Publication/name

Himalája

A Bizottság tagjaként kultikussá vált, autodidakta képzőművészként és zenészként egyaránt figyelemre méltó életművet jegyző ef. Zámbó István (Salgótarján, 1950. január 3.) alig húszévesen, 1970-ben hozta létre ezt a változó felállású, hullámzó aktivitású és intenzitású bulizenekart. Érdeklődésének és személyiségének megfelelően az ef Zámbó Happy Dead Band repertoárja is kellően eklektikus, sajátosan keverednek benne a populáris zene különféle stílusai (pop, rock, tánczene, jazz, szving, rhythm and blues), mindez szürrealisztikus, expresszív és végtelen humorral teli szövegekkel megfejelve.
Alapvetően koncertezni szeretnek (különösen a nyolcvanas-kilencvenes években voltak roppant aktívak), miközben egyáltalán nem állítható róluk, hogy csak úgy ontanák magukból a hanghordozókat: az ef Zámbó Happy Dead Band fennállása bő fél évszázada alatt mindössze két saját kiadású albumot (Szerelem – Élet – Halál, 1990, Himalája, 1991) jelentetett meg, ráadásul az elsőt csak kazettán. Ezeken a felvételeken a zenekarvezető (ének, billentyűsök) döntően Szulovszki István „Joni”, Horányi Sándor vagy Keszei Krisztián gitározott, Waszlavik Miklós basszusozott, Molnár Gábor „Lóhalál”, Borlai Gergő vagy Lovag Roland dobolt, Takács Tamás énekelt, kongázott és harmonikázott, Makó László, Lukács Gábor „Luki” vagy Vázsonyi János szaxofonozott, Lambert László vagy Abbas Murad harsonázott, Kovács Ferenc trombitált, Matisz Flóra hegedült. No és a három vokalista hölgy: Béres Eszter, Czerovszky Henriett és Simányi Zsuzsa.
Bár a zenekarban meghatározó szerepet játszó Szulovszki István „Joni” 2006-os halála hosszú időre meghiúsította ef. Zámbó István tervei, miszerint a korábbi dalokat jobb minőségben újra rögzítsék, egy összefoglaló jellegű CD végül is 2014-ben megjelent tőlük (1991 – Metastabil – 2014).
JBSz

Ef Zámbó Happy Dead Band

A Salgótarjánban született, de Szentendréhez kötődő autodidakta festő, grafikus popkulturális szempontból a leginkább a Bizottság egyik meghatározó arcaként és az ef Zámbó Happy Dead Band vezetőjeként ismert. Ahogy magáról írja: „autodidakta képzőművész vagyok, más műfajokban (szobrászat, grafika, zene, performance, film, multimédia) is kísérletező alkotó.”
Gépszedőként, illetve gépészként dolgozott, miközben többedmagával megalapította a szentendrei Vajda Lajos Stúdiót, illetve szintén többedmagával tíz éven át szervezte a szentendrei szabadtéri tárlatokat. 1974 és 1985 között a Fiatal Képzőművészek Stúdió, 1976 óta a Művészeti Alap és a Képzőművészek Szövetségének tagja. 1985-ben barátaival megalakította az Új Modern Akrobatika music-performance csoportot, 1987-ben pedig a Vajda Lajos Művészeti Szabadiskolát.
1980 és 1985 között az underground élet egyik kultikus zenekarában, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bizottsag-9860">Bizottság</a>ban játszott, annak – Wahorn András és Fe Lugossy László mellett – meghatározó alakja volt. Ezzel párhuzamosan már létezett változó felállású, hullámzó aktivitású és intenzitású buliformációja, a saját meghatározása szerint kommandó-esztrádzenekara, az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ef-zambo-happy-dead-band-23350">ef Zámbó Happy Dead Band,</a> mely érdeklődésének és személyiségének megfelelően az ef Zámbó Happy Dead Band repertoárja is kellően eklektikus, sajátosan keverednek benne a populáris zene különféle stílusai (pop, rock, tánczene, jazz, szving, rhythm and blues), mindez szürrealisztikus, expresszív és végtelen humorral teli szövegekkel megfejelve.
ef Zámbó István képzőművészeti alkotása magán és közgyűjteményekben egyaránt megtalálható, így a Ludwig múzeumban, a szentendrei Ferenczi Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban, de Aachenben, Nürnberben vagy a svédországi Vasteros Konst Halléban egyaránt.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.efzambo.hu/">https://www.efzambo.hu/</a>

Kapcsolatok

Ef Zámbó Happy Dead Band

ef Zámbó István