Publication/name

...neked

Magyarország talán legismertebb jazzgitárosa, a jazztanszakon a gitár szak 1977-es bevezetése óta annak vezető tanára, szinte nincs ma olyan jazzgitáros, aki ne nála kezdte volna. Ráadásul az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai jazzmuzsikus, játéka megszámlálhatatlan hazai pop-, rock- és jazzlemezen hallható.
Prímás édesapja nyomdokain haladva gyerekkorában ő is hegedülni kezdett, később zongorázni tanult. Tizenhét éves korában Pege Aladár együttesének tagjaként megnyerte a Magyar Rádió jazzversenyét. 1970-ben a Kex együttesben tűnt fel, később a Rákfogóban gitározott, majd Kőszegi Imre zenekarában játszott.
1979-ben alapította meg első saját formációját, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-saturnus-53790">Saturnus</a>t – partnerei: Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Dandó Péter (basszusgitár), Gritz Péter (dob), később Kőszegi Imre (dob) –, amellyel két populáris jazzrock albumot jelentetett meg. 1985-ben létrehozta a Babos Trio Pluszt, amit később a Babos Trió váltott fel (Egri János – bőgő, Balázs Elemér – dob).
1989-ben került a boltokba első önálló nagylemeze, a Kinn és benn. Egy évvel később a Petőfi Csarnokban koncertezett Victor Bailey, Terry Lynn Carrington, Jinda György és Szakcsi Lakatos Béla társaságában. Az 1990-es Sham című Hungaroton nagylemezt régi muzsikuspartnerével, Szakcsi Lakatos Bélával és az akkor már az Egyesült Államokban élő, ott roppant népszerű Jinda Györggyel készítette (a korong címe is az ő zenei világára utalt). Az elkövetkezendő években pedig olyan neves amerikai előadókkal lépett fel, mint Frank Zappa, James Moody és Tony Scott.
1994-ben a Sony jóvoltából második jazzalbuma, a Blue Victory Európa tizenkét országában volt kapható. A Babos Quartetben ekkor Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Szappanos György (basszusgitár) és Borlai Gergő (dob) játszott. 1997-től a Babos Project Romani nevű új produkciójával járta a hazai és európai fesztiválokat, mellyel 1998-ban Egyszer volt... címmel albumot is jelentetett meg. Később a Take 4-ral, majd Herbie Mann-nel készített felvételeket. 2004-ben adták ki a Trilok Gurtuval közös koncertlemezét. 2005-től újabb formációt hozott létre, Babos Project Special névvel.
Munkásságát 2003-ban Szabó Gábor-díjjal, 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 179–182.

Babos Gyula

Szintén kallódik a jazztanszakon 1995-ben diplomázott Tisza Bea (1973–), aki évekig vokálozott Charlie, Zorán és Cserháti Zsuzsa mögött, miközben jazzklubokban énekelt standardeket. A kilencvenes években a legjobbak közé tartozott, Vukán György és mások gyakori partnere volt. Aztán az ezredfordulón szült két gyereket és főként nekik élt. Két promóciós korong után 2003-ban jelentette meg eddigi egyetlen, Bea című, angol jazzmuzsikusokkal felvett szólólemezét. Aztán inkább a tanítás felé fordult (azóta a jazztanszak jazzénektanára, de ő készítette fel például a Megasztár versenyzőit is), illetve 2010 óta Womanoid című formációjával rendezvényeken lép fel.

Tisza Bea

Az 1972-ben a Táncdalfesztivál-on feltűnt Katona Klári (1953) három-négy évig különböző stílusirányzatú rádiós slágereket énekelt. Majd őt is felfedezte az MHV, és előbb Demjén Ferenc alkotói segítségével két figyelemreméltó nagylemezt adott ki (Savanyú a csokoládé, 1977, Láthatod, boldog vagyok, 1978), majd ő is bekerült a világsztárjelöltek közé. Szerencséjére harmadik lemezét (Titkaim) már Presserrel és Dusánnal készítette, a korong az év egyik legnagyobb zenei meglepetése lett, és elindította a nyolcvanas évek egyik kiugró karrierjét
A Locomotiv GT kíséretével felvett Titkaim az év legnagyobb popzenei eseményének számított Magyarországon, a nyolcvanas évtized egyik maradandó popalkotása, hiszen majdnem minden dala telitalálat (Hello…, Vigyél el, Miért nem próbálod meg velem?, Titkos szobák szerelme, Gömbölyű dal). A szakma és a közönség egyaránt rajongott érte, nem meglepő, hogy Katona Klári az 1982-es Pop-Meccs szakmai szavazásán az év énekesnője lett.
Egy évvel később egy szintén Presser–Dusán-szerzeménnyel (Elvarázsolt dal) indult a Tessék választani!-n, majd az évtized közepén két újabb kiérlelt lemezzel (Katona Klári, 1984, Éjszakai üzenet, 1986) ismételte meg korábbi teljesítményét, és ezzel kivívta helyét a magyar pop élvonalában. A produkciókért háromszor kapta meg (1982, 1985, 1987) Az év énekesnője címet, női vonalon ő volt a magyar pop befutója a nyolcvanas években. Ebben az időszakban több zenés darabban is szerepelt: 1984-ben az Olivér-ben (Lionel Bart műve) 1985-ben pedig a János a vitéz-ben és az Itt élned, halnod kell-ben (mindkettő Victor Máté műve).
1989-ben még egy közös albumot készítettek (Mozi), melyen döntően Presser és Dusán eredetileg másoknak írt dalait énekli el, valamint néhány korábbi Demjén-szerzeményt és egy dalt a Hobo Blues Bandtől. Miután azonban a szerzőpárossal a munkakapcsolata megszakadt, törés következett be pályáján. A kilencvenes évektől új szerzőkkel és saját elképzelései szerint írta a dalait, készítette a lemezeit, amelyek sikere, színvonala elmaradt az előzőekétől, mert zenéjük kevésbé populáris, inkább jazzes, szövegviláguk pedig túlságosan elvont, befelé forduló volt. Az énekesnő a kilencvenes években az önmegvalósítás más lehetőségeivel is próbálkozott. Írt lapokba, folyóiratokba, szerepelt televíziós műsorokban, volt reggeli műsorvezető, bekapcsolódott karitatív programokba. Munkája elismeréseképpen 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben eMeRTon-díjat, illetve MAHASZ-életműdíjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 268–269.
Kapcsolat:
<a href="https://www.katonaklari.com/index.php">https://www.katonaklari.com/index.php</a>

Kapcsolatok

Babos Gyula

Tisza Bea

Katona Klári