Publication/name

Magyar Carmen

Presser Gábor (1948, Budapest) a magyar rocktörténet kiemelkedő jelentőségű alkotóművésze, az Omega és az Locomotiv GT billentyűse, számtalan színházi mű zeneszerzője.
Pályáját „szomorúzenészként” kezdte (többek között Antal Imre tanította), elvégezte a zeneművészeti szakiskolát, de félbehagyta további klasszikus tanulmányait. Első dalát iskolatársának, Verebes Istvánnak a színtársulata mutatta be. Előbb a Scampolo orgonistája, majd az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omega-51">Omega</a> dalszerzője lett. Az 1967-es Táncdalfesztivál-on a Zalatnay Sarolta által énekelt Nem várok holnapig című dal hangszereléséért díjat kapott. Ősztől tagja lett az Omegának, és Adamis Annával a beatkorszak egyik sikeres szerzőkettőseként az Omega legnagyobb slágereit (Petróleum lámpa, Ismertem egy lányt, Halott virágok, Gyöngyhajú lány), illetve első három lemezének szinte a teljes anyagát írták.
1971-ben Presser kivált az Omegából és Laux Józseffel, Barta Tamással és Frenreisz Károllyal megalakította a hetvenes évek talán legfontosabb rockegyüttesét, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-t. Billentyűsjátéka, zeneszerzői, hangszerelői, produceri munkája meghatározó szerepet kapott a zenekar sikerében. Presser – az új utakat kereső, kísérletező anyagával sokat birkózó Szörényi Leventével ellentétben – inkább szintetizáló típus volt, hihetetlenül termékeny és könnyed kezű dallamkovács, a dalforma mestere, aki nemcsak igényes bestsellerek, de művészi színvonalú dalok, lemezek, színházi alkotások szerzőjeként is beírta nevét a magyar zene- és kultúrtörténetbe.
A hetvenes évek közepéig Adamis Annával dolgozott, akivel 1973-ban megírta az első magyar rockmusicalt (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), amelyet a Vígszínház mutatott be. Innentől kezdve kapcsolata egyre szorosabb a körúti színházzal (Harmincéves vagyok, 1975, Jó estét nyár, jó esetét szerelem, 1977, A sanda bohóc, 1981), amelynek 1978-tól zenei vezetője. A következő évtizedekben zenés darabjait (A próba, 1982, A padlás, 1988, A piros esernyő, 1988, Szent István körút 14., 1996, Túl a Maszat-hegyen, 2005/2010) számos hazai és külföldi színház műsorára tűzte, és játssza folyamatosan.
Presser a hetvenes évek közepe óta ír dalokat másoknak, megalapozva a „Presser Művek” mítoszát. Alkotótársa 1977-től Sztevanovity Dusán. Emellett számos film-, tévé- és színházi adaptáció zenéjét is megírta (Sok hűhó semmiért, A vihar, Szentivánéji álom).
1982-ben az Erkel Színházban mutatták be A próba című balettjét, amelynek zeneanyaga Electromantic címmel jelent meg, és egyik tétele később a BBC televízió egyik híradójának szignáljaként is szolgált. 1992-ben kötött szerződést a BMG-vel, amely 1994-ben megjelentette első valódi (azaz dalokat tartalmazó) szólólemezét. 1995-ben kilenc esten mutatta be a Csak dalok anyagát. 1996-ban szintén neves külföldi sessionzenészekkel készítette el a Kis történetek-et.
Az 1992-ben elbúcsúzott Locomotiv GT-t 1997-ben ismét sínre állította (424 – Mozdonyopera), de társaival 2016-ig (Somló Tamás haláláig) mindössze néhány alkalommal (1999, 2002, 2007, 2013) lépett színpadra. Viszont az elmúlt húsz évben is számos remek szólóalbumot jegyez: Angyalok és emberek, 2000, t12enkettő, 2006, 1 óra az 1 koncertből, 2009, Rutinglitang (Egy zenemasiniszta), (Parti Nagy Lajos verseire); 2011, 13 dalunk (Falusi Mariannal), 2017.
2008 augusztusában az ő kezdeményezésére indult útjára A magyar dal napja. Presser töretlen népszerűségét és aktivitását mutatja, hogy 2009 januárjában és 2018 októberében egyaránt megtöltötte a Budapest Sportarénát (2023. szeptember 30-án Még 1 koncert címmel újabb koncertet ad ugyanott).
Presser könyve 1-2 címmel két kötetben megírta a maga szubjektív visszaemlékezéseit (2020, 2021).
Munkásságát többször jutalmazták: 1977-ben Erkel-díjat, 1996-ban Huszka Jenő-díjat, 1998-ban Arany Zsiráf életműdíjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott.
Presser évtizedek óta egyszemélyes intézmény a hazai rockéletben, akit a társművészetek képviselői is szívesen vonnak be a munkájukba. Termékeny alkotóként itthon ő tett a legtöbbet azért, hogy a rock egyenjogú tagja lehessen a művészetek testvériségének. Alkotóműhelye, a „Presser Művek” ma is sok előadóval és produkcióval áll kapcsolatban.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 251–254.
Kapcsolat:
<a href="https://pressergabor.hu/">https://pressergabor.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/PRESSERGABORofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/PRESSERGABORofficial/?locale=hu_HU</a>

Presser Gábor

Novák Péter (1970, Budapest) zenész, énekes, dalszerző, előadóművész, médiaszemélyiség, aki 1993-tól a Kimnowak együttes szövegírója és frontembere volt.
Művészcsaládba született, édesanyja Foltin Jolán, édesapja Novák Ferenc, mindketten elismert koreográfusok. Gyerekkorában a családi hagyományok folytatójaként klasszikus balettet és néptáncot tanult. Számos színpadi előadásban szerepelt, így a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalben, és - 13 évesen - az István, a király rockoperában is.
1984-ben, középiskolás korában alapította első zenekarát, ez volt <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-a-ceg-10627">A Cég</a>. A rockot, a punkot, a beatet és az újhullámot ötvözték sajátos zenei elegybe. A Cég 1988-as feloszlása után Novák létrehozta a rövid életű Vörösök zenekart, amelyben már nem csak énekelt, hanem mint dalszerző is bemutatkozott. 1990-91-ben az Aranyláz együttesben játszott "Cég-társával", Nagy Gergely basszusgitárossal, valamint Csala Miklós énekes-gitárossal és Nyíri Sándor dobossal. 1991-ben egy kazettájuk is megjelent a Proton kiadónál.
1993-ban Nagy Gergellyel megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kimnowak-12836">Kimnowak</a> zenekart. A trió Pribil György (1967-2013) gitáros-zeneszerző csatlakozásával alakult ki. Novák itt érte el legnagyobb zenei sikereit. A 90-es évek közepén fénykorát élő formáció hat stúdióalbumot jegyzett, rajtuk számos slágerrel. 2003-ban adták ki utolsó nagylemezüket.
Keresztes Ildikó 1999-ben megjelent Nem tudod elvenni a kedvem című lemezén a dalok szövegét Novák Péter írta. Oláh Ibolya Egy sima, egy fordított (2004) albumára is szerzett dalokat. Szintén szövegíró volt Rúzsa Magdi 2006-os Ördögi angyal című lemezén, valamint a 2008-as Iránytű albumán is közreműködött. Dolgozott együtt Cserhalmi Györggyel (Eklektikon, 2000) és Presser Gáborral (Magyar Carmen, 2008). A Kultúrpart társulattal közösen 2014-ben Weöres Sándor szövegeiből építkező gyermekműsort mutattak be, Üzenet a Földről című előadásuk pedig 2019-ben jelent meg lemezen. Az énekes az elmúlt években gyakran fellépett Kiss Ferenc világzenei formációjával, az Etnofon zenekarral.
Novák Péter a zenéléssel párhuzamosan színházi munkákat is vállal. Zenés és prózai darabokban volt szövegíró, zeneszerző, rendező, koreográfus, vagy éppen szereplő. 1992-től a Galla Miklós vezette <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hollo-szinhaz-12214">Holló Színház</a>nak is tagja volt. Dolgozott főiskolás vizsgadarabokban (nővére, Novák Eszter színházi rendező). Az István, a király születésének 40. évfordulóján, 2023 augusztusában a Papp László Budapest Sportarénában Novák Péter rendezésében vitték színre a korszakos művet.
1999-től televíziós műsorokban is gyakran felbukkant a képernyőn (RTL Reggeli, BÁR, Sziget TV, Megasztár, Megatánc, Beugró, A Társulat, Fölszállott a páva). 2023-tól a Falu bolondja című sorozatban mutatja be a vidéki élet szépségét.
Munkásságának elismeréséül 1998-ban Huszka Jenő díjjal jutalmazták (Az év könnyűzenei szövegírója), 2004-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki őt.
HZ

Kapcsolatok

Presser Gábor

Novák Péter