Publication/name

Meotis

A Dél-alföldit alapító három szaxofonos közül ketten később a hazai etnojazz/világzenei színtér meghatározó alakjaivá váltak. Az önmagát leginkább zeneközelítőként definiáló, zenei polihisztor Ágoston Béla (1966) szerénysége talán csak tehetségével vetekszik. Szaxofonon, basszusklarinéton, brácsán, gitáron, kecskedudán, steel drumon és szájharmonikán játszik, hozzá, ha kell, énekel. Nagy teherbírású, karakteres muzsikus, nyitott és fogékony minden színvonalas produkcióra.
Bő két évtizedes pályafutása alatt többek között a Mecseki Free-ben, a Kispál és a Borzban, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben, a Vízöntőben és a Kampec Dorolesben fújta. Emellett mániákus zenekar-alapító. Felsorolni is reménytelen, mennyi saját formációt vezetett az elmúlt két évtizedben. A legfontosabbak talán az Ágoston Kvartett, az Agostones, az egykoron roppant népszerű, az elektronika, a folk és a hiphop metszéspontjában harsányan ingadozó Zuboly.
No és persze egyik legutolsó alakzata, a Gabona, amelyben egyrészt régi magyar népzenei dallamokat szólaltatnak meg, másrészt modern hangszerekkel megmutatják, miként szólt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik képzeletbeli zenekara, „ha a dobos keletről, a tubás nyugatról, a harmonikás délről, a szaxofonos pedig északról érkezett Budapestre”.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 248–249.
 
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/">https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/</a>

Ágoston Béla

Lovász Irén az Alföld szülötte, Szvorák Katalin (1958) viszont a Felvidéké, és a Ghymesen kívül az egyetlen, akinek Szlovákiából komoly magyarországi hírnévre futotta. A Losoncon született és az Ipolymenti parasztvilágban felnőtt énekesnő kétszer is diadalmaskodott a szlovákiai magyarok népdalversenyén. Budapestre jött egyetemre, és előbb 1980-ban megkapta a Népművészek Ifjú Mestere címet, majd 1981-ben megnyerte a Röpülj pává!-t. A nyolcvanas-kilencvenes években több zenekarban – Vízöntő, Bekecs, Csámborgó, Hegedős – énekelt, majd 1999 tavaszán Kiss Ferenccel megalapította a Kőfaragó Együttest, és azóta gyakori vendége az Etnofon Zenei Társulásnak és az Odessa Klezmer Bandnek.
Szvorák a lemezkiadás terén igen termékeny, eddig közel két tucat önálló hanghordozót jegyez. Az első (Dalvándorlás) még 1986-ban jelent meg, a második (Iglice szívem) 1989-ben, a rendszerváltozás óta pedig gyakorlatilag évente-kétévente jön ki egy-két-három albuma. Jórészük tematikus építkezésű: megénekelte már a tavaszt, a bánatot, a jeles napokat, énekelt megzenésített verseket, Közép-Európa népeinek közös dallamkincséből egy hét lemezből álló sorozatot készített, és több hanghordozója szól a gyerekeknek.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 203.
Kapcsolat:
<a href="https://www.szvorakkatalin.hu/">https://www.szvorakkatalin.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100032495606936">https://www.facebook.com/profile.php?id=100032495606936</a>

Kapcsolatok

Ágoston Béla

Szvorák Katalin