Publication/name

Mindenek szerelme

„Délszlávnak magyar, magyarnak délszláv. Könnyűnek komoly, komolynak könnyű. Világzenének népzene, népzenének világzene. Testvérnek barát, barátnak testvér. Magyarnak világhírű, világhírűnek magyar. Réginek új, újnak régi” – fogalmazza meg Eredics Salamon, a zenekar legfiatalabb tagja a Söndörgő ellentétekbe foglalt identitását. Salamon amúgy öt éves volt, mikor a zenekar 1995-ben megszületett: unokabátyja, Eredics Dávid és annak barátja, Buzás Attila az aktuális gimnáziumi bulira beszerveztek néhány kalandvágyó osztálytársat, plusz az akkor tizenkét éves Eredics Áront (Salamon testvérét), két kézzel merítettek a Vujicsics-repertoárból, feltüzelték a népet, aztán a koncertet követően együtt maradtak. Ahogy komolyodott a szándék, úgy morzsolódott/cserélődött a társaság, így amikor 2000-ben az egykor hirtelen felindulásból Söndörgőre keresztelt zenekar megnyerte a Magyar Rádió népzenei versenyét, az eredeti felállásból a két Eredics fiú, Buzás Attila és Bokros György maradt. Meg időközben csatlakozott hozzájuk egy vérbeli budakalászi szerb, Wertetics Szlobodán.
A különböző díjakkal járó pénzösszegekből tudták elkészíteni első, még színtiszta népzenei nagylemezüket (Oj stari, 2001), amely után bevették Áron akkor tizennégy éves öccsét, Benjámint brácstamburásnak. Amikor pedig Bokros György nem sokkal később kivált, a három Eredics fiú mellé Salamon személyében megérkezett a negyedik, a bőgőt pedig Buzás Attila vette át, Majd Wertetics Szlovodán 2006-os váratlan kiválásával létrejött az az ötösfogat, amelyik a következő bő egy évtizedben meghódította a világot.
A nemzetközi ismertséget 2007-ben a macedón cigány lakodalmi zene legjelesebb képviselőjével, Ferus Mustafovval adott koncertek alapozták meg, számos kiemelten fontos helyszínre eljutottak vele, közös albumukra (In Concert, 2008) sok szaktekintély felfigyelt. A 2011 júniusában publikált Tamburising – Lost Music Of The Balkans a nemzetközi színtéren magyar zenekar számára ritkán tapasztalható magasságokba repítette őket. A 2014-es Tamburocket – Hungarian Fireworks meg sem állt az európai világzenei rádiósok listájának első helyéig, az éves összesítésben a harmadik legjobb világzenei lemez lett. 2015 márciusában a Művészetek Palotájában ünnepelték fennállásuk huszadik évfordulóját, emellett Live Wires címmel a korábbi öt évben rögzített koncertjeik felvételeiből válogattak egy CD-re valót.
A Tamburocket szédítő nemzetközi sikere után úgy érezték, a világzene műfaján belül mindent elértek, amit csak lehetett. Még az is a kezükre játszott, hogy 2015 októberében Budapesten rendezték meg a világ elsőszámú világzenei vásárát, a Womexet. Folyamatosan úton voltak, fesztiválról fesztiválra vándoroltak, ahol sokszor meg kellett (volna) felelniük a közönség elvárásainak. Merthogy az ilyen rendezvényekre az emberek alapvetően szórakozni járnak, nem bonyolultabb szerkezetű, zenei finomságokkal élő produkciókat hallgatni. Ők azonban inkább a nehezebb utat választották: előbb 2018-ban az Amsterdam Klezmer Banddel jelentettek meg közös nagylemezt (Szikra, 2018), majd hosszas érlelés után felvették azokat a népzenei ihletésű, de saját szerzeményeket, amelyekből a 2019-es Nyolc 8 Nyolc megszületett. Ezt követően lépett ki az egyik alapító, Buzás Attila, helyén azóta Dénes Ábel bőgőzik. De a lényegen ez sem változtatott: a Söndörgő nemcsak hitelesen és energikusan görgeti a délszláv családi örökséget, hanem további színekkel gazdagítja azt. Derűsen, játékosan, fiatalosan.
JBSz

Söndörgő

Az ország egyik legjobb szájharmonikása (pofagyalusa), Ferenczi György 2005 óta dolgozik együtt a Rackajam tagjaival, Pintér Zsolttal (gitár, mandolin, ének), Marosi Zoltánnal (harmonika), Nagy Zsolttal (zongora), Apáti Ádámmal (basszusgitár) és Gilián Gáborral (dob). Zenéjükben szervesen összeolvad a magyar archaikus kultúra és a rock and roll forradalom szeretete, a népzene a rhythm &amp; blueszal, a funkyval, a reggae-vel, hip-hoppal és Jimi Hendrix rockos pszichedelikus világával. Mindezt rendkívül energikusan és kellő humorral előadva.
Debütáló nagylemezükön (Csárdafunk, 2005) többek között Sebestyén Márta is működött közre. A 2006-ban a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Ferenczi – Petőfi album anyagát többek között a Művészetek Palotájában adták el, de eljutottak vele Franciaországba, Németországba, Finnországba, Lengyelországba és Csehországba is. A 2007-es, döntően akusztikus Milyen lárma?! CD-n a saját dalok mellett Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott szerzemények is megszólalnak.
2012-ben az 1956-os forradalomban elhunyt költő, Gérecz Attila emléke előtt tisztelegtek, a 2014-es Infotérzene fókuszában szintén a versmegzenésítések álltak, míg a 2015-ös album (A rackák világa) könyv és CD után pedig a Rackajam 1-ső Pesti Rackák néven folytatta pályafutását. Azóta Ferenczi lényegében évente ad ki újabb nagylemezt (Kelet-Nyugat East-West Session, 2015, Betyárjáték, 2016, 69, 2017, Mindenek szerelme, 2018, Áldás, rockandroll, 2019, Rackák a zűrben, 2020). Miközben Szomjas György egyetlen színházi darabja, a Nemzetiben A éveken át telt házzal ment Betyárjáték is lényegében Ferencziék koncertjére épült: a zenekar játszott középen, mögötte/fölötte feszült a vászon, melyet szemből vetítőként használtak (jeleneteket Szomjas korábbi filmjeiből), hátulról meg árnyjátékként vetültek rá a táncosok. Plusz volt narráció, hogy a veretes szövegek is meg tudjanak szólalni benne.
JBSz

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

A fiatalabb generációból kimagaslik Pál István „Szalonna” (1980), aki az utóbbi évek egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenésze, és számtalan formáció tagja párhuzamosan.
A Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született, 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett muzsikus többek között a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása és a Fonó zenekarban húzza, emellett állandó vendége a populáris világzenében utazó CimbaliBandnek. De az igazi közege mégiscsak saját formációja, a Szalonna és bandája, amelynek repertoárján a Kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig Herczku Ágnes volt. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek.
Szalonna bravúrosan vibráló játékának különlegessége, hogy benne nem csak a falusi vonósbandák stílusa köszön vissza, hanem a kávéházi cigányzenészeké is. Zenekarával eddig négy önálló korongot jegyez.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 194.

Kapcsolatok

Söndörgő

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Ferenczi György

Pál István „Szalonna”