Az István, a király közvetlen előzménye az 1982. február 12-én a Pesti Színházban bemutatott Kőműves Kelemen. Sarkadi Imre töredékben fennmaradt drámáját Ivánka Csaba egészítette ki, és a Marton László által rendezett darabhoz a dalokat az Illés, majd a Fonográf együttes szerzőpárosa, Szörényi Levente és Bródy János szerezte. Szörényiéket már tíz évvel korábban a Jézus Krisztus Szupersztár megerősítette abban, hogy a rockzene többre képes az egyszerű és népszerű háromperces rock and roll daloknál. Hogy a rock önmagában is drámahordozó erő és színpadképes. De Szörényi akkor még félt a megmérettetéstől, folyamatosan tolta maga előtt a feladatot, pedig Boldizsár Miklós a hetvenes években már kész volt az alapdrámájával, Bródy meg arra várt, hogy társa írja a zenét. 1981 őszén a felkérés a Kőműves Kelemen-re éppen kapóra jött: még megoszlott benne a művészi felelősség, hisz a prózai darabhoz csak két-három perces számok kellettek, de már ki lehetett próbálni, hogy működik-e a zenéjük bizonyos drámai csúcspontokon. A darabot aztán több száz alkalommal adták elő, és a siker hatására végre nekiálltak az István, a király megírásához.