Publication/name

Fekete gyöngy

Katona Klári albumborítók

Az 1972-ben a Táncdalfesztivál-on feltűnt Katona Klári (1953) három-négy évig különböző stílusirányzatú rádiós slágereket énekelt. Majd őt is felfedezte az MHV, és előbb Demjén Ferenc alkotói segítségével két figyelemreméltó nagylemezt adott ki (Savanyú a csokoládé, 1977, Láthatod, boldog vagyok, 1978), majd ő is bekerült a világsztárjelöltek közé. Szerencséjére harmadik lemezét (Titkaim) már Presserrel és Dusánnal készítette, a korong az év egyik legnagyobb zenei meglepetése lett, és elindította a nyolcvanas évek egyik kiugró karrierjét
A Locomotiv GT kíséretével felvett Titkaim az év legnagyobb popzenei eseményének számított Magyarországon, a nyolcvanas évtized egyik maradandó popalkotása, hiszen majdnem minden dala telitalálat (Hello…, Vigyél el, Miért nem próbálod meg velem?, Titkos szobák szerelme, Gömbölyű dal). A szakma és a közönség egyaránt rajongott érte, nem meglepő, hogy Katona Klári az 1982-es Pop-Meccs szakmai szavazásán az év énekesnője lett.
Egy évvel később egy szintén Presser–Dusán-szerzeménnyel (Elvarázsolt dal) indult a Tessék választani!-n, majd az évtized közepén két újabb kiérlelt lemezzel (Katona Klári, 1984, Éjszakai üzenet, 1986) ismételte meg korábbi teljesítményét, és ezzel kivívta helyét a magyar pop élvonalában. A produkciókért háromszor kapta meg (1982, 1985, 1987) Az év énekesnője címet, női vonalon ő volt a magyar pop befutója a nyolcvanas években. Ebben az időszakban több zenés darabban is szerepelt: 1984-ben az Olivér-ben (Lionel Bart műve) 1985-ben pedig a János a vitéz-ben és az Itt élned, halnod kell-ben (mindkettő Victor Máté műve).
1989-ben még egy közös albumot készítettek (Mozi), melyen döntően Presser és Dusán eredetileg másoknak írt dalait énekli el, valamint néhány korábbi Demjén-szerzeményt és egy dalt a Hobo Blues Bandtől. Miután azonban a szerzőpárossal a munkakapcsolata megszakadt, törés következett be pályáján. A kilencvenes évektől új szerzőkkel és saját elképzelései szerint írta a dalait, készítette a lemezeit, amelyek sikere, színvonala elmaradt az előzőekétől, mert zenéjük kevésbé populáris, inkább jazzes, szövegviláguk pedig túlságosan elvont, befelé forduló volt. Az énekesnő a kilencvenes években az önmegvalósítás más lehetőségeivel is próbálkozott. Írt lapokba, folyóiratokba, szerepelt televíziós műsorokban, volt reggeli műsorvezető, bekapcsolódott karitatív programokba. Munkája elismeréseképpen 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2002-ben eMeRTon-díjat, illetve MAHASZ-életműdíjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 268–269.
Kapcsolat:
<a href="https://www.katonaklari.com/index.php">https://www.katonaklari.com/index.php</a>

Kapcsolatok

Katona Klári albumborítók

Katona Klári