Publication/name

Ne rejtsd el

Ötödik Évszak Zenekar albumborítók

A Champs-Élysées-n ébredő francia szerelmet, a Loire- és a Duna-parti esti séták hangulatát és a soknemzetiségű Kelet-Európa népzenéjének ősi erejét érezni az Ötödik évszak muzsikájában. Több évtizedes tapasztalat, nemzetközi zenei karrier és sokéves rokoni-baráti kapcsolat áll 2018-ban alakult együttes mögött.  Tagságát a magyar-francia származású Izabella Caussanel (ének), Ifj. Csoóri Sándor „Sündi” (ének, brácsa, tambura), Hegedüs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom) és Szabó Csobán Gergő (ének, nagybőgő) alkotja.
„Nagyon természetes az egész folyamat, ahogy együtt dolgozunk. A próbák alatt sorra jönnek az ötletek, mindenki belead valamit, jól érezzük magunkat együtt.” – mesélik a zenekar tagjai, akik több formációban (Lajkó Félix, Buda Folk Band, Dresch Vonós Quartet, Magyar Állami Népi Együttes) bizonyítottak már, és rendszeresen koncerteznek Magyarországon, Európában és a tengerentúlon is.
Első nagylemezük (Ne rejtsd el) 2020-ban jelent meg. Szövegeik gyakran magyar és francia költők versein alapszanak. „Az összes szövegünk a zenekarra éppúgy ráillik, mint a közönségre; globális érzéseket próbálunk közvetíteni, mint a fájdalom, a szerelem.” – nyilatkozta a 2017-ig Párizsban élő Izabella Caussanel. Számaik magját a hiteles kárpát-medencei népzene adja, ebből a biztos alapból indulnak az improvizatív műfajok világa felé. Azt a magyar és nemzetközi közönséget célozzák meg, akik szeretik az őszinte, eredeti és rögtönzött, népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenét.
BB
 
 <a href="https://www.facebook.com/otodikevszakzene/">https://www.facebook.com/otodikevszakzene/</a>

Ötödik Évszak Zenekar

Édesapja ifjabb Csoóri Sándor népzenész (Muzsikás, Ifjú Muzsikás), édesanyja Szemerei Erika néptáncos, nagyapja Csoóri Sándor író-költő, nagyanyja Marosi Julianna népdalénekes. Csoóri Sándor „Sündi” (1984) pedig nemcsak élt ezzel a lehetőséggel, hanem ki is teljesítette: a Buda Folk Band egykori és az Ötödik Évszak jelenlegi társvezetője évek óta meghatározó táncszínházi előadások keresett zeneszerzője.
A szülei ötéves korában váltak el, és eléggé kiterjedt a rokonság, tele féltestvérekkel. Kamaszkorában kezdte tudatosan érzékelni a családi tradíciókat, és akikhez igazán szoros és mély kapcsolat fűzte, azok a Csoóri nagyszülők, rengeteg fiatalokkori élménye (a moldvai énekes, Jánó Annától a népzenegyűjtő Kallós Zoltánon át a Muzsikásig) az Apostol utcai házhoz kötődik. 
Kezdetben csellózott, később brácsázott, született balkezesként előbb jobb kézzel húzta azt, csak később állt helyre körülötte a világ. 1997-ben tizenhárom évesen lett az Ifjú Muzsikás brácsása, melyben apja, ifjabb Csoóri Sándor énekelt és hegedült, Márczi Anna „Tücsi” brácsázott, Hermann Mária bőgőzött, és egy ideig a hozzá hasonlóan kiskamasz Soós András hegedült benne. Erdélyi autentikus népzenét játszottak, széki, mezőségi és kalotaszegi zene túlsúllyal. Az együttes 2004-től rendszeresen tartott táncházat, illetve klubot üzemeltetett, munkásságát pedig egy kazetta (Fehér és fekete, 1997) és két CD (Ifjú Muzsikás Egy, 1998, Hunzene, 2009).
2007-től a Buda Folk Band tagja lett, ahol többek között Éri Mártonnal zenélt együtt és amellyel fennállása tíz esztendeje alatt három albumot (Sűrű vándor, 2011, Magyar világi népzene, 2013, Saját gyűjtés, 2015) jelentetett meg.
A 2018-ban Lajkó Félix, a Buda Folk Band, a Dresch Vonós Quartet és a Magyar Állami Népi Együttes egykori tagjaiból alakult Ötödik Évszakban – Izabella Caussanel (ének), Csoóri Sándor „Sündi” (ének, brácsa, hosszú nyakú tambura), Hegedüs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), Szabó Csobán Gergő (ének, nagybőgő) – eredeti és rögtönzött, népzenei hangszereléssel játszott akusztikus városi zenét játszik. Eddigi két albumuk: Ne rejtsd el, 2020, Milyen az ég felettünk?, 2022.
Miként 2020-ban a Fonó-könyvben nyilatkozta: „Feldolgozásaimban szabadon váltogatom a szöveget, a hangnemet, a ritmikát, ha erre késztetést érzek. A legtöbb népi dallam – kisebb variációkkal – ugyanis sokfelé létezik, miért ne lehetne belőle saját változatot készíteni? Persze mi is tettünk alá szvinget vagy bluest, ezen mindenki átesik a pályáján – azért jó az a lüktetés! –, de hát annak idején a polkák és a csárdások különböző ritmusa is ugyanígy jött létre, idővel mégis szépen beépültek a táncrendbe. Ez természetes jelenség. Nem kell ezen csodálkozni, és nem is kell védeni a népzenét, mert az ettől még erős marad, az idő úgyis lepergeti a sallangot.”
JBSz

Ne rejtsd el

Kapcsolatok

Ötödik Évszak Zenekar albumborítók

Ötödik Évszak Zenekar

Csoóri Sándor "Sündi"