Publication/name

Blue Horizon

Kézdy Luca generációja talán legtehetségesebb hegedűse, a Magyar Rádió 2006-os jazzhegedű-versenyének közönségdíjasa. Édesanyja zongoratanár volt, így a zene gyerekkora óta természetes nyelvnek, közegnek számított odahaza. Hamar kiderült, hogy van hozzá adottsága, innentől viszont elég nagy elváráscsomagnak kellett megfelelnie, vizsgáról vizsgára, koncertről koncertre bizonyítania. Közben meg nem igazán élvezte a muzsikálást, inkább feladatot jelentett számára, mint örömforrást. Bár környezete nehezen értette meg, hogy miért nem szeretne az általuk természetesnek vett, szinte előre megírt történet szereplője lenni, végül beletörődtek, hogy Luca a zenei konzervatórium helyett a szabad szellemű Révai Gimnáziumba tanulhasson tovább.
Tizenhárom éves koráig szinte kizárólag klasszikus zenét játszott, egyedül Markó Iván balettóráin – ahová korrepetitor édesanyját kísérte el – találkozott Gershwinnel és ragtime-okkal. Aztán 1994 nyarán meghallotta Al Jarreaut, hatására elindult a jazz irányába, majd jóval később, már egyetemistaként Stéphane Grappelli volt rá letaglózó hatással. Akárcsak később Lantos Zoltán univerzuma.
Azóta számtalan formációban megfordult (gyakran párhuzamosan), többek között hosszabb ideig játszott a Nigunban, az Átmeneti Kabátban és a Nagy János vezette Freestyle Chamber Orchestrában, zenészként pedig részt vett a TÁP Színház előadásain. De ezeknél sokkalta fontosabb a 2006-ban alapított triója, a Santa Diver. Se megfelelni, se magamutogatni nem akaró, lüktető és érzelemgazdag hegedűjátékát eddig négy ötletes, izzadtság és manírok nélküli album őrzi (Sending Ovation, 2009, Santa Diver, 2013, Deep Diving, 2017, Blue Horizon, 2020).
Kézdy Luca az elmúlt évtizedekben sajátos hegedülési stílust alakított ki, szereti a hangszerét effektezni, gyakorta használ disszonáns hangokat. De sohasem öncélúan. Ahogy 2022 februárjában a Recorderben nyilatkozta: „A zene DNS-ébe mélyen bele van kódolva, hogy a feszültség és az oldás váltakozására épül. Én ezt sajátos módon kimaxolom. Egyszerűen unatkozik a fülem a sok konszonanciától, de a túl sok disszonanciát se bírom (….) Néha azt mondják, hogy ezer hegedűsoundból is megismernék az enyémet, aminél nagyobb dicséretet nem lehet kapni. Nehéz ezt belülről visszafejteni, de talán abból fakadhat, hogy a hangok legegyszerűbb, legőszintébb formáját keresem.”
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/kezdyluca/">https://www.instagram.com/kezdyluca/</a>

Kézdy Luca

Különleges felállás (hegedű, basszusgitár, dob) és különleges zenei világ (jazz, világzene, szabadzene) jellemzi a 2006-ban alakult, változó intenzitással koncertező és publikáló Santa Divert.
Motorja kétségkívül Kézdy Luca (1980. november 9., Győr), akinek tehetségét korán felismerte zongoratanár édesanyja, de akinek ezt követően vizsgáról vizsgára, koncertről koncertre bizonyítania kellett, így számára idővel a zene inkább kötelező feladatot, mint örömforrást jelentett. Aztán 1994 nyarán meghallotta Al Jarreau-t, akinek hatására elmozdult a jazz felé. Miközben környezete nehezen értette, hogy nem szeretne az általuk természetesnek vett, szinte előre megírt történet szereplője lenni.
Az újabb letaglózó hatások Stéphane Grappelit, majd Lantos Zoltánt hallva érték őt – attól kezdve tudta, mit akar. Aztán 2005 őszén, amikor hónapokig lovászként dolgozott Köveskál fölött a Fekete-hegyen és csak koncertezni járt fel Budapestre, találkozott a multi-instrumentalista dalszerző Szesztay Dáviddal (1978), aki már ekkoriban is számos zenekarban játszott. Saját DAV triójában énekelt, gitározott, a hazai jazz-élet több meghatározó alakját is felvonultató Budbudasban billentyűzött, emellett játszott a Novaruptában, Rutkai Bori zenekarában, a Specko Jednóban. Azóta számtalan színházi előadáshoz és filmekhez komponált zenét, 2016 óta pedig a Kiscsillag billentyűs-basszusgitárosa is.
Maga a Santa Diver név amúgy japán jelenség: karácsony táján arrafelé egy búvármikulás szokott a hatalmas akváriumokban cápák és ráják között úszkálni, feltűnik kicsit a fényképezőgépek kedvéért, majd eltűnik a ködben.
Duójukhoz idővel csatlakozott a dobos Halmos András, aki számos kísérleti, egymással is nehezen rokonítható formáció (Kampec Dolores, Ágoston Béla Trió, Plastic Ohara, Pop Ivan, Chakra Hacker, Triton) sorait erősítette, illetve a billentyűs Szőnyi András, aki leginkább a Chakra Hackerből volt ismerhető. Ez a kvartett készítette a 2009-es bemutatkozó nagylemezt (Sending Ovation), mely szép, erős, tiszta, szabad szellemű – sem megfelelni, sem magamutogatni nem akaró – produkció lett.
A formáció később Szőnyi kiválásával trióra szűkült, Halmos Andrást pedig 2011-ben Sárvári Kovács Zsolt váltotta fel. Már vele készült a második, címnélküli lemez (Santa Diver, 2013), de a harmadik korongon (Deep Diving, 2017) az életben is egy párt alkotó Kézdy Luca és Szesztay Dávid mellett már Szegő Dávid dobolt. Akárcsak az eddigi utolsó albumon (Blue Horizon, 2020), mely változatanul bátor, ötletes, izzadtság és manírok nélküli, kellő mélységben átélt zene.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://hu-hu.facebook.com/santadiver/">https://hu-hu.facebook.com/santadiver/</a>
<a href="https://santadiver.eu/">https://santadiver.eu/</a>

Kapcsolatok

Kézdy Luca

Santa Diver

Szesztay Dávid

Szegő Dávid