Publication/name

Orrom krumpli, hajam kóc..

Zeneszerző, énekes, gitáros, basszusgitáros. 1974-ben a Kerek Perec alapítójaként tűnt fel a popéletben. 1975-ben átigazolt az Apostolba, majd 1976-ban a Geminibe. 1978-tól énekel szólóban (Gyere, gyere gyorsan), Ihász Gáborral dolgozott (Te és én, Állj meg kislány), előbbivel megnyerték a Tessék választani! vetélkedőt, majd későbbi feleségének, Eszményi Viktóriának írt dalokat (Vidéki lány vagyok, Nekem Ő a legszebb, Veled és nélküled). Emellett 1987 és 1996 között a 100 Folk Celsius együttes tagja volt, tucatnyi nagylemezt készített velük. 2018-tól, Orbán József halálát követően ismét csatlakozott a zenekarhoz.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 358–359.

Heilig Gábor

A főleg country-stílusú dalairól ismert, napjainkban gyerekeknek éneklő Eszményi Viktória az 1972-es Ki mit tud?-on folkkategóriában versenyzett. 1973-tól előbb a Bergendyvel, majd az Omegával lépett fel. Melanie-ra emlékeztető gitáros-énekesnő dalaival (Egy rozoga ház, Szólj, ha valaki kell, Üzenj a széllel, Üres egy hely, Nagyon fázom, Egyszer még visszatér) kisebb sikereket aratott, és a hetvenes években a hazai slágerparádék mellett elsősorban külföldön vendégszerepelt. Kiváló hangi adottságait az évtized végétől a Rockszínház előadásain (Evita, Sztárcsinálók) kamatoztatta.
Karrierje az 1981-es Táncdalfesztiválon újult meg, ahol későbbi férje, Heilig Gábor jóvoltából talált rá igazi hangjára (Vidéki lány vagyok). Első country stílusú nagylemezét 1981-ben a Bojtorján együttessel készítette. 1983-ban házasodott össze Heilig Gáborral, akivel két közös popalbumot (Nekem ő a legszebb, 1984, Veled és nélküled, 1986) jelentetett meg. 1987 óta főként gyerekzenéket tartalmazó nagylemezeket ad ki.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 362–363.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/eszmenyiviktoria/">https://www.facebook.com/eszmenyiviktoria/</a>

Eszményi Viktória

Az 1970-es évek második felében felbukkanó country-zenekarok közül a legnagyobb közönségsikert talán a 100 Folk Celsius érte el. A hazai, keleti és nyugati piacra egyaránt kacsintgató zenekar – a country egyik alstílusa, a bluegrass mintájára megalkotott – redgrass címkével igyekezett meghatározni zenei gyökereit és hovatartozását. Bár az Orbán József (1948–2018, gitár, ének) vezette együttes külsőleg abszolút az amerikai mintákat (kockás flaneling, mellény, cowboykalap, cowboycsizma) követte, zenéjében már nem feltétlenül az autentikus country-zene megszólaltatására törekedett, sokkal inkább arra, hogy mindez mennyire adaptálható a szélesebb nagyközönség igényeihez. Nem meglepő hát, hogy az igazi áttörést végül a Paff, a bűvös sárkány című daluk és az ahhoz kapcsolódó, azóta összesen 300 ezer példányban értékesített gyermeklemezük hozta meg számukra.
A profi és virtuóz muzsikusokból álló, 1976 júliusában debütáló társulat többször átalakult, mire a hetvenes évek végére létrejött a klasszikusnak mondható felállása: Orbán József (gitár, ének), Littvay Imre (gitár, mandolin, ének), Drosztmér István (basszusgitár, ének), Kovács József László (gitár, bendzsó, ének) és Mikes Attila (hegedű, billentyűs hangszerek, ének). Kezdetektől kettős életet éltek: egyrészt gyerekműsorral turnéztak, másrészt koncertzenekarként léptek fel. A 100 Folk Celsius végül 1980-ban a Magyar Televízió Tessék választani! című műsorában A jó öreg tér című dalával lett országosan ismert formáció. Ettől kezdve viszont számos dala (Nincs jobb lány, mint a Jo-Jo, Drága otthon, Jó öreg gépem, Mikor Szekszárdra készültem, Lakótelep, Erdei virág) felkerült a sikerlistára, és a nyolcvanas évek hajnalán az egyik legnépszerűbb hazai együttesének számított.
A zenekar tagjai nagyobb lélegzetű munkákban is részt vettek, de Trunkos András és Boros Lajos jegyezte, 1980-ban színpadra állított Bekapcsol a bosszantógép című szatirikus zenés „izé” velük együtt is megbukott. Ahogy egy évvel később nem sikerült az első country musical bemutatója sem: Csemer Géza-Gyarmati István Az ezüst tó kincse című darabja érdemi közönség és kritikai visszhang nélkül került le a színről. Valószínűleg ezek a kudarcok is szerepet játszottak abban, hogy a 100 Folk Celsius a továbbiakban a könnyebb ellenállás irányába haladt, és bár a country külsőségeket megtartotta, az évtized közepe felé elsősorban gyereklemezekkel (Paff, a bűvös sárkány, 1984, Ferkó, Öcsi meg én, 1985, A nagy ho-ho horgász, 1986) rukkolt elő. És ettől kezdve az időközben Heilig Gáborral kiegészült zenekar végképp kettős életet élt: miközben az Egyesült Államokban country-fesztiválokon játszott, és a keleti blokk országaiban több sikeres turnét bonyolított le, addig idehaza elsősorban gyerekdalokat játszó zenekarként maradt meg a szélesebb közönség emlékezetében.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 306–308.
Kapcsolat: <a href="https://www.100folkcelsius.hu/">https://www.100folkcelsius.hu/</a>

Kapcsolatok

Heilig Gábor

Eszményi Viktória

100 Folk Celsius