Publication/name

Még lázad a szív

Gerendás Péter (1956, Budapest) dalszerző, énekes, gitáros a hazai könnyűzenei élet kiemelkedő alakja. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt 17 önálló lemeze jelent meg. Virtuóz zenei játéka mellett humorral átszőtt, közvetlen személyisége is a sikerének titka. Kilenc gyermek édesapja, közülük nem egy már ismert zenész.
Tanulmányait Budapesten végezte, érettségit a Faipari Szakközépiskolában szerzett. Ezután rövid ideig a Déryné Színház tagja volt, majd belépett a dél-amerikai népzenét játszó Los Pachungos együttesbe. Eközben felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-ének szakára, ahol 1979-ben végzett.
Gerendás az 1976-ban alapított, Latin-Amerika világát idéző Láma együttessel a kemény rock tündöklése idején is sikeresen járta az országot, turnézott Zoránnal és az LGT-vel (utóbbi 1983-as szigetországi körútján is részt vett), majd négy évig Norvégiában vendéglátózott. 1988-ban tért haza, szólistaként folytatta, megnyerte a Magyar Televízióban megrendezett Magyar dalok versenyét Hóból vagyok című dalával. 1992 óta folyamatosan jelentetett meg nagylemezeket, miközben másoknak - mindenekelőtt Zoránnak, Koncz Zsuzsának és Katona Klárinak - írt lírai dalokat, és 1996-ban egy teljes lemezt Friderikának. A kilencvenes évek derekától számos színházi darabhoz komponált zenét (A tenger szerelmesei, 1997, Legyetek jók, ha tudtok, 2000, Kövek a zsebben, 2002, 11 perc, 2009, Kislány a pokolban, 2010, Aranyborjú, 2014, Agyigó, 2015). Munkásságáért 1994-ben a Liszt-díjat, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg. 1999-ben az EMeRTon-díjat (Az év énekese) és a Huszka Jenő-díjat (Az év zeneszerzője) is elnyerte.
1992-ben jelent meg első önálló lemeze, 908 címmel, 1994-ben pedig a Gerendás a deszkákon, majd jött a Két hónap a nagy folyón (1997) és az Átölel a múlt (1999). 2000-ben adta ki Kamaszkorom legszebb dala című albumát, melyen vonósnégyessel dolgozza fel a 60-as 70-es évek legendás dalait. Az Új dimenziók (2001) után 2003-ban a Budapesti Kongresszusi Központban megtartott George Harrison Emlékkoncert került kiadásra dupla album formájában. A 2004-ben megjelent Memento a holokauszt áldozatainak állít emléket, míg az Apák könyve (2005) Vámos Miklós hasonló című könyvének zenei változata. Ezt követték Faludy György verseinek megzenésítései 2006-ban, és ugyanebben az évben az Ötvenes kő című lemezzel jelezte, hogy betöltötte az 50. életévét. 2008-ban jelent meg Bartók országában címet viselő albuma. 2010-ben került a boltokba Családregény című lemeze. Ezt újabb három kiadvány követte: Nagyvárosi legendák, 2011; Gitáromba kapaszkodva, 2013; Boldogország, 2015. Legutóbbi lemezét Wolf Péter zongorista-zeneszerzővel közösen készítette, a címe: Válladon alszom el.
Gerendás Péter ma már felnőtt gyermekeivel lép színpadra, akik számos neves hazai produkcióban bizonyították tehetségüket: Gerendás Dániel (dob), Gerendás Hanna (zongora) és Gerendás Ruben (basszusgitár), ez a Gerendás Family Band.
Előadásain láthatjuk őt hol vonósnégyessel, hol szimfonikus zenekarral, hol ütőhangszeres kísérettel, de gyakoriak akusztikus szólókoncertjei is. És vele volt az utolsó fellépése a legendás jazz-zongoristának, Szakcsi Lakatos Bélának.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/gerendas.peter/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/gerendas.peter/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/gerendaspeter/?hl=hu">https://www.instagram.com/gerendaspeter/?hl=hu</a>

Gerendás Péter

Lerch István (1953, Budapest) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, billentyűs, énekes. A V’Moto-Rock együttes alapító tagja volt, 1989 óta szólistaként szerepel.
Gyerekkorától kezdve 12 évig klasszikus zongorát tanult, zenei versenyeket nyert, nagy ígéretnek tartották őt. De aztán jött a Beatles, majd megismerte a nagy példakép, az Emerson, Lake &amp; Palmer zenéjét, és akkor eldőlt, hogy nem lesz belőle komolyzenész.
Hétfő nevű középiskolai zenekarában 1968-tól már együtt játszott későbbi társaival, Sáfár József basszusgitárossal és Herpai Sándor dobossal. 1973-ban már <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-v73-7098">V’73</a> néven folytatták. Progresszív rockzenéjükre felfigyelt a szakma, előbb az Omega, majd az LGT hívta meg őket a turnéjára előzenekarnak. Közben a zenéléssel párhuzamosan Lerch István járt a jazztanszakra is, ahol Szakcsi Lakatos Béla volt a tanára.
1977-ben Herpai Sándorral - Demjén Ferenc és Menyhárt János társaságában - az akkor alakuló <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> zenekar tagjai lettek, és ez a V’73 végét jelentette. A négy zenész ezután 11 éven át igényes, populáris rockzenéjével aratott sikereket, amelyekből Lerch István zeneszerzőként és énekesként is kivette részét.
Zenekarán kívül 1977 és 1983 között írt dalokat első felesége, Kovács Kati, valamint Cserháti Zsuzsa, Szűcs Judith, Koncz Zsuzsa, Malek Andrea albumaira is. Az 1980-as évek elején tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű formációnak, és szerzett filmzenéket is (Álmodik az állatkert, 1985; A hercegnő és a kobold, 1993). A 2000-es években a Sivasakti Kalánanda Táncszínház számára több darabhoz komponált zenét.
A V’Moto-Rock felbomlása után, 1989-ben szólókarriert kezdett. A munkamániás, precíz zenészként ismert előadónak több albuma is megjelent (Különös bolygó, 1989; 10 és 1/2, 1991; Szomjas angyalok, 1994; Good Bye, 1999). Nagysikerű dalokat írt Charlie-nak. 2001-ben a Budapest Kongresszusi Központban ünnepelte pályafutásának 30. évfordulóját.
2013 októberében 60. születésnapja alkalmából nagyszabású koncertet adott a Művészetek Palotájában, ahol az MR Szimfonikusok kíséretében lépett fel, vendégei Fábián Juli, Tóth Vera, Horváth Charlie, Bolyki Balázs, zenésztársai pedig Hrutka Róbert, Lattmann Béla és Szendi Gábor voltak.
1987-ben EMeRTon-díjas lett, 1995-ben Huszka-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. 2009-ben Erkel Ferenc-díjjal jutalmazták. 2014-ben az Artisjus Életműdíj, 2019-ben a Fonogram-életműdíj birtokosa lett.
2017 óta Lerch István egészségi állapota miatt aggódhatnak a rajongói. Kétszer kapott agyvérzést, 38 hónapot töltött kórházban, több műtéten is átesett. Ami jó hír, hogy a részben lebénult zenész az utóbbi időben már jobban van, újra tud zongorázni, igaz még csak a bal kezével, de a régi szenvedéllyel.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/lerchsupergroup/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/lerchsupergroup/?locale=hu_HU</a>
<a href="http://users.atw.hu/lerch/lerch.php">http://users.atw.hu/lerch/lerch.php</a>

Lerch István

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/">https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/</a>
<a href="https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/">https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/</a>
<a href="https://www.demjenferenc.hu/">https://www.demjenferenc.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Demjén Ferenc

Závodi Gábor

Menyhárt János (1952, Budapest) gitáros, zeneszerző, a V’Moto-Rock együttes alapító tagja.
Zenei tanulmányai után egyénileg is képezte magát. Pályafutását a rövid életű Talizmán együttesben kezdte, majd 1971-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferm-6741">Ferm</a> zenekar gitárosa lett. A formáció igényes slágerzenét játszott, azonban lemezük nem jelenhetett meg. Menyhárt János rövid ideig játszott a Korál együttesben is, amely 1974-76 között Koncz Zsuzsa kísérőzenekara volt.
1977-ben alapító tagja lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a>nak, velük tizenegy éven át aratott nagy sikereket, mint a zenekar gitárosa és egyik zeneszerzője. Ebben az időszakban ő volt az egyik legjobbnak tartott hazai szólógitáros. A csapat feloszlása után 1989-ben Vikidál Gyulával és Homonyik Sándorral megalapította az MHV zenekart, amely - arany- és paltinalemezeket begyűjtve - 1995-ig működött. Az MHV mindhárom megjelent albumának Menyhárt János a zeneszerzője és gitárosa. Közreműködött a két MHV-énekes szólóalbumainak megszületésében is. Az ő szerzeménye a legnagyobb Homonyik-sláger, az Álmodj, királylány (1989) zenéje.
Számtalan hazai előadóval dolgozott együtt - mint dalszerző, illetve zenei rendező - azok kiadványain, néhányan közülük: Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Szűcs Judith.
Több mint 40 éve alkotótársa <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-demjen-ferenc-330">Demjén Ferenc</a>nek. Az énekes nem egy híres dalának Menyhárt János a zeneszerzője, néhány ezek közül: Szabadság vándorai, Szerelemvonat, Hogyan tudnék élni nélküled. A mai napig ő Demjén kísérőzenekarának gitárosa, és albumainak zenei rendezője.
Zenei munkásságát 1990-ben eMeRTon-díjjal, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2021-ben pedig Máté Péter-díjjal jutalmazták. 2023-ban Artisjus Életműdíjat adományoztak Menyhárt Jánosnak, és ekképpen méltatták őt: „Egyedi hangzása és kreatív zenei gondolatai által meghatározó szerepet játszott a hetvenes-nyolcvanas évek zenei világában”.
HZ

Kapcsolatok

Gerendás Péter

Lerch István

Demjén Ferenc

Závodi Gábor

Menyhárt János