Publication/name

Beszterce ostroma

Tolcsvay László (1950) zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész, felesége Péreli Zsuzsa képzőművész, testvére Tolcsvay Béla,
Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, 1967-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvay Trió</a> egyik alapítója, mellyel az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével. A formáció legnagyobb sikerét 1973-ban aratta, amikor Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét megzenésítette, mely bár csak 1981-ben kerülhetett nagylemezre, korosztálya egyfajta himnuszává vált. 
1973 szilveszterétől a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> tagja és egyik zeneszerzője lett, az együttes 1984-es feloszlásáig több mint tíz nagylemez készítésében vett részt. A zenekarnak komponált slágerei (Első villamos, Jöjj kedvesem) mellett rendszeresen írt Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak dalokat. 
Az elmúlt évtizedekben számtalan szólólemezt jelentetett meg (Várd ki az időt, 1983, Kapcsolj át, 1995, Fehér zaj, 1997, 12 nő, 2002, ’68, 2018), egyik legnagyobb munkája mégis az 1987-ben írt, a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományokat ötvöző Magyar Mise. Benne rockerekkel és operaénekesekkel, modern ütőegyüttessel és népzenészekkel, valamint egy száztagú klasszikus kórussal.
Színpadi művei közül talán a legjelentősebbek a Müller Péterrel és Bródy Jánossal közösen írt Doctor Herz musical, melyet tíz éven át játszottak a Madách Színházban. Ugyanitt mutatták be 1991 húsvétján a Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival közös Mária evangéliumá-t, mely nemzetközi szinten is jól futott, illetve 1995-ben az Isten pénze című musicalt (ugyancsak Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival).
További színpadi művei: Testamentom (oratórium, 1992), Bábel (táncdráma, 1994), Beszterce ostroma (daljáték, 1999), ÖrökKörök (balett, 2002), Rákóczi-fantázia (2003), Egy mondat a szabadságról (kantáta, 2006), Ördögölő Józsiás (tündérmusical, 2013), Vörös és fekete (musical, 2015).
Munkásságáért 1989-ben eMeRTon-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta.
JBSz
 
<a href="https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/">https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/</a>

Tolcsvay László

A modern magyar big band élet megteremtésében katalizátor szerepet játszó Fekete-Kovács Kornél (1970) a kilencvenes évek első felében a Magyar Rádió képviseletében több alkalommal részt vehetett az európai műsorszolgáltatók éves közös nagyzenekara, a European Jazz Orchestra műhelymunkáiban. S abban az ötödik trombitás posztján fújva is olyan erős élmények érték, amelyek aztán egy életre meghatározták az érdeklődését.
1998-ban megkereste őt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cotton-club-singers-54978">Cotton Club Singers,</a> hogy augusztusban a Budai Parkszínpadon adandó nagyszabású koncertjükre egyrészt hangszereljen meg nekik néhány dalt, másrészt állítson össze egy nagyzenekart. A ritmusszekció adott volt, Fekete-Kovács pedig az eseményre összetrombitált néhány vele egykorú ismerőst. Nem sokkal később a Cotton Club Singers menedzsmentjében dolgozó, a big band muzsikáért élő-haló Léderer Tamás felvetette, hogy jó lenne ezt folytatni, a kezdeti időszakhoz szükséges anyagi bázist pedig ő megteremti.
Fekete-Kovács Kornél: „A Cotton Club Singers népszerűségben sokat adott ennek az új formációnak, amelytől ők meg szakmailag tanulhattak sokat. Fél év alatt viszont kiderült, mindketten mást gondolunk a big band jazzről, így mindenki ment tovább a maga útján. Markánsan megváltozott a repertoár, s innentől kezdve hívtak Budapest Jazz Orchestrának. Léderer Tamás sokáig maradt velünk, aztán elfogyott a lelkesedése. Kezdetben mindenféle próbatermekben – például a budafoki gyártelepen – készültünk, elképzelhetetlen körülmények között, huzatban, fagyban, de csináltuk. 1999-ben Lukácsházi Győző segítségével sikerült az első önálló koncertsorozatunkat megszervezni az IBS-en. De bárhová pályáztunk, teljes szélmalomharcnak tűnt. Aztán 2001-ben a BMC-nél kijött a zenekar első nagylemeze, rajta a Budapest Jazz Suite című darabommal, s attól kezdve, úgy éreztem, sikerült áttörnünk valamit.”
A Budapest Jazz Suite megjelenése után a hazai zenei életben addig is hiánypótló feladatokat betöltő Budapest Jazz Orchestra státusza valóban megváltozott. Egyre sűrűbben érkeztek a felkérések, egyre komolyabb posztokon figyeltek fel rájuk, egyre nagyobb rendezvényeken (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) léptek fel. Amikor pedig 2003-ban Dave Liebmannal elkészítették második nagylemezüket, attól kezdve a határokon túlról is megindult az érdeklődés.
A<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-jazz-orchestra-55241"> Budapest Jazz Orchestra</a> az évek alatt óhatatlanul összeforrt Fekete-Kovács Kornél nevével. Ő maga is a sajátjaként tekintett rá. Hisz ő hívta a zenészeket, ő készítette a hangszereléseket, ő írta a pályázatokat, ő tárgyalt a koncertszervezőkkel, szponzorokkal, mindenkivel. A sikerek hatására azonban másokban is felébredt a zenekar-vezetői ambíció, megindultak az együttesen belüli intrikák, és 2005-re olyan konfliktushelyzet alakult ki, amelyből Fekete-Kovács egyetlen kiutat látott: új formációt alapított. A hagyományos big band felállású, de kortárs megszólalású <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-modern-art-orchestra-44222">Modern Art Orchestra</a> élén pedig lényegében újra kellett pozicionálnia magát.
Fekete-Kovács Kornél: „Háromféle big band-felfogás létezik. Az első, a „moonlight orchestra” a harmincas–negyvenes évek klasszikus repertoárját játssza, főként bálokon és egyéb rendezvényeken, eredeti hangszerelésben és megszólalásban. A másik irányzat képviselői – ide tartozik a Budapest Jazz Orchestra is – sokkal szélesebb skálán mozognak, szélesebb igényeket akarnak kiszolgálni, ha kell moonlight orchestra, ha kell csak kísérő fúvósszekció, de felkérésre hazai és külföldi szerzők darabjait is megszólaltatja. A harmadik vonal pedig – a Modern Art Orchestra ezt képviseli – a saját arculat kialakítására, az önálló műhelymunkára fókuszál. Társaimmal 2005-ben úgy gondoltam, nem akarunk semmilyen külső elvárásnak eleget tenni, csak oda megyünk, ahol a mi produkciónkra kíváncsiak, vagy ahol minimum a saját hangszereléseinkben megszólalt zenei világot játszhatjuk. Kicsit befelé élünk, de nyitottak vagyunk. (…) Sokat próbálunk és ezek talán fontosabbak, mint maguk a koncertek. Elsősorban nem azért muzsikálunk, hogy csillogtassuk a tudásunk a színpadon, a mi utunknak – külön-külön és együtt is – a fejlődésről, a haladásról kell szólnia. Fontosabb számunkra, hogy próbáljuk tökéletesíteni magunkat és a darabokat, mint hogy hányszor koncertezünk egy hónapban.”
A hazai jazzélet mindenesetre sokat profitált ebből a 2005-ös szakításból, hisz azóta mindkét formáció járja a maga karakteres útját. A Budapest Jazz Orchestra azóta is modern mainstream nagyzenekarként működik, a hazai és külföldi jazzfesztiválok állandó résztvevője, a Cannes-i MIDEM-től a Marciac Jazzfesztiválon és a bécsi Porgy &amp; Bess Clubon át a Művészetek Palotájáig sokfelé koncertezik. Produkcióiban nagy hangsúlyt kap a harmincas évek swing aranykora, mindenekelőtt Glenn Miller és Benny Goodman világa. Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal adott közös koncertet, mint Joe Lovano, George Duke, Peter Erskine, Jasper van’t Hof, Bob Mintzer, Al Di Meola vagy Chris Potter. Miközben Oláh Kálmánnal, Kevon Mahoganyval és Butch Lacyvel készített nagylemezeket. Új vezetője, a szaxofonos Kollmann Gábor a Magyar Jazz Szövetség vezetőségének munkájában is aktívan részt vett, így a BJO immár a szervezet programjaként többnapos országos big band találkozót rendez évente, főként amatőr nagyzenekar részvételével.
A jazzre nyitott klasszikus zenészekből és klasszikus zenére nyitott jazzmuzsikusokból álló Modern Art Orchestra az elmúlt években viszont még inkább a kortárs hangvétel felé mozdult el. Mindez a leginkább a szerzőként is jeleskedő tagok – Bacsó Kristóf, Hárs Viktor, Mester Dániel, Oláh Szabolcs, Fekete-Kovács Kornél, Subicz Gábor, Ávéd János, Korb Attila – nyitottságából fakad. A zenekar 2009-es albumán (Eclectic Path) valamennyien szóhoz jutottak, a MAO legfrissebb nagylemeze (Circular, 2014) pedig kizárólag Bacsó Kristóf szerzeményeit tartalmazza. Közben pedig folyamatosan járták a világot. Elég csak a legutóbbi egy évüket végignézni: turnéztak Rhoda Scottal, a Mezzofortéval, a Harlem Gospellel, a New York Voice-szal, 2014 tavaszán a szerzői pályájának 50. évfordulóját ünneplő Ennio Morricone partnerei voltak, e könyv írásakor, szeptemberben pedig épp az Egyesült Államokban turnéztak.
A két hazai professzionális big band helyzetét nagyban segítette, hogy 2008-ban a módosított előadó-művészeti törvényben a regisztrált előadói szervezetek közé bekerült a jazznagyzenekar fogalma. Innentől kezdve ugyanis a pályázatokon is másként bírálták el őket.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 253–255.

Fekete-Kovács Kornél

Voltaképpen ugyanehhez a jazzénekesnői „új hullámhoz” sorolható a nagyközönség által a Jazz+Az, illetve a Cotton Club Singers tagjaként megismert Kozma Orsi (1976–). Közreműködőként legalább száz nagylemezen vett részt, megannyi slágert énekelt és több musicalfőszerepet játszott el. 2008-ban azonban kvartettjével hamisítatlan jazzlemezzel (Hide And Seek) jelentkezett.

Kozma Orsi

Müller Péter Sziámi (Kovalcze Végh Péter Iván, 1951, Budapest) énekes, dalszövegíró, a magyar kulturális élet évtizedek óta meghatározó alakja, aki az 1980-as évektől kezdődően a hazai underground olyan nagyjelentőségű zenekarainak volt frontembere, mint az URH, a Kontroll Csoport és a Sziámi.
Mielőtt zenei színpadon láthattuk őt, igen sokrétű képzettséget szerzett. 1973-ban rádiószerkesztő-riporter diplomát, ezt követően 1974-ben az Állami Artistaképző Iskolában cirkusz- és varietérendezői képesítést kapott. 1976-ban a ELTE Bölcsésztudományi karán magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett. 1981-ben film- és televízió-rendezői szakon diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
1980-ban csatlakozott a rövidéletű, ám legendás <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-urh-9898">URH</a> zenekarhoz, amelynek szövegírója és énekese lett. Mindössze nyolc koncertet adtak. Gátlástalanok, merészek és szókimondóak voltak, Müller dalszövegei abban a korban tökéletesen kifejezték egy generáció rossz közérzetét. Az URH-ból 1981-ben a korszak másik jelentős underground formációjába, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kontroll-csoport-756">Kontroll Csoport</a>ba ment át. A 80-as évek elejének egyik legegyénibb hangvételű, nagy népszerűségnek örvendő zenekara 1983-ban feloszlott, Müller pedig akkori feleségével, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bardos-deak-agnes-755">Bárdos Deák Ágnes</a> énekesnővel megalakította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sziami-753">Sziámi-Sziámi</a>t, amely aztán különböző neveken és változó felállásokban, de egészen 2009-ig, alkotótársa, Gasner János gitáros haláláig működött. 2012 óta <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-muller-peter-sziami-andfriends-4432">Müller Péter Sziámi AndFriends</a> nevű zenekarával viszi színpadra a dalait.
1984 és 1990 között Hollandiában élt, Amszterdamban dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőként, valamint kulturális producerként. Hazatérése után öt évre leköltözött egy kis zalai faluba. 1992-ben egy Zalában megrendezett nyári alkotótábor adta az ötletet a Diákszigethez, amelyet a következő nyáron harmadmagával szervezett meg az óbudai Hajógyári-szigeten, és amely pár évre rá Közép-Európa legnagyobb kulturális rendezvényévé vált. Müller már rég nem vesz részt a szervezésben, de 30 év óta mindig az ő fellépése zárja a Sziget Fesztivált.
Nevelőapja Müller Péter író, akivel több művet készítettek közösen. Költőnek tartja magát. „Háromévesen verseket írtam már - előbb tudtam nagybetűkkel írni, mint rendesen beszélni.” Dalszerzést tanít, és írt dalszöveget - többek között - Koncz Zsuzsának, Cipőnek, Bródy Jánosnak, Zoránnak, Palya Beának, Szalóki Áginak, Kováts Krisztának, Kiss Tibornak és Odettnek. Két szólóalbuma is megjelent, 1995-ben egy válogatáslemez Tapasztalat 1980-1995 címmel, a másik pedig 1996-ban, amelyik egy szerzői estjének felvétele (Egy vagy egy se).
Több más művészeti ágban is találkozhattunk vele. 1995-96-ban egy zenei tévécsatorna kreatív igazgatója volt (A3). 1998-ban a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínének művészeti vezetője lett, 2001-ben ő hozta létre a - mára már megszűnt - Miskolci Nemzetközi Operafesztivált. Voltak színházi rendezései, színpadi szerzőként a Mária Evangéliumával debütált 1992-ben a Madách Színházban, a rockopera zenéjét Tolcsvay László írta. Azóta számos musical szövegírója és fordítója (Isten pénze, Beszterce ostroma, Peter Pan, Elisabeth, Mozart!, Oltári srácok). 2022-ben mutatták be a Lévi'Story - A Farmerkirály című klezmer musicalt, amelyet Jávori Ferenccel közösen írtak. 2008 óta játszik az értelmi sérülteknek otthont adó teátrumban, a Baltazár Színházban. 1990-től jelennek meg könyvei verseivel, dalszövegeivel és műfordításaival.
„Sosem akartam gazdag lenni. … Aki az, annak a sikere pénzben mérhető. … Az én sikerem viszont jó szövegekben, jó előadásokban mérhető.” - nyilatkozta 2022-ben. Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták, ezek között állami elismerés is volt, 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át. Hat gyermeke van, egyik fia, Máté együttesekben dobol.
Zenekarával saját számaik és a 80-as évek underground klasszikusai mellett évek óta játsszák a kanadai költő-énekes, Leonard Cohen dalait is, magyarul, Müller Péter Sziámi fordításában. Pianissimo! néven 2016-tól közös duójuk volt Szakcsi Lakatos Béla jazz-zongoristával. A kiváló billentyűs improvizáción és Müller Péter Sziámi versein alapuló előadásokkal léptek a közönség elé. A Romano Drom zenekarral is gyakran szerepelt együtt. Van közös formációja Kirschner Péter gitárossal, amelynek neve Felevad duó. 2019 őszén az Erkel Színházban adott „életHű” koncertet, sok egykori és jelenlegi zenésztársa közreműködésével, és jellegzetes piros kalapjában. A legújabb, idén tavasszal bemutatkozó projektje a SziámiKarma, Müller Péter Sziámi, Kirschner Péter és Bérczesi Róbert közös alkalmi zenekara, amelyben Sziámi- és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hiperkarma-23372">hiperkarma</a>-dalokat adnak elő akusztikus gitárokkal és háromszólamú énekkel.
2021-ben ígéretet tett rajongóinak, miszerint egy éven keresztül minden nap megoszt egy dalötletet, amelyet bárki megzenésíthet legjobb belátása szerint. A Napidal Sziámival 365+1 projektben -, ami elnyerte „Az év könnyűzenei eseménye” Artisjus díjat - bárki részt vehetett, a szövegekből pedig több mint 1100 dal készült el, megközelítőleg 300 zenésztől, a szerzeményekből pedig több nagylemez is megjelent. A legutóbbit áprilisban mutatták be az Akvárium Klubban, Müller alkotótársával Bérczesi Róberttel (hiperkarma), akivel több mint 100 dalt szereztek. A Hiperkarma Napidalok Nagykoncerten 22 dal csendült fel, Péterfy Bori (Péterfy Bori &amp; Love Band), Beck Zoltán (30y), Bérczesi Róbert, Leskovics Gábor (Pál Utcai Fiúk, Kiscsillag, Kispál és a Borz), Lovasi András (Kispál és a Borz, Budapest Bár), Meszes Balázs (Punnany Massif), Molnár Tamás (Anti Fitness Club, Jetlag) és Müller Péter Sziámi tolmácsolásában. Bérczesivel közös második Napidal nagylemezük 2023. május elsején jelent meg, olyan előadókkal, mint Agócs Márton (Aurevoir.), Frenk, Kirschner Péter és Lee Oliver.
HZ, BBB
 
<a href="https://www.facebook.com/mullerpetersziami/">https://www.facebook.com/mullerpetersziami/</a>
<a href="https://www.instagram.com/muller.peter.sziami/?hl=hu">https://www.instagram.com/muller.peter.sziami/?hl=hu</a>

Müller Péter Sziámi

Hrutka Róbert

Czerovszky Henriett

Jamie Winchester

Gőz László

Födő Sándor "Fodo"

II. Lengyelfi Miklós

A nagyközönség a Fonográf együttes gitáros-énekeseként ismeri, ahová 1973-ban a Tolcsvayék és a Trió zenészeként került, és amelynek az 1984-es feloszlásig tevékeny tagja maradt. Több dal zenéje fűződik a nevéhez, közülük az 1975-ös Az első sorban ült című Fonográf-sláger a legnépszerűbb, de számos közkedvelt számot írt Koncz Zsuzsának (Zöld szemem kék, Itt van az ősz, itt van újra, mindkettő 1975), Halász Juditnak (A hónapok, 1978), Ács Enikőnek (Kornél és Elvira, 1987) és Peremartoni Krisztinának (Pista bácsi, 1995) és is.
Pályáját az 1960-as években a Sakál-Vokálban kezdte, majd az évtized végén csatlakozott a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvayék és a Trió</a>hoz, szerepelt annak egyetlen nagylemezén (T&amp;T, 1972) is (utóbbin a Hajnal című dalát Zalatnay Sarolta énekelte). A zenekar muzsikaként tagja volt a tiszavirág életű KITT-egyletnek (Koncz–Illés–Tolcsvayék és a Trió), majd 1973 szilveszterén a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> együttes egyik alapítója lett. Hat stúdióalbumot készített velük, ezeken Móricz Mihály énekelt, gitározott, valamint mandolinon, billentyűs és ütőhangszerek játszott, miközben több dal (Szegény kisfiú panaszai, 1974; Zöld sárga rózsa, 1976; Műkritika, 1977; Menjünk, gyerekek, 1978) zenéjét szerezte.
A Fonográf zenészeként játszott az István, a király albumon, a zenekar 1984-es megszűnése után pedig stúdiózenészként részt vett a Magyar Mise, a Dr. Herz és a Mária Evangéliuma felvételein, valamit Tolcsvay László, Bródy János, Szörényi Levente és Cseh Tamás egyes szólólemezein. 1992-ben Anti Tamással (ének, gitár, szájharmonika), Bartha Tiborral (steel gitár), Födő Sándorral (basszusgitár), és Németh Oszkárral (dob) megalapította a countryt a popzenével ötvöző, dallamos zenét játszó NOCoMMent együttest, melynek 1994 és 2004 között a Fővárosi Művelődési Ház körtermében saját klubja volt. A zenekar rendszeresen koncertezett Bródy Jánossal, Tolcsvay Lászlóval, Halász Judittal, szerepelt Tolcsvay Isten pénze című darabjában a Madách Színházban. 
2013-ban Az első sorban ült címmel legfontosabb szerzeményeiből szerzői albuma jelent meg. Ezen hallható az Te meg én című, 1976-os, korábban meg nem jelent Koncz Zsuzsa-dal, illetve huszonegyedik számként felkerült rá a 2008-as Móricz Mihály, melyet Galla Miklós a hatvanadik születésnapjára az ő tiszteletére írt és adott elő.
JBSz

Kapcsolatok