Publication/name

Living In The Gap / Hungarian Pictures

A modern jazz egyik legismertebb képviselője
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, tehetsége korán megmutatkozott, tizenkét évesen felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba. De amikor három évvel később megismerkedett a jazzel, otthagyott érte mindent.
A hatvanas éveket hol a nyugati vendéglátóban, hol idehaza töltötte. Miközben fellépett a legendás Dália Klubban, 1963 és 1966 között Holéczy Ákos zenekarával modern tánczenét játszott, 1968 és 1971 között pedig az NSZK-ban és az Egyesült Államokban vendéglátózott. 1972-ben viszont megalapította a Rákfogót, mellyel lényegében meghonosította Magyarországon a fúziós zenét.
Érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a jazz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a jazztanszakon. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. 1988-ban a Rock Színház a Szegedi Szabadtéri Játékokon vitte színre A bestia című művét. 1992-ben – Amerika felfedezésének ötszázadik évében – pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.
Nemzetközi karrierjét még az 1970-es montreux-i díj indította el, csúcsát pedig a Special EFX-szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján a GRP Recordsnál megjelent három (alapvetően new age-es hangvételű) szólóalbuma és az ugyanitt publikált triólemeze (Straight Ahead) jelentette. Miközben olyan zenészekkel játszott, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl, Frank Zappa, Chris Potter és Tim Ries.
2004-es Na dara! (Ne félj!) című albumával sokak szerint megteremtette a cigány jazz műfaját. 2008 júliusában mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új musicaljét. A Shakespeare történetén alapuló, a világ zenéjének szinte minden műfaját felvonultató, „worldmusicalnek” titulált darab – a Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató óta – a Budapesti Operettszínház repertoárján fut nagy sikerrel.
Munkásságát 1987-ben Liszt-díjjal, 1994-ben Szabó Gábor-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2014 novemberében pedig a jazz-zenészek közül elsőként neki ítélték oda a frissen létrehozott állami csúcsdíjat, a Nemzet Művésze-díjat.
Albumai: Sa-chi (1988), Mystic Dreams (1989), Eve of Chance (1992), Straight Ahead (1994), Virágom, virágom (1998), Útban hazafelé (2000), In One Breath (2001, Kathy-Horváth Lajossal), Hosszú, forró nyár – Gábor S. Pál dalai (2001), Na dara! (2004), Check It Out, Igor (2005, Lukács Miklóssal), Szakcsi Generation with Jack DeJohnette and John Patitucci: 8 Trios for 4 Pianists (2006), Szakcsi 65 (2008, Chris Potterrel), Live At The Budapest Jazz Club (2012), Climate Change (2014), Density Of Standards (2017)
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 103–106.

Szakcsi Lakatos Béla

Papp Gyula (1951, Nádudvar) billentyűs, zeneszerző. Az 1970-es, 1980-as években játszott a Mini, Skorpió és Dinamit zenekarokban. Eddigi pályafutása során csaknem 250 hanghordozón szerepelt előadóként, zeneszerzőként, producerként vagy vendégzenészként.
A Hajdúságban született, a családjával 1956-ban költözött Budapestre. Zenei tanulmányait hétévesen zongorán kezdte, majd a Konzervatóriumi előképzőben folytatta. Onnan útja a Konzervatóriumba vezetett, ahol 1966-tól zongora főtanszakra, majd 1967-től zeneszerzésre járt. Még a konzervatóriumi időszakban az egyik iskolatársa invitálására orgonistaként egy beatzenekarba igazolt.
Első ismertebb együttese a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a> volt, amelyben 1970 és 1973 között volt billentyűs, és a zeneszerzésből is kivette a részét az akkoriban a progresszív, a jazz és a klasszikus zene szintézisét összehozó zenekarban.
Innen Frenreisz Károly elhívta őt a frissen alakuló <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-skorpio-6878">Skorpió</a>ba, ahol zeneszerzőként, illetve billentyűsként négy magyar és egy angol nyelvű nagylemezt jegyzett.  
1979-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dinamit-9319">Dinamit</a> rockzenekar alapító tagja lett, amelyben 1982-ig szerzőként, illetve billentyűsként két nagylemezen szerepelt.  A zenekar 2009-től 2011-ig tartó második korszakában is ott volt Dinamitban.
Nevéhez kötődik a A P.S. Bandként induló, majd Safari néven közismertté váló svéd-magyar zenekar megalapítása. A Varga Miklós énekessel felálló formáció nem sokkal az 1983-as That Was Then, This Is Now című album megjelenését követően feloszlott.
Papp Gyula 1987 és 1991 között a Kormorán tagja volt. Játszott a Besenyő Blues Bandben is. Zorán zenekarában 1991-től 2003-ig volt orgonista. 1995-ben saját lemezzel jelentkezett - Papp Gyula és a Prédikátor: A pokol tornácán. Két alkalommal is beszállt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-mobil-6827">P.Mobil</a> együttesbe (1998-1999 és 2009-2013).
1997-2003 között a Mother Funker zenekar billentyűse volt, ezt követően 2009-ben Sárdy Barbara énekesnővel létrehozta a Papp-Sárdy n.b.b. zenekart, amely később a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-papp-sardy-acoustic-66318">Papp-Sárdy Acoustic</a> nevet vette fel. 2011- től ismét Török Ádámmal zenélt az ős-Mini, majd 2016-tól a Mini Acoustic World zeneszerző-billentyűse volt. 2019-ben Mándoki László felkérésére elvállalta a vendégbillentyűsi posztot a Mandoki Soulmates formációban, és világsztárok társaságában közreműködött a Living In The Gap / Hungarian Pictures című dupla albumon, illetve koncertsorozaton.
Az 1980-as évek közepétől kezdve a kiadói háttérmunkában is részt vett. Volt olyan időszak, amikor évente 10-15 lemez megszületésének volt részese, zenei rendezőként, vendégzenészként. Dolgozott például Csuka Mária és Mónika, Bajor Imre, Vikidál Gyula és Varga Miklós albumain, de a Pál Utcai Fiúk: A nagy rohanás című 1992-es lemezének felvételénél is komoly szerepet játszott.
Az évek során színpadi darabokhoz is írt zenét. Jelenleg a budapesti Újszínház zenei vezetője, emellett zenei tanácsadó a soproni színháznál, és dolgozik a békéscsabai teátrumnak is.
Papp Gyula - a Hammond-orgona hazai virtuóza - azon zenészek egyike, aki több területen maradandót alkotott. A négy-ötperces rockzenei daloktól kezdve a klasszikusok átiratain át a zenés színpadi művekig mindenütt otthagyta névjegyét.
2021 októberében 70. születésnapja alkalmából életműkoncertet adott az Erkel Színházban. A monstre előadáson számtalan zenész színpadra lépett Papp Gyulával. Többek között ott volt Török Ádám, Zalatnay Sarolta, Charlie, Vikidál Gyula és Rudán Joe.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/papp.gyula.56/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/papp.gyula.56/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Szakcsi Lakatos Béla

Papp Gyula