-en Soós Balázs és Börcsök Enikő működött közre. A folytatásban még jó néhány kazetta és CD felvételén zenélt, de ezek már jobbára magánkiadásban jelentek meg.
Miközben Dévényi Ádám két Szőke András filmhez (Európa Kemping, 1992, Citromdisznó, 1993) és számos színházi darabhoz írt zenét. A kilencvenes években főként a Kaposvári Csiky Gergely Színházba, a Katona Kamrába és a Stúdió K-ba hívták, később színházi zeneszerzőként mesejátékokban és színdarabokban egyaránt dolgozott.
Hosszas betegség után 2016. december 4-én hunyt el. 
JBSz

Dévényi Ádám

Vagányan csapongó, széles horizontú zenei koktélt kínáló, a klasszikus zenéhez, a folkhoz és a popzenéhez egyaránt kötődő Erkel Ferenc-díjas énekes, hegedűs, zeneszerző. 
A kecskeméti születésú Szirtes Edina már hétévesen komponált (József Attila: Óda), tizenhét évesen egy másik József Attila versmegzenésítésével eljutott az akkori Ki mit tud? országos válogatójára. 2002-ben hegedűművész diplomát szerzett Szegeden, de az előadóművészet mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben többek között írt zenét a Szegedi Színkör, a Szegedi Kortárs Balett, Kováts Kriszta Színháza, a Baltazár Színház és a Magyar Rádiószínház számára, de nevéhez fűződik a 2010. augusztus 20-i tűzijáték zenéje is.
Első saját zenekarával, a Fabula Rasával 2005 áprilisában mutatkozott be a Budapesti Fringe fesztiválon (szakmai különdíj), több albumot is megjelentett vele. 2012-es Tao szólólemezén – mely az ősi kínai bölcseleti alapmű, Lao-ce: Tao Te King – Az Út és Erény című könyvéből vett tizenkét megzenésített verset tartalmaz – minden hangszeren (zongora, brácsa, hegedű, melodika) maga játszik. Meg persze ő énekel rajta. Ahogy a kísérőfüzetében írta: „Kísérleti zene. Műfaji besorolhatóság és egyéb látványosság nélküli egyszemélyes muzsika, vallomás. Nem pörgős, nem hangos, nem divatos vagy feltűnő, egyszerűen őszinte. Zene sok hegedűre és énekhangokra”
Saját formációi (Fabula Rasa, Nomada, Blues B.R.Others) mellett stúdiózenészként és dalszerzőként számos klasszikus zenei és popegyüttes produkciójában, illetve hanglemezén működött közre, illetve folyamatosan koncertezik velük (Zsédenyi Adrienn, Presser Gábor, Falusi Mariann, Sárik Péter Trió, Hevesi Tamás, Nagy János, Havasi Balázs, Makám és Kolinda, Pusztaszó, Freestyle Chamber Orchestra, Harmonia Garden, Napoleon Boulevard).
JBSz
<a href="https://www.mokusmusic.com">https://www.mokusmusic.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus">https://www.facebook.com/SzirtesEdinaMokus</a>

Szirtes Edina Mókus

Schram Dávid

Bársony Bálint

Dandó Zoltán

Létray Ákos

Rakonczai Viktor

Rácz Gergő

Majoros Péter "Majka"

Szabó Ágnes

Valla Attila

Ifj. Malek Miklós

Földes Gábor

Szente Vajk

Födő Sándor "Fodo"

Orbán Tamás

Geszti Péter (1964, Budapest) énekes és rapper, dalszövegíró. A 90-es években hatalmas sikereket ért el együtteseivel: a Rapülők, majd a Jazz+Az formációkkal. Nyelvi leleményekkel teli dalszövegei kiemelték őt a korszak könnyűzenei strófaíróinak sorából.
Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Rajzfilmfigurának adta a hangját, szinkronizált, kisebb-nagyobb szerepeket játszott tévé- és mozifilmekben, színházban. A könnyűzene világába gyerekkori barátja, Berkes Gábor révén került be, még főiskolásként, 1984-ben ő lett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> szövegírója. Első alkotása a Dadogós break volt, majd onnantól az ő szövegeire írtak zenét a 80-as évek második felének egyik legsikeresebb popzenekarának tagjai.
Az Első Emelet 1992-es leállása után aztán Geszti kilépett a rivaldafénybe. Felvette az MC Gesztenye művésznevet, és Berkes Gábor (T-boy) valamint Szentmihályi Gábor (Michel de Lux) társaságában megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rapulok-12375">Rapülők</a> együttest, amely sikert sikerre halmozott. Népszerűségüket nagyrészt Geszti Péter tehetségének és kommunikációs képességének köszönhették. Két nagylemez után, 1994-ben mégis a szétválás mellett döntöttek. Aztán 2006-ban két koncertre és egy friss albumra újra összeálltak, ahogy megtették ezt 2017-ben is, amikor egyetlen teltházas budapesti koncert adtak a Rapülők megalakulásának 25. évfordulójára emlékezve.
Geszti 1996-ban Dés László zeneszerzővel közösen megírta a nagy sikerű A dzsungel könyve című musicalt. 1997-ben Dés Lászlóval, Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával megalapította a Jazz+Az nevű formációt, amely az abban évben bemutatott A miniszter félrelép és az 1999-ben vetített Kalózok című magyar filmek slágereinek megalkotására jött létre. Két sikeres album kiadása után 2000-ben feloszlottak. Azért 2020-ban és 2021-ben még visszatért a Jazz+Az, és adott néhány koncertet.
2011-ben új zenekart hozott létre Gringo Sztár néven, amelyben a két énekesnő Gereben Zita és Sapszon Orsolya volt. Az együttes egyfajta "kozmopuritán" popzenét játszott, ami reggae, jazz, pop, rap, elektronikus zene, ska és balkáni népzene egyvelegéből állt össze. 2016-ban újabb zenei projektjét indította útjára. A Létvágy címet viselő album zenei anyagát élő koncerteken mutatta be. Innentől önállóan, GESZTI néven lépett fel, új énekesnőkkel Ambrus Ritával és Kiss Enikővel.
Számtalan előadónak írt dalokat, többek között Görbe Nóra, a Lord, az Azok a fiúk, a Manhattan, Oláh Ibolya, Wolf Kati, Zséda, Rúzsa Magdi és Tóth Gabi énekelték szerzeményeit. Színházi munkái közül kiemelkedik a 2016-ban bemutatott, ugyancsak Dés Lászlóval közösen jegyzett A Pál utcai fiúk musical, valamint a 2023-as, Monori András zeneszerzővel alkotott Ezeregy éjszaka című world musical, amelyeknek Geszti írta a dalszövegeit.
És röviden arról, hogy a zenélés és a szövegírás mellett mi mindent csinált még 1989-től napjainkig: volt rádiós és televíziós műsorvezető, filmproducer, forgatókönyvíró, reklámszakember, kreatív vezető, televíziós tehetségkutató zsűritagja, létrehozott országimázs-fesztivált és óriásplakát-kiállítást, valamint készített podcastot.
Számtalan elismerése közül a zenei vonatkozásúak: Popmeccs - Év szövegírója (1988), EMeRTon-díj (1992), Arany Zsiráf-díj (1993, 1994), Huszka Jenő-díj (1994), Magyar könnyűzenéért VIVA Comet díj (2011). És egy állami kitüntetéssel is büszkélkedhet: 2005-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.
Az utóbbi években sikeres önálló műsorral jelentkezett egy kereskedelmi TV-csatornán, de a zenéléssel sem hagyott fel: látványos showműsorokat tartott a Best of Geszti zenekarral, valamint különböző koncert-esteken láthatta őt a közönség, amelyeken partnere volt Váczi Eszter, illetve Falusi Mariann.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/geszti.official/">https://www.instagram.com/geszti.official/</a>

Geszti Péter

Moldvai Márk szintetizátoros, zeneszerző, producer és DJ, az ezredforduló meghatározó elektronikus popzenei formációjának, a Neo együttesnek az alapító tagja.
Nagyon korán eldőlt, hogy zenész lesz. Klasszikus zenét tanult, majd a Bartók Béla Konzervatóriumba járt klasszikus-ütő szakra. De közben lenyűgözték őt az avantgárd popzene nagyjai, köztük a médiaművész Laurie Anderson, és a stúdiómágus-producer Brian Eno munkássága.
Ami a zenében igazán érdekelte, az a hangfelvétel-készítés volt, a színpad nem vonzotta őt. A kilencvenes közepén mégis alapító tagja lett egy zenekarnak, amellyel közönség elé állt - ez volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-popular-12164">Populär</a>, a hazai szintipop egyik képviselője. Egy nagylemezük is megjelent (Új arcok a feszületen, 1995). Közben a szintetizátoros Moldvai Márknak Exotron néven volt egy közös projektje Császár Előddel is, amelyben színtiszta elektronikus zenét játszottak. Ebből egy EP (Mindfusion, 1996) és egy kislemez (Situation, 1998) maradt meg az utókor számára.
A Populär zenei karrierjének 1998-ban vége szakadt, Moldvai Márk pedig zenésztársával, Milkovics Mátyással megalapította az elődjénél jóval tágabb zenei világgal és nagyobb ismertséggel rendelkező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neo-7838">Neo</a> formációt. The Pink Panther Theme című kislemezükkel vonultak be a köztudatba, amely a világ több mint 20 országában jelent meg. A dal számtalan külföldi válogatáslemezen szerepelt és neves tévécsatornák használták főcímzeneként. Ezután a duó két nagylemezt: Eklektogram (1999), Lo-Tech Man, Hi-Tech World (2002), és több slágert (Persuaders, Aiiaiiiyo, Diskhead) jegyzett. Olyan világnagyságok előzenekaraként léptek fel, mint a Massive Attack, Morcheeba, Faithless, valamint Dave Gahan (Depeche Mode).
Aztán 2004-ben Moldvai Márk kivált a Neóból és zenei producerként tevékenykedett tovább. Emellett 2003-tól a mai napig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mitsoura-108170">Mitsoura</a> tagja. A kétezres évek legkarakteresebb magyar world-music/etno-electronic zenekaraként robbantak be a köztudatba. Két albumuk jelent meg ebben az időszakban (Mitsoura, 2003 és Dura Dura Dura, 2008). Moldvai Márk "szerepe" ebben a formációban: zenei producer és hangszerelő, a koncerteken elektronikus és billentyűs hangszereken, valamint ütőhangszereken játszik. 2011-ben leálltak, majd 2019-ben részben új felállásban tértek vissza.
Mindeközben eddig legalább 60 lemezen közreműködött zenei producerként, hangszerelőként, társszerzőként és/vagy hangmérnökként, amik közt a rádiópoptól az alternatívon át a jazzig és világzenéig sok minden megtalálható. Zséda több albumán is közreműködött. Néhány további előadó, akikkel az évek során együtt dolgozott: Jónás Vera, Palya Bea, Dés András, Heaven Street Seven, Pa-Dö-Dő, TNT.
A kétezres évek elejétől színházi (Krétakör, Vígszínház) és filmes produkciókhoz is szerzett muzsikát. Első filmzenéjét az évtized egyik legsikeresebb magyar mozijához, a Kontrollhoz írta még a Neo tagjaként 2003-ban. Ő a zeneszerzője - sok más mellett - a Veszettek (2015), A martfűi rém (2016), Kojot (2017), Memento mori - A váci legenda (2023) című alkotásoknak, valamint A Király-nak - Zámbó Jimmy élete alapján készült, 2022-23-ban vetített televíziós sorozatnak.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/mark.moldvai.9/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/mark.moldvai.9/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/mark_moldvai/">https://www.instagram.com/mark_moldvai/</a>

Moldvai Márk

Ha Fekete Jenő jelenti a hagyományt, úgy a másik egykor <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a>-frontember, Szabó Tamás (1968) a szüntelen kísérletezgetést. Egyrészt már korábban is számos hazai popprodukcióban (Zorán, Charlie) vett részt, másrészt 1997 őszén a fiatal kora ellenére több bluesformációban (Mama Killed A Chicken, Paid Holyday, Deep Fried) is megfordult zongorista Nemes Zoltánnal megalapította a Spo-Dee-O-Dee-t. Hozzájuk csatlakoztak később huszonéves muzsikusok (Szűcs Gábor, gitár, Varga László, bőgő, Torma Gábor, dob). Három, stilárisan eléggé heterogén korongot (Drinking Wine, 1999, Boogie Woogie Barbershop, 2000, Ain’t Got No Money, 2002) publikáltak 2003-as feloszlásukig.
A Spo-Dee-O-Dee után Szabó Tamás a bluesos, szvinges Largo Cammino formációban játszott, 2011 óta pedig a tradicionális blues vonalat a beattel és countryval elegyítő Mojo (korábban Mojo WorKings) alapító tagja.
Szabó emellett rendszeresen adott ki szólólemezeket. Első két korongja (The Tailor’s Clothes, 1997, The New Lodger, 1999), sokszínű, eklektikus munka, a 2001-es Blue Orange pedig szokatlan vállalkozás, és egyben arra kísérlet, hogyan lehet beleilleszteni a harmonikát a klasszikus zenébe, illetve a klasszikus darabokat hogyan lehet ötvözni a mai könnyűzenei hangzással. A 2003-as Part Of Silence-en filmzenei anyagok hallhatók, míg a két évvel későbbi All Comes Back-en Nemes Zoltánnal közösen New Orleans hangulatát igyekeznek felidézni.
Miként 2020-ban a Kortárs Online-on nyilatkozta: "Nincs még egy hangszer, ami ilyen szinten jelen lehet a hétköznapjaidban. Elfér a zsebedben, bármikor játszhatsz rajta. A szájharmonika nagyon emberi hangszer. Nincs rajta semmiféle áttét, se húr, se billentyűk: megfújod, és a lyukakon keresztül jön a hang. Emiatt a kapcsolatot is közvetlenebbnek érzem vele."
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 337–338.