Publication/name

Hangok = Sounds

A népzenétől a világzenéig, a modern jazztől a kortárs zenéig sokféle területen ténykedik Borbély Mihály. Hol együttesvezetőként (Borbély Műhely, Quartet B, Balkán Jazz Project, Borbély-Dresch Quartet), hol különböző formációk (Binder-Borbély duó, Eastern Boundary Quartet, László Attila Quintet, Oláh Kálmán Szextett, Vujicsics együttes) tagjaként, hol szólistaként.
Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta klasszikus klarinét, illetve jazz szaxofon szakon. Pályafutása során eredeti hangszerei (klarinét, szaxofon) mellett különleges fúvós hangszerek megszólaltatására is specializálódott (például tárogató, népi furulyák, kaval, dvojnice, fujara, okarina, bombard, zurna).
A többnemzetiségű, többkultúrájú Pomázon felnőtt Borbély a hetvenes évek közepén többetmagával megalapította a Vujicsicst, amely idővel a helyi nemzetiségi táncegyüttes kísérő zenekara lett. A délszláv profil kialakulásában nagy szerepet játszott a névadó, Vujicsics Tihamér, sokat beszélgettek vele, sok hanganyaggal, tudással és tanáccsal segítette őket. Amikor 1977-ben megnyerték a Ki mit tud?-ot, már egyértelműen délszláv zenekar voltak.
Borbélyt a Vujicsics mellett a jazz a kezdetektől érdekelte, de sokáig csak autodidakta módon foglalkozott vele. Aztán a nyolcvanas években elvégezte a jazztanszakot. 1994-ben pedig megalapította első saját zenekarát, az etnojazzt játszó Quartet B-t. Majd azzal párhuzamosan 2000-ben Borbély Műhely néven egy újabb formációt is létrehozott. Az utóbbi időben pedig ezek mellett újabbak születtek: a Balkán Jazz Project és a Borbély-Dresch Quartet.
Borbély Mihály tehát a többiekkel épp ellentétes utat járt be. Klasszikus klarinétművésznek indult, a hetvenes évek elején mégis a népzene felé fordult, és az Eredics-testvérekkel megalapította a Vujicsics együttest. Aztán a nyolcvanas évek elején a jazzben merült el, és a számtalan vendégszereplés mellett régóta két saját formációt (Quartet B, Borbély Műhely) vezet. Részben a muzsikustársak, részben a némiképp eltérő zenei világ miatt döntött így. Míg a Quartet B-ben a népzenei, világzenei – György Mihály gitározása és buzukijátéka révén mindenekelőtt a balkáni – jelleg sokkal erősebb, közvetlenebb, addig a Borbély Műhely jazzesebb, benne a népzenei hatás áttételesebb. Utóbbi legfrisebb albumán Kodály műveinek jazzes értelmezése hallható.
Az elmúlt évtizedekben számtalan lemezfelvételen működött közre. Olyan jeles előadókkal dolgozott együtt, mint Nikola Parov, Sebestyén Márta, a Sebő együttes, Dresch Mihály, Grencsó István, Kőszegi Imre, a László Attila Band, Oláh Kálmán, Ráduly Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, Trilok Gurtu, Michel Montanaro, Herbie Mann, a Saxophone Summit (Michael Brecker-David Liebman-Joe Lovano), Jirí Stivín, Zbigniew Namysłowski, a Rova Saxophone Quartet, Eötvös Péter, a Nemzeti Filharmonikusok, az UMZE Kamaraegyüttes és a 180-as Csoport.
A tanítás életének és zenefilozófiájának fontos eleme. 1979 óta aktív zenepedagógus. 1986-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékének tanára, 1997 és 2000 között ugyanott tanszékvezető is volt. Emellett számos helyen tartott előadást, s vezetett kurzust idehaza és külföldön egyaránt.
Díjak, elismerések: Pro Urbe Szentendre (1986), Karlovy Vary Jazz Fesztivál - „Legjobb szólista” (1988), Neufeld Anna Emlékdíj (1998), Kisebbségekért állami díj (Vujicsics együttes) (1999), Artisjus díj (2002), Az év magyar jazzlemeze (Meselia Hill, 2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005), Pomáz Díszpolgára (2005)
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 250–251.
Kapcsolat:
<a href="https://mihalyborbely.hu/">https://mihalyborbely.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/mihalyborbelymusic/">https://www.facebook.com/mihalyborbelymusic/</a>

Borbély Mihály

Amolyan magányos farkas: négy évtizedes pályafutása alatt legalább negyven nagylemezen szerepelt, általában zenekarvezetőként vagy meghatározó személyiségként. Számos nemzetközi díj birtokosa, rendszeresen tart mesterkurzusokat, több évtizede tanít a jazztanszakon. Közel háromszáz zongora-, kamara- és zenekari darab mellett harmincnégy filmhez és színházi előadáshoz írt zenét.
1978-ban fejezte be tanulmányait a jazztanszakon, 1981-ben első díjat nyert a kaliszi nemzetközi jazz-zongoraversenyen. Első formációja, a Binder Quartet – Binder Károly (zongora), Dresch Mihály (szaxofon), Benkő Róbert (bőgő), Baló István (dob) – hangzásvilágát erőteljes kortárs zenei hatások jellemezték. Nagy sikerrel szerepeltek jugoszláv, lengyel és svéd fesztiválokon, 1982-ben Debrecenben a dán free jazz szaxofonossal, John Tchicai-jal kvintettben játszottak és vele vették fel első nagylemezük anyagát.
A Quartet feloszlása óta Binder Károly – a Pangea zenekart leszámítva – szinte kizárólag szóló- és duóprodukciókat jelentetett meg, többek között a klarinétos Theo Jörgensmannal, a tablás Federico Sanesivel, a gitáros Juhász Gáborral, a zongorista Kutas/Kaltenecker Zsolttal, a szintén zongorista Süle Lászlóval és a szaxofonos Borbély Mihállyal.
A kilencvenes évek elején BMM néven saját kiadót hozott létre, azóta kizárólag annak égisze alatt jelenteti meg saját kiadványait.
1980 és 1988 között a budapesti Erkel Ferenc Zeneiskolában, és azóta is a jazztanszakon tanít, 2000 óta pedig annak vezetője.
Munkásságát 2003-ban Erkel-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 199–203.
Kapcsolat:
<a href="https://www.binderkaroly.hu/en/">https://www.binderkaroly.hu/en/</a>

Kapcsolatok

Borbély Mihály

Binder Károly