Publication/name

Feró 75 - "Ahogy ti zenéltek…"

A Beatrice frontembereként közismert Nagy Feró az elmúlt közel fél évszázadban a magyar poptörténet egyik igazi örökmozgója, aki saját zenei teljesítményei (Beatrice, diszkó, punk, ős-Bikini, Hamlet, István, a király) mellett a rendszerváltozás környékén és után számtalan más fronton (Garázs, Rockkalapács, lemezkiadó, szövegíró, rockszövetség, politika) bukkant fel és hagyott nyomott.
Erdélyi menekült munkásszülők gyermekeként Letenyén született és Budapesten nőtt fel, a hatvanas évek második felében a Richmond Heads és a Zárvatermők együttesben énekelt, majd 1971-ben „benősült” az addig Csuka Mónika által vezetett női zenekarba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatricé</a>be. A hetvenes évek közepén előbb a glam rockkal, majd a diszkóval próbálkoztak (az 1977-es funkys Gyere, kislány, gyere az első hazai diszkósláger), aztán 1978-ban Nagy Feró új társakkal (Lugosi László, gitár, Gidófalvy Attila, billentyűsök, Miklóska Lajos, basszusgitár, Donászy Tibor dob) hozta létre a hetvenes évek végének egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb Beatricéjét.
A nyolcvanas évek második felétől (saját formációi mellett) folyamatosan segítette a feltörekvő fiatal zenekarokat. Nagy szerepe volt a Pokolgép első lemezének (Totális metál, 1986) megjelentetésében, melyen a dalok nagy részének szövegét is ő írta. 1989-től ő vezette a Magyar Rádió nagy hallgatottságú Garázs című műsorát, mely rengeteg induló zenekar számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget (nem beszélve a hozzá kapcsolódó válogatáslemez-sorozatról). Akárcsak a Magyar Televízióban a Rockkalapács, melynek szintén műsorvezetője volt. Az 1990-ben indított Nagyferó Produkció pedig számos dokumentum értékű produkciót jelentetett meg abból a zenészkörből, amelynek tagjai közül akkoriban sokaknak ez volt az egyetlen lehetősége hanghordozó megjelentetésére (többek között Kispál és a Borz, Nulladik Változat, Perfect Name, Rotor, Stress, Sex Action, Vidámpark). Miközben 1992-ben a Magyar Rockszövetség társelnökévé választották.
A rendszerváltozás után Nagy Feró a politizálásba is bedobta magát: 1990-ben indult a köztársasági elnökválasztáson, aztán a FIDESZ rendszerzáró házibulijának lett az egyik szereplője, rövid időre bekukkantott az MDF-hez is, végül pedig csatlakozott a MIÉP-hez, hogy – megfogalmazása szerint – a „nemzet csótányából” a „nemzet ébresztője” legyen. 1999-ben kilépett a pártból és attól kezdve (az utóbbi éveket leszámítva) aktívan nem foglalkozott a politikával.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 270.

Nagy Feró

A huszadik századi magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, Szörényi Levente alkotótársaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül ő tett az elmúlt évtizedekben a legtöbbet azért, hogy a rockzene Magyarországon elismert része legyen a magyar kultúrának.
Pályafutását az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">Illés</a>ben kezdte (1964–1973), majd rövid kitérő (KITT-Egylet) után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a>ban (1974–1984) folytatta. A hatvanas években ő írta meg nemzedéke, a beatgeneráció legismertebb helyzet-és közérzet-értékelő dalait (Az utcán, Ne gondold, Miért hagytuk, hogy így legyen?), majd a hetvenes években az Illés és Koncz Zsuzsa albumain kitágította szövegírói univerzumát, és sajátos szimbólumrendszert alkalmazva egyre erőteljesebb társadalomkritikai hangot is megfogalmazott (Jelbeszéd, Ha én rózsa volnék).
A hetvenes évek második felétől, a Fonográf korszakban a rá nehezedő fokozott nyomás és odafigyelés miatt ugyan a korábbinál kevesebb társadalmi töltésű dallal lepte meg a híveit, mert a szövegeit ebben az időben még a korábbinál is erősebben cenzúrázták, de ő mindig megtalálta annak lehetőségét, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. Ha másként nem ment, akkor Koncz Zsuzsa verslemezein például a magyar költőkkel üzent (Kertész leszek, Itt van az ősz, itt van újra).
Pályafutásának önálló korszaka 1978-ban a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival kezdődött. Az utca másik oldalán című műsora már címében is kifejezte művészi, alkotói alapállását. Első szólóalbuma 1980-ban Hungarian Blues címmel jelent meg. Ezen a szerző-előadó saját életérzéseit, filléres emlékeit, valamint a mindennapokban tapasztalt konfliktusokat énekelte meg, ironikus felhangokkal, sokat sejtető, áttételes megfogalmazásokkal. Ez a törekvése megfigyelhető későbbi albumain is, amelyekkel négy-öt évenként jelentkezett. Bródy szemmel láthatóan ezekben a mikrorealista vagy gúnyos, szatirikus kis dalokban (Mama kérlek, Filléres emlékeim, Légy hű magadhoz, Maszkabál, Földvár felé félúton) érzi jól magát, mint ahogy a színpadon is eszköztelen előadásmódjával, dalainak gondolatiságával képes leginkább hatni nézőjére, hallgatójára.
Bródy életművében ugyanakkor jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek. A nyolcvanas évektől több alkotóval (Szörényi Levente, Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Andrew Lloyd Webber) is maradandó értékű műveket hozott létre – Kőműves Kelemen, 1982, István, a király, 1983, Doktor Herz, 1988, Fehér Anna, 1988, A kiátkozott, 1997, Will Shakespeare, vagy amit akartok, 1997, Veled Uram!, 2000, Volt egyszer egy csapat, 2005 –, amelyek ma már repertoár darabok a színházakban.
A szólista évek alatt dalszerzőként is aktív maradt. Koncz Zsuzsával és Halász Judittal mindvégig termékeny volt a kapcsolata, de életkortól és stílusoktól függetlenül jól együtt tudott működni más zenésztársakkal is, írt dalokat Tolcsvay Lászlónak, Nagy Ferónak, Zoránnak, Komár Lászlónak és a Géniusznak. 1996-ban Liszt-díjat és Huszka Jenő-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaként Kossuth-díjat, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. Vámos Miklós (Ha én Bródy volnék), illetve Gréczy Zsolt és Retkes Attila írt róla könyvet (Bródy). 1990 és 2012 között az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke volt.
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 408–409.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 258–259.
<a href="https://www.instagram.com/brodyjanos_official/">https://www.instagram.com/brodyjanos_official/</a>
<a href="http://brody.mediastorm.hu/">http://brody.mediastorm.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/brody.janos/?locale=hu_HU</a>

Bródy János

Tipikus (tini) neopunkcsapat.
Az Antigané nevű zenekarból alakult 1993-ban Nyíregyházán. Az 1995-ben megjelent első kazettájuk anyagát (Jézusnak volt-e szakálla?) az Alvin (gitár, ének), Kisbéres (dob), Vígh Jancsika (basszusgitár, ének) felállás vette fel. 1996 elején Kisbérest az akkor 12 éves Gergő váltotta fel, vele készült a következő két kazetta. Majd Vígh helyére Csoma Viktória (Viki) került. Az 1999-es Emberek és állatok óta anyagaikat már CD-n is kiadták. Azóta további tíz albumuk jelent meg (legutolsó: Akinek itt kell most lennie, 2020). 2013-ban az A38 Hajón kétnapos koncerttel ünnepelték fennállásuk huszadik évfordulóját. 
2015-ben zajlott a zenekar eddigi leghosszabb turnéja, amelynek keretében a hazai helyszínek mellett a zenekar további 6 országban (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia) játszott. 2023. április 30-án pedig 30. születésnapi bulijukat adtk a Budapest Parkban.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p.
110–111.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Alvin.es.a.Mokusok">https://www.facebook.com/Alvin.es.a.Mokusok</a>
<a href="https://www.instagram.com/alvinesamokusok/">https://www.instagram.com/alvinesamokusok/</a>
<a href="https://alvintickets.com/hu/">https://alvintickets.com/hu/</a>

Alvin és a Mókusok

Az alternatív rockot játszó Fatal Error (Végzetes Hiba) 2008-ban gimnáziumi zenekarként indult, de igazi karrierje csak 2011-ben kezdődött, amikor Balázs Mihály (billentyűsök) és Balázs Miklós (dob) mellé új tagok csatlakoztak a csapathoz, saját szerzeményeik születtek és koncertezni kezdtek szerte az országban. Ekkor jelent meg első EP-jük, amelyet számos újabb hanghordozó, köztük négy nagylemez (Bérlet az életre, 2015, Kisszobából nagyvilág, 2017, Halandó, 2019, Művirágok karneválja 1-2, 2021) követett. Ismertségüket a fiatalok hétköznapi problémáira reflektáló, sodró erejű dalaik mellett a különböző tehetségkutató programokban (Roxiget, Dobbantó, Soprock) aratott sikereiknek köszönhetik. Országos ismertséget A Dal 2019 során a Kulcs című dalukkal szereztek.
CsO
 
https://www.facebook.com/fatalerrorzenekar/

Fatal Error

Az 1990-es évek elejének egyik népszerű rockcsapata.
Szendrey Zsolt „Szasza” (ének) a Love-ból, Mátyás Attila (gitár) az F. O. Systemből, Zana Zoltán (dob) a Dance-ből és Somlyay Miklós „Miksa” (basszusgitár) a Kézi Chopinből érkezett, és eredetileg egyetlen alkalomra (1990 februárjában a Fekete Lyuk második születésnapjára) álltak össze, de aztán olyan jól érezték magukat, hogy folytatták tovább. Férfisoviniszta erotikával fűszerezett, nyers, kemény gitárzenéjük az elkövetkező három évben fiatalok tízezreit vonzotta. Három korong (Sex Action, 1990, Olcsó élvezet, 1992, Mocskos élet, 1993) maradt utánuk. 1995-ben kilépett Mátyás Attila és Zana Zoltán (utóbbi ettől kezdve Ganxta Zolee néven menetelt a gettórap műfajban), a többiek Action néven folytatták. 2004. május 8-án azonban újra az eredeti felállásban lépett fel a Sex Action a Sziget nagyszínpadán, 2005 őszén Jöhet bármi címmel új nagylemezt is megjelentettek. 2009-ben viszont Szasza és Miksa kiléptek (jött Vékony Sándor „Áfonya” és Bense Sándor), de 2013-ban Mátyás Attila születésnapi koncertjén ismét az eredeti felállás lépett színpadra. Azóta két új korongot (Olaj a tűzre, 2013, Utolsó kör, 2017) gurítottak ki.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 467.
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/sexactionband/">https://www.facebook.com/sexactionband/</a>

Sex Action

Az 1970-1980-as évek fordulójának első számú „botrányzenekara”, amelyet ugyan nem Nagy Feró (Nagy Ferenc, 1946, ének) alapított, de az ő nevével forrt össze.
1969-ben Magyarország első női popegyütteseként indult: Csuka Mónika (1952, ének, gitár), Nagy Katalin (1956–2010, billentyűsök), Szűcs Judith (1953, billentyűsök), Csuka Mária (1954, dob) és Hamar Krisztina (basszusgitár). 1971-ben nősült be Nagy Feró a zenekarba (elvette Csuka Mónikát), és évekkel később, folyamatosan változó felállás után, Csuka Mónika maradt az egyetlen női tag. 1977-ig megfordult benne többek között Cziránku Sándor, Fischer László, Marschalkó Zoltán és Temesvári András.
1977-ben megpróbálkoztak a diszkóval, a Gyere, kislány, gyere című dalukkal a Tessék választani!-n is elindultak, de hiába írtak hasonló számokat, a Metronóm ’77-re már nem fértek be velük. Ekkor Feró vett egy mély levegőt, gondolta, még egyszer nekifut, de most a rock felől közelítve. Miután Csuka Mónika otthagyta a zenekart, Miklós Tibor javaslatára bevette Miklóska Lajost, akiről tudta, hogy jó dalok írására képes, ha nógatják. Kapott egy kazettát, amelyen egy számára ismeretlen ausztrál banda, az AC/DC játszott, tudta, ilyen zenét akkoriban senki sem játszott itthon, úgyhogy elkezdte vele megismertetni a többieket.
Miként Nagy Feró később emlékezett: „Csak arról volt szó, hogy megéljünk. Azért maradt a Beatrice név is, mert egy-két helyen még emlékeztek ránk. El is adtam rögtön a bandát, de már Mónika nélkül. Közben írtuk a saját dalokat. Viszlát, Kifakult sztár, Térden állva, Csodálatos emberi ész. Bőrcuccokban játszottunk, ami akkor még nem volt divat. Harmadik alkalommal már kétszázan voltak az Ifiparkban, és a hatodik bulin már rentábilisak lettünk."
1978-ban tehát  egészen más tagokkal, egészen más zenével rukkoltak elő. A Nagy Feró, Gidófalvy Attila (1952, billentyűsök), Lugosi László (1951–2015, gitár), Miklóska Lajos (1948, basszusgitár) és Donászy Tibor (1955, dob) felállású csapat nyíltan társadalombíráló dalszövegeivel, kemény zenéjével, extravagáns színpadi megjelenésével és viselkedésével rövid idő alatt az ország első számú botránybandája lett. A Gidófalvy 1979-es kiválása után négytagúra fogyatkozott Beatrice nevétől volt hangos az elektronikus és az írott média, és miután az ellenzéki értelmiség egy része is mögéjük állt, pillanatok alatt a politikai erőtérben találták magukat.
Bár Feró elmondása szerint kezdetben saját érzéseiket, gondolataikat foglalták dalokba, a szakmában margóra szorult zenészek indulatai – különösen azután, hogy a botránybanda jelzőt is megkapták – találkoztak az „alsó tízezer” közérzetével. És a Beatrice ettől kezdve tudatosan vállalta a réteg képviseletét, kialakítva a maga „szociografikus rockzenéjét”, amivel hamarosan felkapott csapat lett az egyetemisták és a fiatal értelmiség köreiben is. A külvárosi zenekar gyakori vendég volt a nagy egyetemi klubokban, gyakran szerepeltek írókkal, költőkkel – és mind gyakrabban elvállaltak olyan politikai színezetű balhékat, amelyeknek már nem sok közük volt az eredeti törekvéseikhez.
Miközben a tömegkommunikáció elátkozta őket, a hivatal igyekezett integrálni a zenekart. 1980-ban nagy meglepetésre felléptek a rádió szokásos évi slágerszemléjén (!), ahol Fényes Szabolcs és Szenes Iván Minek él az olyan című slágerének ricsés feldolgozásával arattak sikert. Mint később nyilatkozták, ezt azért tették, hogy létüket tudatosítsák, illetve a dal üzenetét („árnyékban is élni kell”) közhírré tehessék.
Amikor viszont a több megyéből kitiltott Beatrice nyáron az Omega és a Locomotiv GT előzenekaraként országos ORI-turnén vehetett részt, sokan megzavarodtak. Különösen azután, hogy a szeptember 5-i kisstadioni koncert anyagából készült lemezre felkerült három számuk is: Nagy Feró Jerikó falairól énekelt. Az a Nagy Feró, aki két héttel korábban a „fekete bárányok” fesztiválon „Nemzet csótánya” feliratú trikóban celebrálta a csövesek-szakadtak miséjét.
Ez az ellentmondásos tevékenység nemcsak hogy összekuszálta a körülöttük kialakult mítoszt, hanem megkérdőjelezte korábbi tetteik hitelét és értelmét is. A kívülállás-önérvényesítés és a sikeres érvényesülés feloldhatatlannak tetsző dilemmáját feloldani igyekvő csapat ekkor már láthatóan az óvatos integrálódás („árnyékban is élni kell”) taktikáját választotta. Hogy úgy valósítsák meg egyéni ambícióikat, hogy közben vállalt feladatuknak is eleget tegyenek, a hátrányos helyzetű fiatalok üzeneteit is eljuttassák a nagyobb nyilvánossághoz. Ezért kacérkodtak a Magyar Rádióval, a Magyar Televízióval, az ORI-val, a Hanglemezgyárral, de a köréjük épült mítosz miatt az utolsó pillanatban mindig visszatáncoltak. Ambivalens módon egyszerre igyekeztek a hivatal és a közönség igényeinek megfelelni, de a rosszul értelmezett betyárkodás és időközben értelmetlenné vált kívülállás közben nem vették észre, hogy már a puszta létükért kell küzdeniük. A hivatal pedig 1981 elejére megunta Feróék packázásait, és a márciusi tatai tanácskozáson – tulajdonképpen lényegtelen dolgok miatt – „ítéletet” mondtak felettük.
Nagy Feró 1981 augusztusában végül feladta a kilátástalan küzdelmet és feloszlatta csapatát.
Aztán 1987-ben újraéledt a Beatrice, egy évre rá megjelentették első nagylemezüket (Beatrice 1978–88), majd folyamatos tagcserék után 1988-ra összeállt a későbbi sikercsapat: Nagy Feró (ének), Lugosi László (gitár), Zselencz László (1953, basszusgitár), Pálmai Zoltán (1954, dob). A rendszerváltozás után Nagy Feró ahhoz a Quint kiadóhoz szegődött, amelynek vezetője, Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat volt igazgatója annak idején betiltotta. Már itt jelent meg a zenekar egyik legfontosabb albuma (Utálom az egész XX. századot, 1991), illetve az 1979-ben rögzített, addig elveszettnek hitt rádiós felvétel (A megkerült hangszalag, 1992). 1991 novemberében a Budapest Sportcsarnokban nagyszabású, teljes szimfonikus zenekarral közös koncertet adtak, ezekben az években több daluk (Azok a boldog szép napok, Nyolc óra munka) és feldolgozásuk (Pancsoló kislány, Hegyek között) a slágerlistákra is felkerült.
1992-től Lugosit ismét Vedres József (1957, gitár) váltotta fel, de Nagy Feró politikai szereplései egyre nehezebbé tették a régi társak számára a helyzetet, és lassan mindenki otthagyta a „főnököt”. Nagy Feró ezért inkább lelkes fiatalokat vett maga mellé, és 1996-ban Új Beatrice néven folytatta tovább. Azóta megjelent lemezeikkel (Ki viszi át, 1996, 20 éves jubileumi koncert, 1998, Vakaroma, 1999, Vidámság és rock &amp; roll, 2011, 2018, ) viszont már nem sok izgalmat keltettek a rockpiacon.
2018 óta pedig sorra összegzik a múltat (Az első 40 év – Live!, 2018; 40 – Aréna koncert, 2019; Támadás!, 2020; Egyéb nyalánkságok, 2021;  Hogyan nyertünk a KISZ KB dalpályázatán, 2021; Topis Rock '79, 2022), miközben 2021-ben Nagy Feró megkapta a Kossuth-díjat.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. . 452–455.
Kapcsolat:
<a href="http://www.beatrice.hu/beatrice/">http://www.beatrice.hu/beatrice/</a>
<a href="https://www.facebook.com/NagyFeroBeatrice/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/NagyFeroBeatrice/?locale=hu_HU</a>

Beatrice

Az 1999-ben Gyulán Mező Mihály (ének, gitár) és Szabó Tibor (gitár, zeneszerző) által alapított Magna Cum Laude a mezőturi Wanted tehetségkutatón aratott győzelem után készítette el első négyszámos demóját, ám ez még nem aratott nagy sikert. Egy ideig Szabó Eszter volt az énekes, de végül Mező ragadta magához a mikrofont, és a társalapító Szabó Tiboron kívül Kara Mihály (basszusgitár, szövegek), Milek József (billentyűsök) és Benedek Tamás (dob) alkották ekkor a zenekart.
A poposabb hangvételű bemutatkozó kislemez (Osztály) és album (Hangolj át) után a dallamos, enyhén funkys beütésű rockzenére nyergeltek át. Majd a „nullás évek” második fele elhozta a Magna Cum Laude diadalmenetét. A 2006 márciusában (már Kilián Imre dobossal) megjelenő új nagylemezen (Minden állomás) hallható az első szélesebb körben ismert dal, az S.O.S. szerelem című filmben is szereplő Vidéki sanzon. A következő évben érkezett Magnatofon-ról a Szegedi Ifjúsági Napok himnusza, a SZINezd lett nagy sláger – olyannyira, hogy ez a dal azóta is bérelt nagyszínpados helyet jelent a zenekarnak a SZIN-en. Ekkortájt egyre több híve lett a zenekar kellemes slágerrockos hangvételének, a jópofa szövegeknek és Mező kellemes tenor orgánumának.
Az igazán nagy dobást a 2009-ben megjelent 999 jelentette, ezen hallgató az együttes legnagyobb slágere, a Pálinka (érdekessége, hogy a dalt felkérésre, egy pálinkafesztiválra írták, de ott nem nyertek – a győztest nem őrizte meg az emlékezet, ellentétben a Magna Cum Laude slágerével).
A „tízes évek” kevésbé sikerült jól: a 2011-es új nagylemezről (Belső égés) elmaradtak a slágerek, és a tagcserék utáni (Kilián Imrét Török Máté, Milek Józsefet Lesták Márton váltotta) folytatás (Köszönet, 2014) sem váltotta meg a világot. A következő években csak egy-egy dalt (A legjobb otthon, Tájról tájra, Volna-e kedved?. Gyerünk tavasz!, Mit ér?) jelentetett meg a zenekar, mely 2019-ben a húszéves jubileumot egy, a legnagyobb slágereiket összegyűjtő lemezzel ünnepelték (Gyulai Húszfeldogozó). Átdolgozott dalaikat többek között olyan sztárokkal énekelték duettben, mint Majka, Rúzsa Magdi, Karácsony János vagy Gangxsta Zolee, és ebben az évben összejött a Budapest Aréna-fellépés is.
Az újabb nagylemezre végül hat évet kellett várni (Leghosszabb perc, 2020), amelyről a Piros az alma lett emlékezetesebb. Még ugyanebben az évben megjelent – a 2009-es Csak ülünk és zenélünk akusztikus koncertlemez folytatásaként – a Csak ülünk és zenélünk a Vígszínházban, majd egy Beatrice-feldolgozás (Meditáció) után 2022-ben jött ki a két új sláger, a Holnap reggel és az Óda. A zenekar megnyerő oldalát erősíti, hogy Mező számos jótékonysági akció együttműködője, kezdeményezője, aktív hitéletet él és számos egyéb produkcióban (Budapest Bár, NAZA) is részt vesz.
SzL
Kapcsolat:
<a href="https://magnacumlaude.hu/">https://magnacumlaude.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/magnacumlaudezenekar/?hl=en">https://www.instagram.com/magnacumlaudezenekar/</a>
<a href="https://www.facebook.com/magnacumlaudezenekar">https://www.facebook.com/magnacumlaudezenekar</a>

Magna Cum Laude

Az 1995-ben alakult Sugarloaf pop-rock zenekar fennállása alatt hat stúdióalbumot, egy koncertlemezt és rengeteg videoklippet jelentett meg. Számos slágerrel szereztek népszerűséget, többször voltak már "Az év zenekara”, és 2003-ban Budapesten együtt koncerteztek az angol Placebo együttessel.
Az alapító tag Tóth Szabolcs (gitár) mellett a zenekar jelenlegi tagjai Muri Enikő (ének), Miklós Milán (basszusgitár) és Tuboly Roland (dob).
Kezdetben öt fiúból állt az együttes, aztán 2005-2013 között Dér Heni is a banda tagja volt, távozása után egy ideig Gubik Petra és Nkuya Sonia is énekeltek a zenekarban, míg 2017 óta Muri Enikő a Sugarloaf énekesnője, aki ezt megelőzően a Budapesti Operettszínház tagja volt.
2000-ben jelent meg első albumuk, Manga címmel. 2003-as Nő a baj! lemezük nagy slágere volt a Hunny Bunny című dal. A 2006-os Neon LP koncerteken azóta is játszott sikerdala a Barbie. Legutóbbi kiadványuk, a 2019-es Sputnik érdekessége, hogy dalszövegeit a zenekar kérésére neves színészek szavalták el videóikban.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/sugarloaf.hu/">https://www.facebook.com/sugarloaf.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/sugarloafofficial/">https://www.instagram.com/sugarloafofficial/</a>
<a href="https://sugarloaf.hu/">https://sugarloaf.hu/</a>

Sugarloaf

Varga Miklós (1956, Budapest) énekes, előadóművész. Nevéhez fűződik a 1980-as évek egyik legnagyobb hazai slágere, az Európa című dal. Az ősbemutatón az ő énekhangján szólalt meg István, a király a magyar könnyűzene történetének legsikeresebb rockoperájában.
1975-től a <a name="_Hlk142486805"></a>Grog, a Corpus, a Zenit, 1980-tól két évig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-box-9362">P. Box</a>, s ezt követően rövid ideig a Sirokkó énekese volt. 1982-ben csatlakozott a svéd-magyar Safarihoz, amelynek 1983-ban elkészült az első albuma. Szörényi Levente ennek hallatán választotta ki Vargát István szerepére. A királydombi előadás sikerére alapozva szólókarriert kezdett, zenekart (V. M. Band, 1984) alapított. Első nagy sikere az Európa című dal volt. Ezt követően két sikertelen albumot készített (Európa, 1985), Játék, szenvedély, 1986), majd amikor a zenekar feloszlott (1990), mindinkább a színház felé fordult. Történelmi személyiségeket formált a János, a vitéz, a Jézus Krisztus Szupersztár, A költő visszatér, a Temesvár 1514, a Velünk az Isten, a Julianus, az Atilla – Isten kardja, a Honfoglalás és Az utolsó sírásó című darabokban. Szinte évente szerepel egy-egy új zenés előadásban, legutóbbi bemutatója 2022-ben volt, Az Ég tartja a Földet című musicalben IX. Gergely pápát alakította.
1990-től ismét megpróbálkozott a szólókarrierrel, de lemezei (A rockoperaház fantomja, 1992, Van remény!?, 1995, Hazatérés, 1999, Csemetekert, 2004, Vad volt és szabad, 2006) továbbra sem voltak kelendőek. 2005-től a Varga Miklós és a Band elnevezésű formációban is láthatjuk őt. Legutóbbi kiadványai: Újra itthon (2011), Ébredés - száz év magány után (2020), Újratöltve (2022).
Rengeteg elismerés birtokosa, néhány ezek közül: Az év énekese (1984), Bulgáriai Arany Orfeusz Fesztivál 1. helyezés (1985), eMeRton-díj (1990), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), A Magyar Kultúra Lovagja (2019).
István, a király szerepében az utóbbi években is színpadra lépett, 2019-ben pedig egy televíziós dalverseny extraprodukciójaként a fiatalos megjelenésű énekes már felnőtt gyermekeivel - Vivien és Szabolcs - adta elő legnagyobb slágerét, az Európát. A 2022-ben Máté Péter-díjjal jutalmazott Varga Miklós továbbra is vállal fellépéseket és gyakran megjelenik a médiában.
A magyarországi pápalátogatás tiszteletére Keresztes Ildikóval és Vastag Csabával közösen készítették el a Magyar fohász 2023 című dalt.
JBSz, HZ
 Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738">https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738</a> <a href="http://www.vargamiklos.hu/">http://www.vargamiklos.hu/</a>

Varga Miklós

A Gyergyószentmiklóson alakult erdélyi Bagossy Brothers Company a kétezertízes évek végének egyik roppant népszerű formációja, mely folkos, soft rockos stílusú zenéjével nemcsak hazája, hanem az egész Kárpát-medence egyik legnépszerűbb magyar koncertzenekarává nőtte ki magát. Olyannyira, hogy 2022. január 14-én már Magyarország legnagyobb fedett csarnokában, a Papp László Budapest Sportarénában adhattak sokvendéges nagykoncertet.
A névadó Bagossy-testvérek – Bagossy Norbert (gitár, ének), Bagossy László (basszusgitár, vokál) – 2013 májusában alapították a zenekart Tatár Attila (gitárok, vokál), Kozma Zsombor (hegedű, harmonika, billentyűsök) és Bartis Szilárd (dobok) társaságában. Az első években főként Erdélyben koncerteztek, még ott jelentették meg puritánabb, ösztönösebb bemutatkozó albumukat (Elviszlek, 2015), majd miután számaikat számos magyarországi rádióadó is játszani kezdte, egyre gyakrabban bukkantak fel és egyre nagyobb helyszíneken koncerteztek Budapesten is. A mai napig változatlan felállásban játszó erdélyi zenekar népszerűsége gyors ütemben és egyenletesen emelkedett, eddigi pályafutása során négy nagylemezt (az említett Elviszlek-en túl: A Nap felé, 2017, Veled utazom, 2019 és Fordul a világ, 2021), egy szimfonikus koncert CD-t (Csendes vizeken, 2020, közreműködik a Heureka Pop Orchestra), egy EP-t (Vakít a kék, 2016) és számtalan klipet jegyez.
A Bagossy Brothers Company valamennyi albuma többszörös aranylemez lett, a Veled utazom pedig hatszoros platina minősítést ért el. Többek között olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Van egy ház, az Esti ének, a Vakít a kék, a Harmonikás, a Van ez a hely, az Olyan Ő, a Táncolj Ildi!, a Visszajövök, a Boldog idők, a Fekszünk a strandon, az Iszom a bort, a Csak az ég tudja vagy a Fordul a világ.
Miként Bagossy Norbert 2021 nyarán a Magyar Kultúra magazinnak nyilatkozta: „Még csak nyolcévesek vagyunk, úgyhogy bőven van feldolgozásra váró témánk. Szerintem ma már nem engedheti meg magának egy zenekar, hogy évekre eltűnjön. Felgyorsult a világ, és ha nem vagy szem előtt, elfelejtenek vagy megunnak. De nem kényszerből írunk, hanem késztetésből: azt csináljuk, amit szeretünk, így természetesen jönnek belőlünk a dalok.”
JBSz 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/bagossybrothers/">https://www.facebook.com/bagossybrothers/</a>
<a href="https://bagossybrotherscompany.com/">https://bagossybrotherscompany.com/</a>
<a href="https://www.instagram.com/bagossybrotherscompany/?hl=hu">https://www.instagram.com/bagossybrotherscompany/?</a>
 Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/29/bagossy-brothers-company-erdely-gyergyoszentmiklos-zene-dal-tiz-ev/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/29/bagossy-brothers-company-erdely-gyergyoszentmiklos-zene-dal-tiz-ev/</a>

Bagossy Brothers Company

Bár a rendszerváltozás idején alakult, sok szempontból az előző évtized popzenéjéhez kötődik a Republic – klasszikus felállása: Cipő (Bódi László, 1965–2013, ének), Patai Tamás (gitár), Tóth Zoltán (gitár, zongora, ének), Boros Csaba (basszusgitár), Nagy László Attila (dob) –, mely könnyen befogadható, dallamos, de energikus popzenéjével a kilencvenes évek első felének egyik legünnepeltebb zenekara volt.
Frontembere és elsőszámú dalszerzője, Cipő az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ungváron született, de Kisvárdán nőtt fel, tizenéves korától írta egyszerű szerkezetű és szókimondó szövegű dalait, majd tizennyolc évesen 1983-ban felköltözött Budapestre. Miközben vasutasként és újságkihordóként tartotta fenn magát, kereste a kapcsolatot a popszakmával. Bródy János, Szigeti Ferenc és Nagy Feró egyaránt támogatta első lépéseit, mígnem a Republic élén szárnyalni kezdett.
A bemutatkozó albumról (Indul a Mandula!!!, 1991) különösen a Repül a bálna aratott meglepő sikert, a szinte hónapok alatt befutott zenekar a még élő Hungaroton szerződéséből egy negyvenperces dobszólós anyaggal igyekezett kibújni (ami aztán hatalmas meglepetésére Üss a kazettára címmel a boltokba is került), és még ugyanabban az évben kigurított egy újabb korongot (Hoppá-Hoppá!!!) a Quintnél, amelyről a Jó reggelt kívánok és Szeretni valakit valamiért lett sokak által dúdolt sláger. Ettől kezdve minden évben legalább egy új albumot jegyeztek, az 1994-es Disco LP-re már több mint százezren voltak vevők, róla a Ha itt lennél velem és A 67-es út heteken át uralta a slágerlistákat. A pontot az i-re pedig az 1995-ös Tüzet viszek-en hallható Szállj el kismadár tette fel.
A kilencvenes évek derekára a Republic az egyik legkelendőbb hazai pop produkció lett, folyamatosan úton volt és iparszerűen termelt, 2000-ben még Cseh Tamással is készített közös korongot (Levélváltás). Az új évezredben sem lankadtak, évenként újabb és újabb anyaggal jelentkeztek, és bár rajongótáboruk egyre fogyatkozott, még a kétezres évek végén is sokfelé hívták őket. Aztán úgy tűnt, a régóta szívproblémákkal küszködő Cipő 2013-as halála a Republic pályafutásának a végét is jelenti. Társai azonban másként gondolták.
A többség a folytatás mellett döntött, míg Tóth Zoltán kilépett a zenekarból. A jelenlegi Republicban Boros Csaba basszusgitáros énekel, Tóth Zoltán helyét pedig Halász Gábor gitáros vette át. Az elmúlt 10 évben három korongot készítettek, a Rajzoljunk álmokat! 2015-ben, a Kimondom a neved 2017-ben, a Magyarazűrben 2019-ben látott napviágot. Tóth Zoltán a Köztársaság Park zenekarral, illetve a Kék és Narancssárga Produkcióval folytatta pályafutását, mindkét formációval ápolva, őrizve Cipő és az 1990-2013 közötti Republic emlékét.
 
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 174.

Republic

A budapesti Kowalsky meg a Vega zenekart a Black Out együttes énekese, Balázs Gyula alapította 1999-ben, nevét a frontember beceneve (Kowalsky) és Tarantino Ponyvaregény-ének emlékezetes figurája (Vincent Vega) ihlette.
A formáció az elmúlt évtizedek során jelentős változásokon ment át, úgy a stílusvilágát, mint legénységét illetően. A kezdetben főként funk-rock és hip-hop elemekkel operáló csapat az idő haladtával fokozatosan színesítette zenei palettáját, amíg eljutott ahhoz a számtalan stílusirányzatot magába olvasztó, populáris, dallamos rockzenéhez, ami ma jellemzi. A zenéhez hasonlóan széles rétegek által befogadhatók, közérthetők Kowalsky gondolatgazdag, életigenlő dalszövegei is, s mindez népes rajongótábort, több platinalemezt és évtizedek óta töretlen népszerűséget eredményezett az ötösfogatnak.
A jelenleg Balázs „Kowalsky” Gyula (ének), Szórád „Jimmy” Csaba (basszusgitár), Tobak „Dani” Dániel (gitár), Vajda „Sóder” Péter (dobok) és Vidák „More” Róbert (akusztikus gitár) felállású formáció debütáló korongja (Pimasz grimasz) 2003-ban látott napvilágot, amelyet azóta évente-kétévente újabb albumok követnek. Úgy mint a Vegasztár (2005), a Forradalom Rt. (2006), a Szemenszedett igazság (2008), az Ötcsillagos (2010), az Évtized lemeze (2012), a Még nem éden (2014), a Varázsszavak (2016), a Kilenc (2017), az Árnyék és fény (2019), valamint a legnagyobb slágereket egybegyűjtő tripla Esszencia (2020).
Ötcsillagos című, 2010-es nagylemezük elnyerte az év modern pop-rock albumának járó Fonogram-díjat. Legnagyobb slágereik közül az Egy világon át, a Mit mondjak még, A lélek éjszakája, az Amire szültek, a Rendíthetetlen, a Tombold ki! és az Amilyen hülye vagy, úgy szeretlek emelhetők ki. Legújabb albumuk, az Égigérő 2023 októberében látott napvilágot, új, illetve már megjelent, de lemezen még nem hallható dalokkal. A korong slágere a Fehér holló, amelyet Horváth Tamással készítettek.
 
CsO
 
Kapcsolat: <a href="https://kowalskymegavega.hu/">https://kowalskymegavega.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/kowalskymegavega">https://www.facebook.com/kowalskymegavega</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/03/12/zene-koncert-kowalsky-meg-a-vega-kova-arena/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/03/12/zene-koncert-kowalsky-meg-a-vega-kova-arena/</a>

Kowalsky meg a Vega

A kétezres évek egyik legjobban futtatott, tizenhárom éves pályája során többször imázst változtatott csapatot Somogyi Csaba (ex-Jack Daniel's, gitár), Csordás Tibor (ének) és Barbaró Attila (gitár, ének) alapította 1993-ban. A dobos személye a későbbiekben sűrűn változott.
Első anyagukat 1994-ben Rock&amp;Roll címmel kazettán jelentették meg, majd Csordás helyére Szekeres András (ének) érkezett, a dobos Somogyi József Jódli, a basszusgitáros pedig Riki Church lett. Az 1995-ös album (Káros az egészségre) után országos turnén vettek részt az Akela társaságában. 1997-ben kiszállt az alapító Somogyi Csaba, a többiek pedig stílust váltottak: a könnyedebb glam felé mentek el.
A Warner/Magneoton kiadásában megjelent új korongot (Nihil) már a Tankcsapda vendégeként népszerűsíthették országszerte. 1997-ben erős Marilyn Manson hatást mutattak, ami később átment Tankcsapda-utánérzésbe. Azóta folyamatosan koncerteznek, és jelentetnek meg újabb anyagot.
Következő nagylemezük, a Tabu 1999-ben látot napvilágot, amelyet mostanáig további kilenc stúdióalbum követett: SX7 (2001), Hat (2003), Szép új világ (2005), Degeneráció (2009), Mi van veled? Semmi? (2012), Félelem és reszketés Budapesten (2014), Buli volt, buli van, buli lesz! (2016), Negyedszázad kockázat és mellékhatás (2019), Kézműves Junkies(2021). A korongok közül a Mi van veled? Semmi? Fonogram-díjat nyert az év hazai hard rock vagy heavy metal albuma kategóriában. 
Megemlítendő, hogy Barbaro Attila 2002 óta az akkor megalakult a Zorall együttesben is zenél, illetve, hogy Bánfalvi Ákos 2006-ban könyvet írt a formáció történetéről A Junkies nagy mesekönyve címmel. Riki Church 2020 nyarán elhagyta a csapatot, a helyét Czakó Dániel, az együttes addigi technikusa vette át. Az eltávozott basszusgitáros nem sokkal később, 2023 februárjában, 53 évesen meghalt.
A formációt jelenleg Szekeres András énekes, Barbaró Attila gitáros-énekes, Czakó Dániel basszusgitáros és Keresztes Viktor dobos alkotja. A csapat Királyi többes című szerzeményével indult a 2024-es Dal című televíziós tehetségkutató versenyen. 
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 465–466.
 
<a href="https://www.facebook.com/Junkiesmusic/">https://www.facebook.com/Junkiesmusic/</a>

Junkies

A Road hard rock zenekart 2004-ben alapította négy barát, a Heves megyei Domoszlón. Megalakulásuk évében már nagylemezzel jelentkeztek (Nem kell más), ezután hagyta el a zenekart Kovács "Tuboly" Zoltán dobos, és ekkor állt össze az a négyes, amely 17 éven át, egészen 2021-ig zenélt együtt, ekkor távozott Szabó Erik dobos, és a helyére Tóth Tamás került Molnár Máté (ének, basszusgitár), Kádár Imre (gitár) és Golyán B. Zsolt „Goya” (gitár) mellé.
2006-os nagylemezük (Második harapás) megjelenése után a ROAD a Depresszió, majd a Tankcsapda előzenekaraként is fellépett. Sorban jöttek az újabb albumok (Aranylemez, 2008; Emberteremtő, 2010; Tegyük fel..., 2013), amelyeket már önálló országos turnékon mutattak be közönségüknek.
A 2015-ös M.A.T.T. című albummal kezdtek eltávolodni a „partymetál” stílustól, és ezzel együtt egy összetettebb, komorabb irányba tolták el a hangsúlyt. Ekkor már rendszeres szereplője volt koncertjeiknek Cséry Zoltán billentyűs is (Special Providence, Subscribe).
10., majd a 15. születésnapjukat (utóbbit az A38 Hajón) rendhagyó koncertsorozattal ünnepelték, ahol a ROAD önmaga előzenekara volt, mivel az előadások első felében egy akusztik koncert hangzott el, amely saját, áthangszerelt dalokat tartalmazott, majd ezt követte a megszokott rock-program.
A legutóbbi kiadványaik ezek voltak: Tizenhét (válogatás lemez, 2017), A tökéletesség hibája (2018), Onnantól-eddig (2019), Senki kedvéért nem fékezünk (2021).
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/roadzenekar">https://www.facebook.com/roadzenekar</a>
<a href="https://www.instagram.com/roadzenekar/">https://www.instagram.com/roadzenekar/</a>
<a href="https://road.hu/">https://road.hu/</a>

Road

A legjelentősebb és legnépszerűbb vidéki metál együttes, mely pályája csúcsán, 1991/92-ben talán még a fővárosi nagyokat, a Pokolgépet és az Ossiant is lekörözte.
Két soproni tizenéves, Schmiedl Tamás (1965, ének, gitár) és Mentes Norbert (1968, szólógitár) alapította 1980-ban, majd csatlakozott hozzájuk Jancsó Miklós (1964, basszusgitáros) és Horváth Zoltán (1965, dob). Nevüket a Led Zeppelin Moby Dick című száma, illetve az akkortájt az osztrák tévében vetített azonos című film ihlette. A következő másfél évben „bejátszották” Sopron összes általános és középiskoláját. Közben Horváth Zoltánt előbb Bindes „Szívbeteg” Gyula, majd őt 1982-ben Rozsonits „Rózsi” Tamás (1963) váltotta fel a dobos poszton.
Az első igazán komoly saját szervezésű bulijuk 1982 telén a soproni Liszt Ferenc Művelődési Központban volt – 1200 fizető néző előtt. 1983-ban az új basszusgitáros Giczy Kurt (1968) lett, vele vették fel a zenekar első demóját, de az akkor monopolhelyzetben lévő MHV nem vállalkozott a megjelentetésére.
A nyolcvanas évek közepén – az új külföldi minták megjelenésével – a klasszikus metálról áttértek előbb a speed metálra, majd egy évre rá a thrash metálra. 1988-ban Gőbl Gábor (1968), a zenekar addigi szervezője lett az új basszusgitáros, s miután jó barátságba keveredtek Nagy Feróval, az elkövetkező években a Beatrice koncertek rendszeres előzenekara lehettek. Plusz Feró folyamatosan forgatta számaikat a Garázs című rádióműsorában.
Többek között ezek hatására indulhattak meg 1989-ben a tárgyalások a Ring, az MHV és a Rákóczi lemezkiadóknál, de az első albumot (Ugass kutya!) végül a Proton jelentette meg, 1990-ben. Az év második felétől a banda lemezeladási és koncert látogatottsági mutatói alapján (többszörös látogatottsági rekord a PeCsában) a csúcsra került.
Az 1991-ben megjelent új korongot (Kegyetlen évek) a mai napig az egyik legagresszívebb magyar metállemezként tartják számon. Az egy évvel későbbi Körhinta pedig a MAHASZ-listán egészen a 4. helyig jutott, róla a Hobo Blues Band számának feldolgozása, a Gazember igazi sláger lett.
1992-ben Rozsonits Tamás helyére Hoffer Péter (1975, dob) került. 1993-ban az erdélyi Keresztes Hadjárat Turné keretében bejárták a legtöbb magyar lakta települést (ennek esszenciája az Atomtámadás című dupla lemez), és még ebben az évben megszervezték a Masters Of Rock Hungary fesztivált. 1994-ben a Kárpát-Medence Tour révén még végigzúzták a környező országokat, kiadtak egy új lemezt (Fejfa helyett), majd két évre leálltak. 1996 és 1997-ben újabb korongok következtek, majd 1998 novemberében a Petőfi Csarnokban nagyszabású bulin elbúcsúztak a rajongóiktól.
Aztán 2002-ben mégis folytatták. 2003-ban megjelent a Golgota, majd 22 állomásos, nagyszabású koncert-sorozatra indultak Total Hard Festival Tour néven. 2004-ben a Tankcsapda jubileumi turnéjának vendégeként szintén végigjárták az országot. 2006. február 10-én a Petőfi Csarnokban nagyszabású koncert keretében ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. Időről időre azóta is fellépnek, mi többi, három új stúdióalbummal (A holnapok ravatalán, 2011, Földi pokol, 2014, Terápia, 2019) is előrukkoltak.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 182.

Moby Dick

A marosvásárhelyi születésű rockénekesnő tornásznak, majd testnevelő tanárnak készült, de a nyolcvanas években énekelni is tanult, és miután Magyarországra áttelepült és előadói engedélyt szerzett, előbb a külföldi vendéglátóiparban dolgozott, majd 1988-ban a Rózsaszín Bombázók tagja lett. 1989-től több zenekarban (Kormorán, Keresztanya) énekelt, illetve vokálozott. 
Szólistaként bemutatkozó nagylemeze 1999-ben jelent meg (Nem tudod elvenni a kedvem), amiért megkapta a legjobb énekesnőnek járó eMeRTon-díjat. Balázs Fecóval (Csönd éve volt) és Erox-szal (Ciosa della Vita) sikeres duetteket énekelt, de hiába lett a második nagylemez (Nekem más kell, 2001) poposabb hangvételű az előzőnél, és hiába írt rá dalokat Szűcs Norbert és Adamis Anna, mégsem sikerült szintet lépnie. 
Pedig ekkor már létezett saját zenekara, a Keresztes Ildikó Band, melyben az indulásnál Maróthy Zoltán gitározott (őt 2001-től Alapi István váltotta), Vörös Gábor basszusgitározott, Pálfi Balázs billentyűzött és Herpai Sándor dobolt. A 2000 és 2002 között működő formáció 2005-ben Edda-tagokkal átmenetileg újjászületett (Alapi István gitár, Gömöry Zsolt billentyűsök, Kicska László basszusgitár, Hetényi Zoltán dob), majd 2009 és 2011-ben ismét életre kelt, ezúttal Szekeres Tamás gitáros vezetésével, akit 2012-ben Szűcs János váltott. A Keresztes Ildikó Band végül 2014-ben szűnt meg. 
Keresztes Ildikó az új évezredben ennek ellenére főleg rockoperákban és zenés darabokban tündökölt (többek között 56 csepp vér, Kabaré, Irma, te édes, A költő visszatér, Az első sírásó, Kabaré, Chicago), játszott az István, a király későbbi bemutatóiban, rendszeresen fellépett az Omegával, éveken át volt az X-Faktor mentora. Miközben továbbra is keresett vokálénekesnek számított, jellegzetes rekedtes hangja több tucatnyi hanghordozón hallható.
Harmadik szólóalbumán (Minden, ami szép volt, 2008) magyar rock és blues előadók dalait adta elő. Azóta további három, kereskedelmi szempontból sikeres nagylemezt (Csak játszom, 2010, A démon, aki bennem van, 2011, Most, 2016) jelentetett meg.
JBSz
<a href="https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/">https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/</a>

Keresztes Ildikó

Depresszió

Az 1990-es évek második felében indult autentikus magyar népzenét játszó formációk közül talán Fonó zenekar a legfontosabb. Nem csak azért, mert több generációt és régiót egyesítő felállásában – Navratil Andrea (1978, ének), Agócs Gergely (1969, ének, fúvóshangszerek), Gombai Tamás (1970, hegedű), Pál István „Szalonna” (1980, hegedű), D. Tóth Sándor (1963, brácsa, ütőgardon, dob), Tárkány-Kovács Bálint (1980, cimbalom), Kürtösi Zsolt (1955, bőgő, harmonika) – elsősorban a magyarság és a Kárpát-medence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyományát ápolja, hanem mert muzsikusai gyűjtéssel, azaz zenefolklorisztikai terepkutatással szintén foglalkoznak.
Oktatási feladatokat is vállalnak, elsősorban népzenei táborokban, mesterkurzusok vezetésének keretében, illetve gyerekeknek szóló hangszerismertető koncertek formájában. Emellett a zenekar tagjai (egyenként, de közösen is) más jellegű produkciókban (klasszikus vonószene, opera, modern jazz, világzene, autentikus klezmer) is részt vesznek.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 192–193.
<a href="http://www.fonozenekar.hu/">http://www.fonozenekar.hu/</a>

Fonó zenekar

Kalapács József (1962, Budapest) énekes és musicalszínész, aki már több mint 40 éve jelen van a rockzenei életben. Olyan legendás hazai heavy metal zenekaroknak volt a frontembere, mint a Pokolgép és az Omen.
Énekesi karrierjét a Speed nevű iskolai zenekarban kezdte, majd 1982-ben egy koncert végén odament az akkor még nem túl ismert rockzenekar tagjaihoz azzal, hogy ő szeretne lenni a banda énekese. A csapatban addig a basszusgitáros Paksi Endre énekelt. Bevették őt az együttesbe, felvették a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pokolgep-10735">Pokolgép</a> nevet és ezután több éves munkával elérték azt, hogy ők lettek az 1980-as évek második felének legnépszerűbb magyar heavy metal együttese. Rengeteg fellépésük volt - a Motörhead előzenekaraként is szerepeltek - és lemezeik több százezer példányban keltek el. Kalapács énekelni tanulni már a zenekar tagjaként kezdett, olyan neves énektanároknál, mint például Ákos Stefi. A Pokolgép mellett zenés színházi darabokban (rockoperákban és musicalekben) is szerepeket kapott.
1990-ben a zenekari ellentétek oda vezettek, hogy Kalapács József és Nagyfi László otthagyta a formációt és megalapították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omen-10879">Omen</a> együttest, amelynek Kalapács volt az énekese, és Szekeres Tamás gitáros is ott játszott. Dalszövegeket pedig Horváth Attila is írt nekik. 1996-ban szólóalbuma jelent meg, Kalapács címmel.
Aztán 2000-ben a szólópályát választotta, illetve életre hívta az azóta is aktív Kalapács zenekart, amely a Judas Priest előtt is fellépett annak budapesti koncertjén. 2005-ben ex-Edda tagokkal megalakította a Hard együttest, amelyben 2009-ig hard rockot énekelt. A formáció a Deep Purple előzenekaraként is szerepelt. 2009-ben Kalapács és az Akusztika néven új zenekart alapított, amellyel részben korábbi együtteseinek dalait játssza akusztikus hangszereléssel, emellett heavy metal klasszikusok átiratai szólalnak meg, valamint megzenésített verseket is előadnak. Ebben a formációban együtt játszik - mások mellett - Szűcs Antal Gábor gitárossal is. 2012-ben újjáalakította a Hardot, majd 2013-ban az együttes nevét Kardra változtatta. A különböző zenekaraival számtalan lemeze jelent meg az évek során.
Az énekes egyik mentora Vikidál Gyula volt, 1993-ban ő ajánlotta Szörényi Leventének az Atilla - Isten kardja című rockoperába. Később szerepet kapott további zenés darabokban is, jött az István, a király, az Árpád népe, majd a Kormoránnal a Megfeszített és a Napba öltözött lány. A Madách Színházban hatszázszor öltötte magára Mister Mefisztulész jelmezét, a Macskák című musicalben. A műfajt annyira megszerette, hogy életre hívta az Atilla Fiai Társulatot, ahol mások mellett Varga Miklóssal és Rudán Joe-val éneklik a híres rockoperák, és az ismert musicalek slágereit.
2021-ben újabb szólólemezzel jelentkezett (Szelíd metálosok). 2022-ben több nagyszabású életműkoncertet is tartott 60 év totál, 40 év metál! címmel, ezeken együtt szerepelt sok-sok egykori és jelenlegi zenésztársával.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/KalapacsJozsef1?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/KalapacsJozsef1?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/kalapacsjozsefofficial/">https://www.instagram.com/kalapacsjozsefofficial/</a>
<a href="https://kalapacs.hmusic.hu/">https://kalapacs.hmusic.hu/</a>

Kalapács József

Az 1990-es évek egyik legsikeresebb, egyben legfontosabb rockbandája az 1989-ben Debrecenben alakult Tankcsapda.
A kezdet: Lukács László (1968, gitár, ének), Buzsik György (1967–, dob) és Tóth Laboncz Attila (1968–, basszusgitár) elhatározta, hogy megmutatja, hogyan is kell punkzenét játszani. Egyikük sem tudott igazán játszani a hangszerén, de lelkesek voltak, szorgalmasan gyakoroltak egy pincében, és írták a dalokat (Félre a tréfát, Baj van!, Terrorista vagyok). Először 1989 júniusában Szentendrén, a szintén debreceni PG Csoport vendégeként léptek a nyilvánosság elé, az igazi debütálásuk azonban október 14-én az Auróra előtt volt. Közben megjelentettek egy demót (Baj van!!), klubturnéztak itthon és Németországban, 1990-ben újabb demót (Punk &amp; Roll) publikáltak, és az első születésnapjukat már a Petőfi Csarnokban ünnepelhették, ismét az Auróra előzenekaraként.
Lukácsék pályája sok szempontból párhuzamosan haladt a Kispál és a Borzéval, sok szempontból viszont eltért attól. Mindenekelőtt a kezdetekben. Bár a Kispál két évvel korábban indult, a kilencvenes évek elejére nemcsak ezért járt nagyságrendekkel a Tankcsapda előtt. Hanem azért is, mert míg Lovasiék teljes fegyverzetben érkeztek, és szinte a kezdetektől remek dalokat írtak és játszottak, addig a debreceni csapatnak még évek kellettek ahhoz, hogy eljussanak A jönnek férgek… és Az ember tervez színvonalához.
Lukácsék az induláskor még egyértelműen rhythm and bluesos alapú punkrockot játszottak, zeneileg és szövegileg ekkoriban a legnagyobb hatást bevallottan az Aurora gyakorolta rájuk, ahogy ezt hallani is az 1990-es Punk &amp; Roll demokazettájukon. Ráadásul úgy éltek, ahogy zenéltek: csajozás, bulizás, mindez mértéktelen mennyiségű alkohollal és egyéb ajzószerekkel súlyosbítva. 1992 decemberében jelent meg az első lemezük (A legjobb méreg), majd januárban Tóth Laboncz Attila helyére az addigi technikusuk, Cseresznye (Molnár Levente, 1972, gitár) került, Lukács pedig áttért a basszusgitárra. Cseresznye, nem csak technikásabb gitáros volt Lukácsnál, hanem öt évvel fiatalabb is, és hozta magával a maga sodomás, metallicás, anthraxos riffjeit, hatásait. Hatására érezhetően stílust váltottak: a punkgyökértől elrugaszkodva súlyosabb, enyhén metálos irányba fordultak – amolyan dirty rockot kezdtek játszani. A zánkai poppiacon az ő húszperces műsoruk aratta a legnagyobb sikert, amelynek hatására Rózsa István leszerződtette őket.
Már az egyszerű akkordokra épülő, szókimondós szövegű dalokat felvonultató, de fajsúlyosabb megszólalású Jönnek a férgek… jelezte, hogy a csapat kezdi kiforrni magát. Amikor 1995 tavaszán a Kispál és a Borzzal, a Pál utcai Fiúkkal és a Nyerssel elindultak a „Hazudós zenekarok versenye”-turnén, az egyértelmű közönségsiker mellett már szakmai körökben is komolyan felfigyeltek rájuk, az ősszel megjelent új CD-jükkel (Az ember tervez) pedig minden kétséget eloszlattak: a Tankcsapda az évtized egyik meghatározó rockbandájává nőtte ki magát.
Ezen a korongon a zenekar korábbi zabolátlansága, nyersessége, kontrollálatlan szabadossága és vadsága letisztult, kiérlelt formákat öltött, megfelelő kereteket talált, így a banda nemcsak megszólaltatni, de kifejezni is tudta azt az életérzést, amiből ezek a dalok táplálkoztak. Az őket ért számtalan zenei behatást – punk, grunge, metál, rock and roll – ekkorra gyúrták össze egységes, sajátosan tankcsapdás egésszé. Kemény, feszes, dinamikus zene szólt a korongról, melyet ráadásul sikerült úgy eltalálniuk, hogy azt a színpad előtt csápolók és az igényesebb zenékhez szokottak is örömmel vették.
Az ember tervez-en vált egyértelművé az is, hogy Lukács László szövegíróként szintén beérett: az előző anyagok közönségessége, brutalitása, trágársága helyén egy, a korábbihoz hasonló életérzésből táplálkozó gondolatiság, némely helyen már-már költőiség jelent meg. Ekkor sikerült megtalálnia azt a középutat, hogy a Tankcsapda-szövegek úgy emelkedtek el a köznapiságtól, hogy közben egy pillanatra sem voltak művészkedők, posztmodernek, túlbonyolítottak. Lukács szinte észrevétlenül, minden médiahűhó nélkül lett a kilencvenes évek egyik meghatározó egyénisége. És Lovasi András mellett ekkoriban a leginkább neki sikerült dalokba fogalmaznia – mindenkinél érvényesebben – a tizen- és huszonévesek életérzését, gondolkodásmódját, hétköznapi, nem éppen derülátó világát.
Ezzel a lemezzel, illetve az akkori turnékkal és a szigetes nagykoncerttel Lukácsék le is zártak egy korszakot. Még ha nem is tudatosan tették ezt. Inkább csak úgy érezték, nekik most már mindent szabad.
1996-ban rögzítettek egy angol nyelvű demó EP-t (Cause For Sale), majd jött egy válságos időszak furcsa, kísérletezős, a rajongókat megosztó lenyomata (Connector :567:), amely kétségkívül kilóg az életművükből, de mutatta, hogy nem csak egyszerű, lendületes és kemény rockszámokat tudnak írni. Ekkor döntöttek úgy a többiek, hogy az alapító Buzsik nélkül folytatják, akinek helyére Elek Ottó érkezett. A következő két évet jobbára összegzéssel és emlékezéssel töltötték, (ekkor volt Lukács ejtőernyős balesete is), igazán új anyagot nem adtak ki, „csak” a Mennyország Tourist-ot, mely aztán a zenekar legnagyobb slágere lett. 
Utólag visszatekintve talán törvényszerű, hogy ebben az időszakban kezdte mindenki leírni a Tankcsapdát. Ekkor veszett össze Lukács végérvényesen a kezdetek óta kellően lelkes és rámenős menedzserükkel, Kémeri Péterrel, ekkor bizonyosodott be végképp, hogy az új dobos, Elek Ottó nem tudott integrálódni a csapatba (helyére 2000 januárjában Fejes Tamás érkezett), ráadásul Cseresznye is elment Amerikába fél évre.
„Akárki akármit mondhat / Leírni engem nem lehet amíg / A Föld nem robban / Kezem a szívemen / Érzem idebenn / Napról napra jobban dobban” – adta meg mindenre a választ Lukács a 2001-es Agyarország-on, A világ disco című számban, és ezzel újra nekilendültek. De nem előrefelé menekültek, inkább a múltból merítettek erőt és ihletet. Ezzel az albumukkal visszakanyarodtak korábbi zenei és szövegvilágukhoz: a megszólalás keményebb, nyersebb, a szöveg egyszerűbb, direktebb lett. És ez a hátrafelé tekintés azóta is folyamatosan tart. Előbb felelevenítették és újra rögzítették indulásuk repertoárját, az újabb (hallgatóbarát) sorlemez (Élni vagy égni, 2003) ismét a retró jegyében fogant (bár új dalokat tartalmazott), és minden idők legkapósabb Tankcsapda-korongja lett: megjelenése után egy évvel elérte a platinastátuszt.
Ekkorra már bőven kiderült, hogy Fejes Tamás személyében nemcsak új dobos, hanem egy roppant céltudatos és agilis üzletember is került a zenekarba. Aki azóta lényegében brandet csinált a Tankcsapdából. Neki köszönhető, hogy a kétezres évek végére már komoly multinacionális cégek is fantáziát láttak a zenekarban, olyannyira, hogy 2010-től a MOL megjelenése nemcsak a szponzorációban, de a hanghordozók terjesztésében is új lehetőségeket teremtett számukra. De Fejes érdeme a Tankcsapda profi vizuális megjelenése is, ami azért is fontos, mert – miként fogalmazta – „a mai világban minden túl van tolva, azaz olyan szintű vizuális- és hangélmény éri az embereket, hogy fel kell venni a versenyt, nyugati szintű produkciót kell csinálni. Ma már jobbnál jobb külföldi zenekarok játszanak Magyarországon, minket is hozzájuk mérnek.”
A tizenöt éves zenekar pályájáról 2004-ben Tankönyv – A Rock &amp; Roll rugói címmel könyv jelent meg, a 2005-ös év termése egy koncert DVD, 2006-ban pedig boltokba került a Mindenki vár valamit, melynek országos turnéja közel másfél évig tartott (ennek szonikus dokumentuma a 2007-es – nem mellesleg bearanyozódott – Elektromágnes). 2009. augusztus 10-én a Szigeten nagyszabású koncerten ünnepelték fennállásuk huszadik évfordulóját (ennek aztán teljes[!] anyagát rátették az erről megjelentetett dupla DVD-re).
2012 elején váratlanul bejelentették, hogy Molnár Levente „Cseresznyét” Sidlovics Gábor (1976), a Zanzibar és Mafia zenekarok korábbi tagja váltja. Már vele készült az újabb stúdióalbum (Rockmafia Debrecen, 2012), amely ismét vezette a MAHASZ eladási listáját, és rövid időn belül platinalemez lett, nem kis részben a Mi a fasz van? című rockslágernek köszönhetően. A Tankcsapda eddigi utolsó – sorrendben tizenharmadik – stúdióalbuma, az Urai vagyunk a helyzetnek 2014 októberében került a boltokba, és azóta hatszoros platinalemez minősítést kapott.
Miközben a 2018. április 5-i budapesti koncertjén a világ egyik legnépszerűbb metálzenekara, a Metallica eljátszotta A legjobb méreg című dalukat.
A Tankcsapda jó ideje több generációnak zenélő együttes, és a közönséggel való kapcsolattartásban az új és régi fórumokat egyaránt használják. Van saját jól működtetett YouTube-csatornájuk és Facebook-oldaluk, de náluk például még mindig működik a plakátolás és hirdetnek a nyomtatott sajtóban is. Vélhetően ennek a médiamixnek is köszönhető, hogy Magyarországon a rockzenekarok közül még mindig ők adják el a legtöbb hanghordozót. Akár hagyományos formában, akár digitálisan. Nemrég az életművüket – Magyarországon egyedülálló módon – pendrive-on is megjelentették.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 437–442.
Kapcsolat:
<a href="https://www.tankcsapda.com/">https://www.tankcsapda.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/Tankcsapda/">https://www.facebook.com/Tankcsapda/</a>
<a href="https://www.instagram.com/tankcsapda/?hl=en">https://www.instagram.com/tankcsapda/?hl=en</a>

Tankcsapda

Amolyan metálszupergroupnak indult 1990-ben: a Pokolgépből kivált Kalapács József (ének) és Nagyfi László (gitár), illetve az Ossianból átigazolt Nagyfi Zoltán (dob) alapította. Hozzájuk csatlakozott Szekeres Tamás (gitár) és Ács András (basszusgitár). Az első két album (Feketében, 1991, Brutális tangó, 1992) kevesebbet adott, mint amit a tagok előélete alapján gondolni lehetett, az 1993-as Anarchia viszont már kellően keményre és szókimondóra sikeredett. 
Nem sokra rá Szekeres távozott (saját projektjét vitte tovább, plusz az Omega állandó kisegítője, később tagja lett), helyére az egykori Sámán-tag, Sárközi Lajos érkezett. Az 1994-es Jelek megint kellően ütős anyag lett, utána viszont megtorpant a csapat, és az 1997-es Idegen anyag valóban „idegen” maradt az Omen-életműben. Sziámi szövegei és a sok elektronika nem találta meg a rajongókat. Kalapács József hamarosan ki is vált, és ezzel a zenekar több tagja is más munka után nézhetett. Az Omen 2003-ban támadt fel újra, új énekessel (Pintér Zoltán „Oki”) és új lemezzel (Tiszta szívvel), de tőle is hamar megváltak. Azóta is folyamatosan változó felállásban készítik az albumaikat.
2019 májusában - tíz év után - Koroknai Árpád énekes is távozott, mivel nem tudott párhuzamosan két zenekarban is teljesíteni (Omen, P. Box). Helyére Molnár Péter "Stula" (Mobilmánia, Vegas Mafia, Crazy Granat, Stula Rock) érkezett. Már az ő hangjával jelent meg az együttes eddigi legutolsó albuma, a Halálfogytiglan. 2021 nyarán pedig Best of Omen - 30 év címmel dupla válogatásalbumon foglalták össze eddigi pályafutásukat.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 195.
Kapcsolat:
<a href="https://www.omen.hu/">https://www.omen.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Omenzenekar/">https://hu-hu.facebook.com/Omenzenekar/</a>

Omen

Az Ismerős Arcok 1999-ben alakult meg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-udvari-bolondok-11381">Udvari Bolondok</a> és a $texas zenekarok tagjaiból. A kezdeti években rhythm and bluest játszottak, aztán 2002-ben egy Székelyföldön tett látogatás hatására új irányt vett az együttes. Innentől már nem a zenés szórakoztatás a céljuk, szövegviláguk és témaválasztásuk nagyrészt a magyar emberek és a nemzet sorsával foglalkozik. Dalaik témái között a legjellemzőbb gondolatok: a család és a hazaszeretet, kultúránk, értékeink tisztelete és megóvása, valamint a közösségben való létezés fontossága. Zenéjükben a hagyományos rockzenei hangzás mellett felfedezhetők a blues, a jazz, a pop és a világzene stíluselemei is.
Első nagylemezüket 2003-ban adták ki (Egy a hazánk), azóta szinte évente új hanganyaggal jelentkeztek, legutóbbi albumukat 2022-ben publikálták, Utolsó címmel. Legismertebb számuk a 2007-ben megjelent Nélküled, amely nem csak rádióadókon, de futballstadionokban is nagy sláger.
Évente 100-120 élő koncertet adnak, gyakran zenélnek határon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken egyaránt. 2010-ben a tengerentúlon - Torontóban és New Yorkban szerepeltek az ottani magyar közösségek meghívására, majd 2011-ben Svédországban is felléptek. A zenekar 2019-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy országos koncertturnét tartottak “Egy vérből valók vagyunk - 20 év, 20 dalban, 20 helyszínen” mottóval.
Az együttes jelenlegi felállása: Nyerges Attila (ének, gitár), Práder Vilmos (gitár), Galambos Nándor (basszusgitár), Kovacsik Tamás (dob), Leczó Szilveszter (billentyűs hangszerek) és Tánczos István (szaxofon).
Munkásságukat több díjjal is elismerték, ezek közül kiemelkedik a Máté Péter-díj - a magyar könnyűzene legrangosabb állami kitüntetése - amelyet 2020-ban kaptak meg. 2023-ban pedig elnyerték a Petőfi Zenei Díjat, az Év zenekara lett az Ismerős Arcok.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/ismerosarcok">https://www.facebook.com/ismerosarcok</a>
<a href="https://www.instagram.com/ismerosarcokofficial/">https://www.instagram.com/ismerosarcokofficial/</a>
<a href="https://www.ismerosarcok.hu/">https://www.ismerosarcok.hu/</a>

Ismerős Arcok

Az 1990-es évek kétségkívül legnépszerűbb és legfanatikusabb rajongótáborral rendelkező popsztárja. Közel három évtizedes pályán során (beleértve a Bonanza Banzai lemezeket is) több tucat albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de akad köztük több platina is. Nevével eddig több mint egymillió lemezt adtak el Magyarországon. 1993-ban indult szólópályája külön fejezet a hazai poptörténelemben. Egyrészt számos olyan teljesítménnyel – tucatnyi BS-koncert, tizenkét órás dedikálás, számtalan arany- és platinalemez – büszkélkedhet, ami kétségkívül egyedülálló a hazai mezőnyben, másrészt a kezdetek óta rendkívül tudatosan építi karrierjét, harmadrészt a hazai zenei élet egyik erős akaratú, öntörvényű, küldetéses gondolkodója.
A hazai popsztárok közül talán Ákos az, aki a legjobban megosztja az embereket. Világnézete, küldetéstudata, hírhozó szerepe a kezdetek óta sokakat irritál. Amióta pedig nyíltan részt vesz politikai rendezvényeken, különösen sok támadás éri. 2002-ben a Terror Háza tárlataihoz komponált kísérőzenéje kapcsán már az újságok belpolitikai oldalain írtak róla, A bosszú népe című dala miatt pedig antiszemitának is nevezték, amit következetesen és rendszeresen visszautasít.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a dalokban meglévő pátosz mennyire hiteles vagy esetleg hatásvadász, netán modoros, de tény, használatukban Ákos tudatos és következetes. Ahogy a színpadi imázsában is. Számára a popsztárság ugyanolyan glamorózus műfaj, mint a színészet, és mint többször mondta, a színpadra nem valók civilek.
Amilyen maximalista a színpadon, olyan megszállott a munkában. Gyakorlatilag mindent maga végez, a teljes ipari vertikumot. Megírja a számot, meghangszereli, kiadja, megírja a szponzorszerződéseit. Ha kell, tizenkét órán keresztül dedikál. Szeretne megfelelni minden elvárásnak. Talán ezért van, hogy nem tudja mások számát eljátszani. Ahogy másnak sem tud dalt írni. Talán ezért is lett életműve – sok pályatársáéval szemben – ennyire személyes jellegű.
*
1989-ben az akkor még közgazdász hallgató Kovács Ákos (1968, Budapest) a Bonanza Banzai énekeseként kezdte, és a szinte hisztérikus rajongást kiváltó hazai szintipop formáció élén a korszak első számú tiniideálja lett. 1991-ben és 1992-ben Az év énekesének választották. 1993-ban a U2 budapesti koncertjén vendégként lépett fel. Ebben az évben jelent meg első szólólemeze (Karcolatok), amely már előre vetítette a Bonanza Banzai későbbi felbomlását.
1994 márciusában a BMG-nél jelent meg a második korongja (Test), amely öt hét alatt aranylemez lett. Az egy évvel későbbi Indiántánc már négy hét alatt bearanyozódott. Az 1996-os Élő dalok pedig megjelenése napján felugrott a MAHASZ Top 40 élére, és hat órán át dedikálta rajongóinak a Violin Zenestúdióban.
1997-ben a maga kezébe vette lemezeinek kiadását. A jórészt saját stúdiójában rögzített és márciusban megjelent Beavatás-ból tíz nap alatt húszezer példány fogyott. A hazai popsztárok közül az elsők egyike volt, aki információkban gazdag internetes honlapot nyitott. A technika kínálta lehetőségekkel később is élt: 1998-ban például két alkalommal rendezett virtuális közönségtalálkozót a neten.
Ugyanebben az évben jelent meg az egyik legfontosabb albuma, az Ikon, és Ákos a Budapesti Búcsú záróeseményén – más hazai rockművészekkel együtt – kétszázezer néző előtt énekelhetett. Egy évvel később a Disney Stúdió felkérésére a Tarzan című egész estés rajzfilm Phil Collins-dalait nem csak magyarította, de ő is énekelte fel.
2000-ben Hollandiában és Angliában is koncertezett, szeptemberben piacra dobott új CD-je (Hűség) megjelenése után öt hétig vezette a MAHASZ albumlistáját. Kétkoncertes élő bemutatójára a SAP rendezvénycsarnokba összesen tízezren váltottak jegyet. 2002-ben a korábban a politikai/ideológiai frontoktól magát távol tartó Ákos megírta a februárban megnyitott Terror Háza kiállításának kísérőzenéjét, márciusban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, októberben pedig megjelent Új törvény című albuma, mely egy hónap alatt bearanyozódott és elnyerte Az év hazai rocklemezének járó Arany Zsiráf-díjat.
2003 májusától Andante címmel nagyszabású, tizenhat állomásos akusztikus koncertsorozatra indult. Az ennek esszenciáját tartalmazó dupla koncertcédé szintén a MAHASZ-lista élén nyitott. A 2004 végén piacra dobott újabb dupla koncertcédét (Az utolsó hangos dal) pedig – ez eddigi rekordja – már tizenkét órán át dedikálhatta.
2004-ben és 2005-ben összesen 15 hónapig járta zenekarával az országot. Nem mellesleg borlovaggá avatták, 17 évi együttlét után elvette gyermekei anyját, a televízióban népszerűsítette Orwell 1984 című regényét, zsűrizett, és nyilvános fórumokon vett részt. 2008-ban hangoskönyvet rögzített Krúdy Gyula novelláiból (Kaland a régi királlyal), 2010-ben újabb szólóalbumot (A katona imája) jelentetett meg, amelynek egyfajta párja a 2012-es 2084, miközben évente újabb és újabb koncertprodukciókkal járta az országot. 2015-ben sorrendben tizennyolcadik szólólemezét (Még egyszer) publikálta.
A dalok mellett Ákos alkalmanként versekbe foglalja gondolatait. Eddig öt kötete –Dúdolnom kell (1991), Napló feletteseimnek (1993), Szavak és csendek (1995), Szív, seb, ész (1998), A hűség könyve (2000) – jelent meg. 2001-ben A hét parancsszó címmel kiadott egy verslemezt.
Számos szakmai díj mellett munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 405–409.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/AkosOfficial/">https://www.facebook.com/AkosOfficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/Akos_official/">https://www.instagram.com/Akos_official/</a>
<a href="https://akos.hu/">https://akos.hu/</a>

Ákos (Kovács Ákos)

Huszadik születésnap - Ünnepel az Anna & The Barbies

A zenekar motorja, Pásztor Anna (1972. november 26., Budapest) korábban táncosnak készült, több koreográfiát is készített, végül az énekesnői pálya mellett döntött, emellett dalainak szövegeit is döntően maga írja. 2004 őszén testvérével, Pásztor Sámuel gitáros-dalszerzővel megalapította az Anna and the Barbies-t, mely a kezdeti eklektikusabb időszakot követően olyan dallamos és rádióbarát zenét játszó rockzenekarrá vált, amelynek azért van töke is.
A számtalan tagcserén átesett formációra egy, a Moulin Rouge-ban adott nagyszabású R&amp;B/hiphop koncerten figyelt fel egy angol menedzser, az ő segítségével jelent meg 2005 tavaszán az angol nyelvű bemutatkozó nagylemez (Passionfruit). Ezt hallva kereste meg őket a hazai CLS Music, és adta ki a zenekar első magyarországi CD-jét (Medallion, 2007). Az azon hallható Tangó és az Álmatlan című dalokra készített klipeket a frissen induló hazai MTV is hónapokon át rendszeresen játszotta, utóbbi a Youtube-on több százezres nézettséget hozott.
Az Anna and the Barbies – melyben ekkor a testvérpáron kívül Jeff A. Matrixx billentyűzött, Heiligh Tamás basszusozott és Delov Jávor dobolt – 2008 nyarán Lenny Kravitz előtt melegíthette a közönséget a Budapest Sportarénában. Aztán az év végén az RS9 Színházban bemutatott MonoPorNO avagy Julie című zenés dráma zenei kísértetét nemcsak a zenekar adta, de a címszerepet is Pásztor Anna játszotta.
2010 júliusában újabb megtiszteltetés érte őket: az A-ha magyarországi előzenekara lehettek (megint a Sportarénában). Nem meglepő hát, hogy a szeptemberben megjelent újabb korongot (Gyáva forradalmár) már teltház előtt mutatták be az A38 Hajón. A buli érdekessége, hogy a GY.Á.R. animációs csoport készítette 3D-s videóklipet (Don’t Fit In) itt láthatta először a közönség, ráadásul 3D-s szemüvegben.
A zenekarban ekkor már Vághy Tamás billentyűzött, a dobok mögött Bubnó Márk ült, idővel pedig a basszusgitárosi szerepet Hernádi Dávid vette át. A Gyáva forradalmár-ról elsősorban a Gombóc lett sláger, a Petőfi Rádió kiemelt rotációban játszotta. A közönség ugyancsak jól fogadta a 2012-es folytatást (Ánem!), ezen hallható a 4kézláb, illetve a youtube-on több mint 2,5 milliós nézettséget produkáló, Kiss Tiborral (Quimby) közös Márti dala. Az Anna and the Barbies ekkoriban az ország egyik legkeresettebb zenekarának számított, nemcsak eljutottak az összes fontosabb vidéki klubba, de lényegében minden komolyabb nyári fesztiválon fellépek.
2014-ben fennállásuk tizedik születésnapunkat nagyszabású koncertshow-val (SYMA csarnok) és egy újabb albummal (Szabadesés) ünnepelték. A cirkuszművészetet, a kortárs költészetet és a legmodernebb vizualitást ötvöző, pszichedelikus színpadi látványviláguk – benne a hol boszorkaként, hol sámánként megjelenő énekesnővel – teljesen egyedivé tette őket a hazai zenei életben. A 2017-es Utópiá-t ugyancsak jól vették a rajongók, akárcsak a két évvel később Indiánt, bár ez a korong a 15. jubileumi évnek csak az egyik manifesztima. Ennek szerves része volt a Nemzeti Színházban adott dupla koncert is, ahol a Pásztor Anna által rendezett, azonos című darabban a technológia, a modern világ kiüresedésével szembesítették a közönségét.
A pandémia alatt az Anna and the Barbies is leállt, és egyelőre tetszhalott, bár 2022 júniusában épp a Művészetek Palotájában adott akusztikus koncertet. Pásztor Anna pedig nemrég úgy nyilatkozott: „mindig mindent máskor csináltam, mint amikor a társadalom elvárta tőlem. Huszonévesként még kimondottan fiús voltam, harmincasként kattantam rá a tanulásra, negyvenes éveimben lettem édesanya, és az ötödik X-hez közeledve kezdtem el versenyszerűen táncolni.”
JBSz