Publication/name

Arckép

Gergely Róbert (született Vajek Róbert) nevét a színházi szereplések után a kilencvenes évek elejétől a legnépszerűbb férfi előadók között jegyezték, amit egyetlen dalnak, az Emanuelle feldolgozásának köszönhetett. 1993-ban a legjobb férfi előadónak választották a Szécsi Pál és Soltész Rezső nyomdokaiba lépő énekest, aki a legtöbb eladott hanghordozóért megkapta az Arany Zsiráf-díjat. A kilencvenes évek közepéig nem akadt komoly vetélytársa a hazai poppiacon, minden albuma (Szerelmek, 1992, Halk szívdobbanás, 1993, Arckép, 1994, Új szerelem, 1996) arany, platina, sőt gyémánt státuszt ért el. Jó érzékkel a csúcson váltott, és az évtized második felétől elsősorban zenés színházi szerepekben kamatoztatta népszerűségét.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 385.

Gergely Róbert

A Tunyogi-család a magyar rockban kivételes státuszt foglal el, hiszen hárman is énekelnek benne, a papa, Tunyogi Péter (ex P.Mobil), meg a két lánya Orsi és Bernadett. Mindketten vokálénekesnőként kezdték pályájukat, felléptek az R-GO, az East, a Rapülők, Charlie, az Omega és a Tátrai Band koncertjén.
Orsi középiskolásként leszerződött a Rock Színházhoz, és 1997-től a Sonynál sorra jelentek meg nagylemezei (Ha lemegy a nap, 1997, Egy csepp méz, 1998, 7 másodperc, 2001). Utóbbin Ákossal énekelt duettet. Pályafutása alatt több slágerrel (Ha lemegy a nap, Nem elég, Soha ne mondd! Egy hang a csendben, Választok egy csillagot, Felgyúlt a tűz) szerepelt a sikerlistákon, de nem tudott az élvonalban maradni.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 380–381.

Orsi (Tunyogi Orsolya)

Dobos, producer, zeneszerző, hangmérnök, stúdióvezető.
Dorozsmai Pétert a nagyközönség leginkább a Korál, az East és Ákos zenekarának dobosaként ismeri, de ennél talán fontosabb, hogy irányításával 1988 óta Csillaghegyen Magyarország legjelentősebb hangstúdió-komplexuma jött létre. A Tom-Tom Stúdió szakmai színvonalát számtalan hazai és nemzetközi díj, illetve elismerés jelzi, és nehéz olyan hazai jelentős pop, rock, jazz vagy kortárs zenei lemezt mondani, amelyet nem ott rögzítettek.
Dorozsmai Pétert a szülei hatévesen beíratták zongorára. Tízévesen áttért az ütőhangszerekre, tanára ütőszenekarában és különböző szimfonikus, illetve kortárs formációkban is játszott, a gimnázium után pedig a jazztanszakon a legendás Kovács Gyulánál folytatta. Harmadéves volt, mikor megkereste az akkoriban népszerű rockzenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koral-9350">Korál,</a> és annak dobosaként 1980-ban a Budai Ifjúsági Parkban többezer néző előtt debütált.
A Korál mellett 1987-től az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-east-7129">East</a> együttes dobosa volt. Nagyjából ekkor kezdte építgetni odahaza a stúdióját, amiből aztán a Tom-Tom kinőtt. Miként 2009-ben a Népszabadságban nyilatkozta: „Olyan helyre volt szükségem, ahol nyugodtan gyakorolhattam és taníthattam másokat, nem beszélve a zenekari próbákról, ezért alakítottam ki egy próbahelyet, ahol később már a hangot is rögzíteni lehetett. Az affinitásom megvolt hozzá: a gimnáziumban fizika tagozatra jártam, jól szerepeltem a kerületi és a fővárosi versenyeken is, később rádiókat, erősítőket építhettem, meg különböző örökmozgó szerkezeteket.”
Az általa 1988-ban alapított Tom-Tom Stúdiónak máig vezető hangmérnöke. Fokozatosan fejlődtek, amikor a szomszéd telek eladóvá vált, ráépítettek egy másik stúdiót, a kettőt összekötötték egy nagy zenészpihenővel. A nagyzenekari felvételeket pedig egy harmadik helyen, a Hubay zeneiskola 300 négyzetméteres, hat méter magas koncerttermében készítik.
Dorozsmai 1999-ben a stúdió mellett létrehozta a Tom-Tom Recordsot, amelynek égisze alatt napjainkig több 400 CD-t jelentetett meg. 
Mindemellett zenész énje is megmaradt: az East 1994-es megszűnése után közel egy évtizedig <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-akos-12120">Ákos</a> kísérőzenekarában játszott, miközben 1997 és 2018 között a Korál koncertjein is dobolt. Azóta alkalmanként a 2012-ben reaktiválódott East keretein belül üti a bőröket.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100072414052588">https://www.facebook.com/profile.php?id=100072414052588</a>

Dorozsmai Péter

Kőrössy János 1964-es qualitonos nagylemezén többek között a magyar modern jazz első igazán nagy formátumú trombitása, Tomsits Rudolf (1946–2003) fújt. Másfél évtizeden át volt a Stúdió 11 egyik legstabilabb tagja és elsőszámú hangszerelője, emellett zeneszerzőként és zenekarvezetőként egyaránt elismerést vívott ki magának. 2003-ban neki ítélték oda a Szabó Gábor-díjat, 2008-ban pedig az ő emlékére rendezte meg a Magyar Rádió a jazztrombita tehetségkutató versenyét.
A hatvanas évek elején a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gonda-janos-44721">Gonda János</a> által vezetett Qualitonban, majd <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-korossy-janos-44863">Kőrössy János</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-istvan-161">Bergendy István</a> együtteseiben hívta fel magára a figyelmet, a hatvanas évek végén alapított kvartettje, majd tíz évvel későbbi szextettje pedig a legjobbakéval vetekedett. 1980 és 1992 között az újvidéki rádió big bandjét vezette, melynek egyben karmestere, zeneszerzője, hangszerelője és szólistája is volt. 1991-ben a szekszárdi Belvárosi Plébániatemplomban mutatták be Christus Vinicit – Szekszárdi Jazz Mise című művét. 1995-ben Babos Gyulával, Pege Aladárral és Kőszegi Imrével létrehozták a Take 4 együttest, mellyel három CD-t jelentettek meg. Éveken át tanított a jazztanszakon. A kilencvenes években emellett sokat dolgozott Hobo produkcióiban, lett a bluesénekes-előadóművész több színházi produkciójának és nagylemezének szólistája, hangszerelője.
Pályafutása legerősebb köreit azonban kétségkívül 1964 és 1972 között működő kvartettjével futotta. Előbb a szintén a Stúdió 11-tag Berkes Balázzsal (bőgő) és Korodi Jenővel (dob) alakított triót, majd egy darabig Berkessel duózott. Az ő javaslatára vették be harmadiknak a zongorista Vukán Györgyöt, végül a Kórodit váltó Rosenberg Tamással lett teljes a később legendássá nemesedett Tomsits Quartet. A következő években járták a külföldi fesztiválokat, többek között Montreux-ben, Bledben, Bécsben, Palermóban és Varsóban arattak megérdemelt sikereket. 1971-ben a Dizzy Gillespie-vel, Thelonious Monkkal és Art Blakeyvel fölálló Giants of Jazz előzenekaraként turnéztak Európa-szerte. Főként saját számaik voltak, jól megírt, koncepciózus zenék, kellően progresszív hozzáállással. Kár, hogy a kvartett játékát nem őrizte meg önálló nagylemez.
Tomsits Rudolf: „A prospektuson az volt feltüntetve, hogy a stílusunk modern. Nem avantgarde; abban az időben mentek a free zenék, de azt soha nem szerettük. Azon az úton mentünk, amin Keith Jarrett és Chick Corea is járt: modern jazzt játszottunk, tele swinges elemekkel. Minden számot kidolgoztunk, az akusztikus hangzás minden lehetőségét kihasználtuk. Sok olyasmit csináltunk, amire ma már nem vállalkoznak a zenekarok, mert elüzletiesedett a szakma, mindenki azt nézi, hogy mit tud érte kapni. Mi viszont azért szerettük, mert eljuthattunk fesztiválokra, ahol személyesen láthattuk az addig csak rádióból hallott muzsikusokat. Ez nagy élményt nyújtott, ebből rengeteget lehetett tanulni. Azért is maradtunk korszerűek, mert mindig az áramlattal tudtunk haladni.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 110.

Arckép

Kapcsolatok

Gergely Róbert

Orsi (Tunyogi Orsolya)

Dorozsmai Péter

Tomsits Rudolf

Pete László

Malek Miklós

Szendi Gábor