Publication/name

Három Kívánság

Szandi (Pintácsi Alexandra, 1976) 1988 májusában a Modern Hungaria által meghirdetett Mini-tini popénekes pályázatra jelentkezett, és Fenyő Miklós menedzselésében 1989 és 1992 között a korszak legnagyobb tinisztárja lett, olyan slágerekkel, mint az Álmodozás, a Kicsi lány, a Nyugi, doki, a Tinédzser L’amour, az Öri hari vagy a Kislány, kezeket fel!.
Karrierjének 1991-ben a Szerelmes szívek című film főszerepe adott új lendületet. 1994-től férje, Bodnár Csaba (ex-Első Emelet) segítségével maga vette kézbe karrierjét. Az ötvenes évek retro stílusát próbálta meg piacképessé tenni. 1998-tól rendszeresen szerepelt a Dáridó-ban. Ugyanebben az évben megkapta a Hotel Menthol című rockmusical egyik szerepét.
Az új évezredben mindinkább az egyre gyarapodó családnak szenteli az életét. 2013-ban a Sztárban sztár című TV2-es műsor első szériájának női győztese.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 452–455.
Kapcsolat:
<a href="https://szandi.eu/aktualis/"> https://szandi.eu/aktualis/</a>
<a href="https://www.instagram.com/szandi_hivatalos/?hl=en">https://www.instagram.com/szandi_hivatalos/?hl=en</a>
<a href="https://www.facebook.com/szandihivatalos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/szandihivatalos/?locale=hu_HU</a>

Szandi (Pintácsi Alexandra)

Az amerikai New Kids On The Block, majd a brit Take That mintájára az 1990-es évek elején Magyarországon is megkezdték a fiúcsapat klónok gyártását. Környei Attila menedzser így hozta létre ismert zenekarok tagjaiból a Manhattant – Csoki (Nemcsók János, 1962), Dobi Sándor (1963), Varga Szabolcs (1971), Vilmányi Gábor (1965–) –, mely a Bonanza Banzai mellett az évtized első felének talán legnagyobb tinikedvence volt.
A fiúcsapat profi szerzők által írt slágereivel (Rossz vagyok, Várj, te hosszú, forró nyár, Tépjél szét, Őrizz még, Ne sírjál, Látod, így sikerült, Egyedül) és gondosan megtervezett médiaszerepléseivel hamar újraírta a sikerlistákat. Az amerikai mintát követve igazi popsztárként menedzselték őket, aminek eredményeként a Manhattan négy évig őrizte éllovas pozícióját, és a nagylemezeik (Manhattan, 1991, Szállj fel még, 1992, Hazatérés, 1993, Várj, te hosszú forró nyár, 1994, Ajándék, 1995) is sorra bearanyozódtak.
Az évtized közepén – miután közönségük kinőtt a tinédzserkorból – az együttesnek váltania kellett volna, de Dobi Sándor 1996-os távozása már előrevetítette a közeli véget.
Aztán Vilmányi Gábor és Csoki mellé csatlakozott egy fiatal gitáros, Kelemen Tamás, így született meg 1997-ben az Ugyanaz a tűz, 1998-ban a Hetedik, 2003-ban pedig az Újra+újra.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 395.

Manhattan

Jakab György (1950-1996) billentyűs, énekes, az 1980-as évek nemzetközi szinten is legsikeresebb magyar popegyüttesének, a Neoton Famíliának a tagja és dalszerzője.
Egy zenész családba született Budapesten, 1950 július 2-án. Fiatalon már vendéglátózott nyaranta a Balatonnál, az egyik formációban együtt zenélt Szigeti Ferenccel, a Corvina, majd a Karthago későbbi gitárosával is. Első jelentősebb zenekara a Rákfogó volt, amelyben 1965-67 között játszott billentyűs hangszereken, valamint énekelt is. Itt zenésztársa volt Orszáczky Jackie Miklós, Lakatos „Bögöly” Béla és Mogyorósi László.
Ezután következett a Winkelmayer Brass, amelynek 1969 végén alapító tagja volt, és amelyben zongorán, orgonán játszott és énekelt. A legelső magyar jazz-rock formációnak számító együttes névadója Winkelmayer József fúvós, billentyűs, multiinstrumentalista, aki azelőtt az Olympia tagja volt. A hattagú csapat új színt hozott a magyar klubéletbe jazz-rockos, soulos, funkys hangzásával. Ennek ellenére lemezük vagy rádiófelvételük nem készült. Jakab György itt jegyezte első saját szerzeményeit (M7-es országút, Fuvola blues, Desszert). De nem lett belőle hosszú távon jazz-zenész, hiszen 1971 végétől a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> együttes tagja lett.
A popzenét játszó Neotonban a távozó Balázs Fecó helyét vette át a billentyűs poszton. 1972-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel egy női vokálegyüttes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kocbabak-6833">Kócbabák</a>, amelynek Csepregi Éva, Fábián Éva és Pál Éva voltak a tagjai. Ezután a Neoton és a Kócbabák együtt léptek fel. Ezzel együtt 1973-76 között csupán másodvonalbeli együttesnek számítottak. A Menedékház című 1976-ban megjelent lemezükön Jakab György több szerzeménye is helyet kapott, és énekelt is néhány dalban.
Aztán a formáció 1977-ben átalakult, és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a> néven ők lettek az akkoriban népszerűvé váló diszkózene elsőszámú hazai képviselői. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat popzenei márkamenedzsere, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-erdos-peter-6587">Erdős Péter</a> az 1970-es évek második felében új célként jelölte ki a magyar könnyűzene számára a külföldi, elsősorban nyugati piacok meghódítását. „Három éven belül világsztárunk lesz!” - nyilatkozta 1979-ben. És a magyar zenei exporttevékenység első számú támogatott jelöltje a Neoton Família lett. Elkezdődött egy igazi sikertörténet, itthoni és külföldi fellépések sokaságával, hatalmas rajongótáborral, rengeteg nagylemezzel. És ezekben a sikerekben Jakab Györgynek nemcsak billentyűsként, nem ritkán énekesként, hanem szerzőként is kulcsszerepe volt. Olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Holnap hajnalig, Don Quijote, Kétszázhúsz felett.
A Neoton Família - amely a nemzetközi porondon Newton Family néven jelent meg - a sikerek ellenére több belső feszültséggel volt megterhelve. Ennek első jelei tagcserék voltak, majd Pásztor László és Jakab György az új sztárjelölttel, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zoltan-erika-11782">Zoltán Eriká</a>val készített albumokat, amelyek óriási sikert arattak. Végül a zenekar 1989-ben két részre bomlott: Éva-Neotonra és Neotonra. Jakab György az utóbbi formációban folytatta zenei pályafutását. Emellett a a Magneoton kiadónak volt résztulajdonosa és producere. Közreműködött többek közt Zorán, Zámbó Jimmy, Gergely Róbert, a 100 Folk Celsius és az Alvajárók lemezein. Olyan dalok fűződnek nevéhez, mint Zoltán Erika Madonna című sikere, és Zámbó Jimmy Még nem veszíthetek című megaslágere.
1995 decemberében súlyos betegséggel kórházba került, ahol 1996. február 16-án elhunyt. Alig több mint 45 évet élt. Zenésztársai egy nagyon jó humorú, de mégis visszafogott, szerény emberként emlékeznek rá, aki kiváló zenész volt, és jó értelemben vett „slágergyáros” szerző. Zenekara, a Neoton Família pedig – talán nem véletlenül – 1998. április 24-én, György napján tartotta teltházas búcsúkoncertjét a Budapest Sportcsarnokban, ahol egykori zenésztársukról is megemlékeztek. A billentyűs hangszereken pedig Jakab György játszott. Az ifjabbik, a legendás zenész fia.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063867588737">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063867588737</a>

Jakab György

Lang Györgyi (1957–2023) és Falusi Mariann (1959) A Rémségek kicsiny boltja című musicalben szerepeltek együtt, aztán olyannyira összebarátkoztak, hogy 1988-ban Pa-Dö-Dő néven szintipop duóban indultak az Interpop fesztiválon. A televíziós szereplés hatására nemcsak országos ismertségre tettek szert, hanem a következő évben nagylemezt jelentethettek meg, részben neotonos segítséggel. Majd 1990-ben jött a Pa-Dö-Dő 2: Kiabálj, melyről a Bye-Bye Szása című dal a korszak egyik legnagyobb slágere lett. A feltűnő ruhákban, bakancsban és rikító hangviseletben tündöklő, erősen teltkarcsú vicces énekduó a kétezres évek közepéig évi rendszerességgel jelentet meg változó színvonalú és sikerességű korongokat, majd Lang Györgyi betegsége (sclerosis multiplex) miatt erősen visszavett a lendületből. 3 éven át, 2019-2022 között nem is volt fellépésük, de aztán egy teltházas budapesti koncerttel visszatértek.
Első közös szereplésükre Falusi Mariann így emlékszik vissza: „Kettőnk közül Györgyinek volt erőteljesebb a színpadi jelenléte, a későbbi merészségemet neki köszönhetem.” A Vígszínházban 1985-ben bemutatott Rémségek kicsiny boltja című zenés darab énekes szerepeire – a színház akkori zenei vezetője - Presser Gábor választotta ki a két lányt. Majd meginvitálta őket az éppen akkoriban készülő Révész Sándor-szólólemez felvételeire is, mint vokálénekeseket. Részt vettek a Révész-album lemezbemutató koncertjein is. Az egyik ilyenen látta őket Erdős Péter, a Hanglemezgyár popmenedzsere, aki ajánlatott tett Mariann-nak és Györgyinek: amennyiben elindulnak az 1988-as Interpop fesztiválon, és dalukkal a döntőbe jutnak, akkor csinál nekik egy lemezt. Így született meg a Pa-dö-dő, és 1989-es első nagylemezük. A zenekar neve, a „pas de deux” egyébként egy balettban használt francia kifejezés, ami szabad fordításban annyit tesz, mint „tánc kettesben”.
A rendszerváltozás idején több dal is született a történelmi eseményről. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a Pa-dö-dő Bye-bye Szása című dala volt, amely mind a mai napig a duó talán legnagyobb slágere. Az aktualitásra mindig is fogékony Pa-dö-dő dala 1990-ben jelent meg, és szövege a szovjet katonák Magyarországról való távozásáról szól, amely végül 1991 júniusában fejeződött be. Ennek a dalnak a zenéjét Novai Gábor szerezte, szövegét pedig – a lányok mellett - Gréczy Zsolt jegyzi, aki akkor még újságíróként dolgozott, később lépett politikai pályára.
Az évek során járták az országot, több ezer fellépésük volt, - és hogy el ne feledkezzen a róluk a közönség - évente adtak ki új lemezt, dalaikból rengeteg sláger lett (Szabó János, Fáj a fejem, Azt csinálok, amit én akarok, Te vagy a legjobb dolog a héten). Olyan előadók számait adták elő, mint Bródy János, Hajós András, Galla Miklós, Pierrot, Müller Péter Sziámi. Legutóbb 2017-ben jelentkeztek új felvételekkel (Nyugdíjas Repp). A Pa-dö-dő tagjait gyakran láthattuk kereskedelmi televíziók műsoraiban, és egy rádióadón kulturális műsort vezetnek kettesben.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/PDD25">https://www.facebook.com/PDD25</a>

Pa-Dö-Dő

Táncosnak készült, majd az OSZK énekstúdiójának növendéke lett. Évekig külföldön táncolt, majd miután Ausztriában már megjelent egy eurodiszkós kislemeze Ricky Mash néven, idehaza megpróbálkozott a pop karrierrel.
Pásztor László fedezte fel egy siófoki Neoton-koncert alkalmával. Benevezték az 1986-os Interpop ’86 fesztiválra, ahol a Szerelemre születtem című dala volt a fesztivál egyik nagy slágere. Szűcs Judith után ő lett az diszkódíva. 1988-ban második albuma (Túl szexi?) már a Pro menedzser iroda támogatásával készült el, és elképesztő kereskedelmi sikert aratott. Akárcsak az 1989-es Csak neked!.
Bár ezt követően kiadót váltott, továbbra is Pásztor László és Jakab György támogatásával dolgozott és jelentette meg albumait. Az 1994-es, Londonban készített Blue Pearl-t Erika C.-ként jegyezte. A kilencvenes évek közepén Joker Space néven saját kiadót alapított, amelynek égisze alatt többek között az Emergency House és a Grooveland is adott ki anyagokat.
Több mint harmincéves pályafutása alatt állítólag másfél millió hanghordozót adtak el a nevével.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 383.

Zoltán Erika

Gergely Róbert (született Vajek Róbert) nevét a színházi szereplések után a kilencvenes évek elejétől a legnépszerűbb férfi előadók között jegyezték, amit egyetlen dalnak, az Emanuelle feldolgozásának köszönhetett. 1993-ban a legjobb férfi előadónak választották a Szécsi Pál és Soltész Rezső nyomdokaiba lépő énekest, aki a legtöbb eladott hanghordozóért megkapta az Arany Zsiráf-díjat. A kilencvenes évek közepéig nem akadt komoly vetélytársa a hazai poppiacon, minden albuma (Szerelmek, 1992, Halk szívdobbanás, 1993, Arckép, 1994, Új szerelem, 1996) arany, platina, sőt gyémánt státuszt ért el. Jó érzékkel a csúcson váltott, és az évtized második felétől elsősorban zenés színházi szerepekben kamatoztatta népszerűségét.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 385.

Gergely Róbert

Kiki (Patkó Béla, 1957) énekes, az Első Emelet zenekar frontembere.
Zenei pályáját 1976-ban a Jeep nevű amatőr együttesben kezdte, majd az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ocean-9469">Óceán</a> zenekar énekese lett. 1981-ben elindultak a Táncdalfesztiválon Kuka-blues című dalukkal, ami egy Hobo Blues Band paródia volt, azonban nem arattak túl nagy sikert. Kiki 1983 végén bekerült az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> együttesbe, amely meghozta számára az országos ismertséget. Éveken keresztül nyerték el a Pop-meccs gálán a különböző kategóriák díjait, szakmait is, de elsősorban a közönség szavazatai segítették őket. A zenekar hivatalosan soha nem oszlott fel, de 1992-től nem zenéltek aktívan.
Kiki az Első Emelet leállása után szólókarriert kezdett, első lemezét Zoltán Erikával közösen adta ki (Boldog karácsonyt!, 1994), mérsékelt sikerrel. A következő évben már egyedül próbálkozott (Szerelem-sztrájk, 1995), de hiába tartottak ki mellette a régi rajongói, egyéni karrierje nem bizonyult sikeresnek. 1999-ben DJ Dominique (Várkonyi Attila) társaságában létrehozta a Csütörtök 12 nevű formációt, amellyel járták az ország diszkóit. Emellett éveken keresztül műsort vezetett a Juventus Rádióban. Miközben az Első Emelettel 2008 és 2013 között újra koncertezett, Kiki a színházi világba is belekóstolt (Csakazértis szerelem, 2014). Aztán 2017-ben Berkes Gáborral létrehozták az Emeletet, hogy életben tartsák a régi dalokat. Kiki 2018 óta a Petőfi Rádió Dalra Magyar című műsorát is vezeti.
2016-ban A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2021-ben könnyűzenei előadó-művészi tevékenysége elismeréseként Máté-Péter díjban részesült.
2022. december végén a 40 évvel azelőtt alakult Első Emelet eredeti felállásban adott születésnapi nagykoncertet a Budapest Arénában. És 2023-ban is folytatják, több alkalommal láthatja őket a közönség, kissé megváltozott a zenekar összetétele, de Kiki, Berkes Gábor és Szentmihályi Gábor továbbra is ott vannak az egykori nagy csapatból.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/patkobelakiki">https://www.facebook.com/patkobelakiki</a>
<a href="https://www.instagram.com/patkobelakiki/?hl=hu">https://www.instagram.com/patkobelakiki/?hl=hu</a>

Kiki (Patkó Béla)

Lemezeladásait tekintve kétségkívül az egyik legsikeresebb hazai rockbanda. Szinte valamennyi albumuk bearanyozódott, közülük kettő gyémánt-, kettő platinalemez lett. A vidék és a főváros közti válaszfalat ilyen elementáris erővel korábban senkinek sem sikerült ledöntenie.
1974-ben alapították miskolci egyetemisták, később csatlakozott hozzájuk Pataky Attila (1951, ének), aki 1978-ban teljesen átalakította a csapatot. Ekkor jött létre a híres „bakancsos” Edda: Slamovits István (1953, szólógitár), Barta Alfonz (1957, billentyűsök), Zselencz László (1953, basszusgitár) és Csapó György (1955, dob).
Romantikus, populáris rockzenéjük révén hamar népszerűvé váltak, ők játszhatták a Ballagás című film betétdalát is. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg (több mint negyedmillió példányban kelt el), és szintén jól fogyott a következő két albumuk is. Időközben a gerincsérv miatt a dobolástól eltiltott Csapót Fortuna László (1954), az íngyulladástól szenvedő Zselenczet pedig Róna György (1953) váltotta fel. Aztán a Pataky és Slamovits között egyre mélyülő ellentét miatt 1983. december 17-én adta a „bakancsos” Edda a hivatalos búcsúkoncertjét. (Szervezői malőrből amúgy két nap múlva még volt egy lekötött fellépésük Gyöngyösön, ahonnan hazafelé ráadásul a mikrobusszal beborultak az árokba.)
1985 májusában azonban Pataky újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből. Három kitartó évbe telt, mire a nála legalább egy nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (1962, gitár), Pethő Gábor (1964, basszusgitár), Gömöry Zsolt (1962, billentyűsök), Donászy Tibor (1955, dob). Rajongóik szerint az ekkor készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album. Ekkoriban több szokatlan helyszínen – Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön – adtak koncertet.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába ment szerencsét próbálni. Helyükre Kicska László (1966, basszusgitár) és Kun Péter (1967–1993, gitár) érkezett. A generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként számon tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták (az ő emlékét őrzi az Unplugged album), ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István. Azóta gyakorlatilag csak egyetlen poszton történt változás – 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán (1970) ült a dobok mögé.
1996-ban Elvarázsolt Edda-dalok címmel egész albumnyi számukat dolgozták fel ismert popelőadók, többek között Ákos, Demjén Ferenc, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, az Animal Cannibals és az Alvajárók.
1998-ban egy angol nyelvű lemezt (Fire And Rain) is megjelentettek, különösebb nemzetközi visszhang nélkül maradt. Eddigi utolsó – amúgy 35. – albumukat (A hírvivő) 2021-ben dobták piacra.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 396–397.
Kapcsolat:
<a href="https://edda.hu/">https://edda.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU</a>

Edda

Dévényi Tibor (1947, Budapest) az egyik legismertebb hazai lemezlovas, népszerű rádiós és televíziós műsorvezető.
1965-ben parodistaként nyerte meg a a Ki mit tud? című vetélkedőt - két később híressé vált színésszel - Benedek Miklósssal és Vallai Péterrel közösen. Ezután elszerződött a Vidám Színpadra, ahol a Beat-kabaréban konferált.
Az 1970-es években az egyik első magyar disc jockey-ként lett közismert. Közben rendszeresen konferált rockkoncerteken, 1973-ban ő volt az egyik műsorvezetője a legendás diósgyőri fesztiválnak is. Beszédkészsége és rutinja miatt szinte minden nagyobb hazai és külföldi előadóval ő utazott az itthoni fellépésekre.
A Magyar Televízió számára készített, 1984-1999 között futó Három kívánság című műsorsorozatával lett igazán országos hírű és népszerű. Ebben gyermekeknek szervezett meg találkozót azok hazai és külföldi kedvenceivel. Olyan világhírességek szerepeltek a műsorban, mint a labdarúgó Diego Maradona, a színész David Hasselhoff, vagy a Scooter zenekar. 1989-ben pedig a hivatalban lévő amerikai elnök, idősebb George Bush is megjelent a Három Kívánságban. Mindeközben „Tibi bácsi” fáradhatatlanul dobálta a - végjegyévé vált - „pontos labdákat” a stúdióban lévő gyerekek közé. A rendszerváltozás környékén televíziós játékok műsorvezetője is volt (Torpedó, Elektor Kalandor).
2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
A mai napig eljár zenélni, még mindig keresett lemezlovas. Többnyire egyedül lép fel, de 2009-ben összeállt négy legendás haza DJ - Arató András, B. Tóth László, Keresztes Tibor „Cintula”, valamint Dévényi Tibor - és ABCD diszkó néven együtt szórakoztatták a táncolni vágyókat. Rendszertelenül ugyan, de azóta is működik ez a formáció, legutóbb 2018-ban szerepeltek közösen.
Dévényi Tibor 2018 óta egy kereskedelmi rádió hullámhosszán teljesíti a hallgatók és sztárok zenei kéréseit Három Kívánság című műsorában, de fesztiválokon is találkozhatunk vele és retro diszkójával.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/tibor.devenyi.92">https://www.facebook.com/tibor.devenyi.92</a>

Kapcsolatok