Publication/name

Blues

Az 1960-as évek végi, 1970-es évek eleji underground további fontos figurája volt az énekes, később fuvolista Török Ádám. Még a nyolcvanas évek végén is csak úgy emlegették, mint az utolsó mohikánt, aki megjelenésével még mindig a hatvanas éveket, a legendás zenészbarátokat, a felejthetetlen emlékű bulikat idézi. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike azoknak a „kiveszőben lévő, bohém, nagy álmú, pesti Szindbád-embereknek”, akik a rockot nemcsak a színpadon és jelszavakban éltetik, hanem gondolkodásukban, életformájukban is igyekeznek azonosulni vele. És aki még hetvenen túl is képes megidézni a balatoni nyarakat, az autóstoppokat, az első beatünnepeket, a korai Tabán-bulikat, azokat a garabonciás időket, amikor nem csak ő és társai, hanem a közönség is hitte, hogy a zene erejével, a közösség hitével, az új eszmékkel, egymás közelségének melegével, gondolataink kicserélésével meg lehet változtatni a körülöttünk lévő világot.
Török Ádám sosem tartozott a menedzsertípusú zenekarvezetők közé. Zenész volt és maradt, aki a badacsonyi korszak tovatűnt álmait kergetve, a maga útját járva a széljárások helyett a zenei változásokra figyelt.
Nyughatatlan gyerekként kezdte, a tanárok réme volt, sokat csajozott meg balhézott. Az első beatbulikra osztálytársa, Zalatnay Cini jóvoltából került, ott fedezték fel Komárék is, velük énekelt először. Aztán rövid időre megfordult a Dogsban, 1968-ban pedig átvette a Mini irányítását. Nevüket egy kályháról kapták: a basszusgitáros Czipó Tibor jóvoltából játszottak egy Minikalor-reklámban, amelyet aztán sehol nem vetítettek le, de a név rajtuk maradt.
A badacsonyi Tátika eszpresszó-beli bulik hírére hívta Margó néni, az I. kerületi művelődési ház igazgatónője őket a Bem rakpartra (rockpart), ahol klubjuk a feléledő hippikultúra egyik központja lett. Erdős Péter akkori „popcsászár és atyaisten” felajánlotta „segítségét”, többek között azt javasolta neki, hogy komolyodjon meg, vegyen be három nőt a vokálba, ő meg – mint valami szépfiú – csak táncoljon velük. Persze Török nemet mondott: 1978-ig nem is jelenhetett meg lemeze a Mininek.
A hetvenes évek végén az új tinigeneráció a kemény rockzenét játszó zenekarokkal együtt a Minit is a hátára kapta. A keményebb közönség egyre keményebb zenét igényelt, így a Mini zenéje is egyre rockosodott, és hígult. De a váltás végül mégsem hozta meg a várt sikert, és 1983 októberében Török feloszlatta csapatát. Később különböző formációkkal – Mini RC., Török–Tátrai Tandem – kísérletezett, majd 1988-ban kiadott egy zeneileg érdekes, de rossz időben született albumot (Alligátor). A következő öt évben főként osztrák és svájci klubokban játszott, majd megalapította a később folyamatosan változó felállású, 1998-ig létező Rhythm And Blues Branchot, röviden R. A. B. B.-ot, amelyben többek között Závodi János, Köves Miklós, Muck Ferenc és Zsoldos Tamás játszott vele.
1993 márciusában egy nagyszabású Budapest Sportcsarnok-buli erejéig összetrombitálta a régi társakat, majd 1998-tól Török Ádám + Mini néven újraindította egykori formációját. A január 12-én ötvenedik születésnapját ünneplő Török Ádám előbb nagyszabású – később CD-n is kiadott – koncertet adott a Petőfi Csarnokban, majd újraélesztette a Minit. Azóta több színvonalas, de a korábbi Mini-képhez nem sok újat hozzárakó albumot (Misztikus utazó, 1999; A szél nomádja, 2001; Egy varázslatos éjszaka, 2003; Éjszakai harcos, 2005, Aphrodité, 2008, Elrohant idő, 2013) készített.
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 190–191.
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/torokadamesamini/">https://www.facebook.com/torokadamesamini/</a>

Török Ádám

Závodi János (1947, Ercsi), a magyar blues és rockzene kiemelkedő jelentőségű gitárosa, aki a legnagyobb sikereit a Piramis zenekarral érte el, de több más formációban is bizonyította gitártudását.
1968-ban kezdődött a zenei pályafutása: a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a> zenekar gitárosa lett, ahol együtt játszott gyerekkori barátjával, Török Ádám (1948-2023) fuvolás-énekessel. Kezdetben Cream, Jimi Hendrix és más hasonló előadók feldolgozásait játszották, később kezdtek saját számokat írni, amelyekből Závodi is kivette a részét. Azonban hangfelvételük nem jelent meg ebben az időszakban.
Závodi 1971-ben kilépett az akkor már a jazz-rock felé kacsintgató Miniből, és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex</a> együttes tagja lett. De a zenekar „lelke”, a frontember Baksa-Soós János abban az évben elhagyta az országot. A Kex többi tagja másfél évig még próbálkozott a felszínen tartani az együttest, nem sok sikerrel.
Závodi János 1973-tól - az ugyancsak ex-Kex-tag Somló Tamással együtt - a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-non-stop-250">Non-Stop</a> zenekarban folytatta pályafutását. Itt ismerte meg Köves Miklós dobost, aki a mai napig a zenésztársa. A Non-Stop abban az időszakban hol hard-rockkal, hol pop dalokkal próbált sikereket aratni.
1974-ben a külföldi vendéglátózásból hazatérő Som Lajos és Köves Miklós őt hívták el az akkor alakuló zenekaruk gitárosának. A formációnak a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-piramis-9305">Piramis</a> nevet adták. 1975-re Gallai Péterrel és Révész Sándorral kiegészült ötösfogat a 70-es évek végének egyik legnépszerűbb hazai zenekara lett. Závodi itt vált országos ismertségű zenésszé, aki zeneszerzőként is bizonyított, és kiemelkedő gitárjátékával bekerült a legnagyobbak közé. A Piramis szárnyalása 1981-ig, az énekes, Révész Sándor távozásáig tartott. A többiek még kiadtak egy lemezt, aztán 1982-ben feloszlott a zenekar.
Ezután játszott az Ős-Bikini 1984-ben megjelent - a korszak egyik kiemelkedő - lemezén (XX. századi híradó). 1985-től egy másik sikerzenekarban, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a>ban zenélt másfél évig. Az ő gitárjátékát hallhatjuk az 1986-os Esztrád című lemezen. Közben 1984 és 1987 között Svájcban és Nyugat-Németországban is játszott vendéglátós fellépéseken.
1988-ban már idehaza megalapította a Závodi Janó és barátai együttest. 1991-ben Török Ádámmal összehozták a zenei stílusát a nevében viselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rhythm-and-blues-branch-11447">Rhythm And Blues Branch</a>-ot. A R.A.B.B. tagjai között volt Köves Miklós is. Több kiadványuk megjelent, nem csak itthon de Svájcban is sikeresek voltak. Závodi zeneszerzőként is jeleskedett a formációban.
1994-ben a Tunyogi Rock Band tagja lett, itt együtt zenélt volt P.Mobil-tagokkal - Tunyogi Péter, Kékesi „Bajnok” László, Zeffer András - valamint az ex-Beatrice dobos Donászy Tiborral. A zenekarban 2006-ig gitározott.
A Piramis 1992-ben újjáéledt, és teltházas koncerteket adtak. Az egyaránt ötvenedik születésnapját ünneplő Som Lajos és Závodi János 1997-ben Száz év zene címmel adott ki közös nagylemezt. 2006-ban ismét nagysikerű Piramis-koncerteket tartottak. 2009-ben Gallai Péter, Köves Miklós és Závodi János próbáltak új életet lehelni a Piramisba, megszületett a Piramis Plusz. Basszusgitárosnak felkérték Vörös Gábort (Ossian), énekesként pedig Nyemcsók János igyekezett helytállni, aki a néhai Manhattan és a Piramis emlékzenekar tagja volt. A mai napig koncerteznek, az ős-Piramisból Závodi és Köves még mindig ott zenél a színpadon. Závodi 2016-tól Révész Sándorral közösen is fellépett Piramis-évek című műsorukkal.
A gitáros 2019-ben a Hármasfogat formáció Blues című lemezén játszott Török Ádámmal és Fekete Jenővel (Palermo Boogie Gang) együtt.
A mai napig koncertező rocklegenda nem bővelkedik hivatalos elismerésekben, 2022-ben kapott Fonogram Életműdíjat, megosztva a Piramis többi tagjával. A zenész szakma és a közönség elismerése azonban kárpótolhatja a kitűnő gitárost.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/zavodijano/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/zavodijano/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.facebook.com/piramiszenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/piramiszenekar/?locale=hu_HU</a>

Závodi János

A nyolcvanas évek dereka óta az egyik legjelentősebb hazai bluesgitáros-énekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fekete-jeno-es-a-muddy-shoes-11417">Muddy Shoes</a> meghatározó muzsikusa.
Szobrásznak készült, képzőművészeti gimnáziumban érettségizett, s bár nem végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, restaurátorként sokáig a Nemzeti Galéria jelentette számára a stabil hátteret. Mígnem a blues annyira magával nem ragadta, hogy választani kellett, és ő a Palermo Boogie Gang mellett tette le a voksát. (A két hivatást ugyanis nem tudta egyforma intenzitással végezni.) 
Klasszikus zongorázást tanult, a testvéreivel kórosban énekelt, a rézfúvósokkal is kacérkodott, de miután tizenhárom évesen meglátta a tévében Muddy Waters egyik koncertjét, inkább autodidakta módon tanult meg gitározni, és a bluesra tette az életét. Amibe számára sok minden belefér: a folk és a világzene éppúgy, ahogy a zydeco vagy a hawai zene. 
A képzőművészeti gimnáziumban ismerkedett meg Hagyó Bélával, a kapcsolat később is megmaradt, többek között a Hagyó Béla alapította a Palermo Boogie Gangben játszott. Majd annak 1997-es feloszlása után előbb a zongorista Nagy Szabolccsal lépett fel duóban, majd pedig komplett zenekart szerveztek maguk köré. Ők lettek a Muddy Shoes, azaz a Sáros Cipők, járták a hazai klubokat és fesztiválokat, egy éven belül önálló nagylemezt jelentettek meg (The Real Shuffling Hungarians, 1998).
Majd a kezdeti öles lépések jó időre komótos csoszogássá szelídültek. 2001 körül viszont addigi gyenge pontjuk, az önálló szerzői munka megindult. A saját dalok poposabbak, rockosabbak, helyenként jazzesebb hangvételűek lettek (mutatja ezt 2004-es CD-jük, a Cool), mellettük viszont változatlanul nyomták a chicagói és New Orleans-i bluesstandardokat, jó feketén, jó vastagon előadva. 
Fekete Jenő évente átlag 130 fellépést vállalt, és az ehhez kapcsolódó rock and roll életforma idővel benyújtotta a számlát. A súlyos betegségen áteső muzsikus végül is 2019-ben elkészítette első szólólemezét (Sárarany). Miként akkor az A38 Magazinban megfogalmazta: „Megfogant már bennem jóval korábban, hogy kéne egy szólóanyag, de idáig kellett várni rá. Nagyon kellett, hogy megnyugodjon a lelkem. 30, sőt, jóval több, mint 30 év van benne, ami annyira sűrű volt. Többezer fellépés, költözködések jobbra-balra, meg a családi élet – nem jutott idő rá, mindig máshová sodort a szél meg az élet. Most már ennyi minden után egyszerűen illik, ez szinte jár. Kell valamit hagyni az utókornak. (…) Jó értelemben vett slágergyanús dalokat próbáltam írni, fülbemászó dallamokkal, magyar szövegekkel. Színes kis anyag lesz, de azért alapvetően maradok a bluesvonalon.”
A Sárarany nemcsak az első – és ezidáig egyetlen – szólólemeze, hanem rajta ráadásul magyarul énekelt. A szövegeket Valla Attila írta, aki Fekete Jenő szerint remekül megírta azt a hangulatot, amit akár ő is megélt. És az ars poeticája azóta is változatlan: „Nem vagyok se lemezkiadós, se tévészereplős alkat. Aki hallani akar, jöjjön le a klubba.”
JBSz

Kapcsolatok

Török Ádám

Závodi János

Fekete Jenő