Publication/name

Ánem!

Pásztor Anna

Frenk

Huszadik születésnap - Ünnepel az Anna & The Barbies

A zenekar motorja, Pásztor Anna (1972. november 26., Budapest) korábban táncosnak készült, több koreográfiát is készített, végül az énekesnői pálya mellett döntött, emellett dalainak szövegeit is döntően maga írja. 2004 őszén testvérével, Pásztor Sámuel gitáros-dalszerzővel megalapította az Anna and the Barbies-t, mely a kezdeti eklektikusabb időszakot követően olyan dallamos és rádióbarát zenét játszó rockzenekarrá vált, amelynek azért van töke is.
A számtalan tagcserén átesett formációra egy, a Moulin Rouge-ban adott nagyszabású R&amp;B/hiphop koncerten figyelt fel egy angol menedzser, az ő segítségével jelent meg 2005 tavaszán az angol nyelvű bemutatkozó nagylemez (Passionfruit). Ezt hallva kereste meg őket a hazai CLS Music, és adta ki a zenekar első magyarországi CD-jét (Medallion, 2007). Az azon hallható Tangó és az Álmatlan című dalokra készített klipeket a frissen induló hazai MTV is hónapokon át rendszeresen játszotta, utóbbi a Youtube-on több százezres nézettséget hozott.
Az Anna and the Barbies – melyben ekkor a testvérpáron kívül Jeff A. Matrixx billentyűzött, Heiligh Tamás basszusozott és Delov Jávor dobolt – 2008 nyarán Lenny Kravitz előtt melegíthette a közönséget a Budapest Sportarénában. Aztán az év végén az RS9 Színházban bemutatott MonoPorNO avagy Julie című zenés dráma zenei kísértetét nemcsak a zenekar adta, de a címszerepet is Pásztor Anna játszotta.
2010 júliusában újabb megtiszteltetés érte őket: az A-ha magyarországi előzenekara lehettek (megint a Sportarénában). Nem meglepő hát, hogy a szeptemberben megjelent újabb korongot (Gyáva forradalmár) már teltház előtt mutatták be az A38 Hajón. A buli érdekessége, hogy a GY.Á.R. animációs csoport készítette 3D-s videóklipet (Don’t Fit In) itt láthatta először a közönség, ráadásul 3D-s szemüvegben.
A zenekarban ekkor már Vághy Tamás billentyűzött, a dobok mögött Bubnó Márk ült, idővel pedig a basszusgitárosi szerepet Hernádi Dávid vette át. A Gyáva forradalmár-ról elsősorban a Gombóc lett sláger, a Petőfi Rádió kiemelt rotációban játszotta. A közönség ugyancsak jól fogadta a 2012-es folytatást (Ánem!), ezen hallható a 4kézláb, illetve a youtube-on több mint 2,5 milliós nézettséget produkáló, Kiss Tiborral (Quimby) közös Márti dala. Az Anna and the Barbies ekkoriban az ország egyik legkeresettebb zenekarának számított, nemcsak eljutottak az összes fontosabb vidéki klubba, de lényegében minden komolyabb nyári fesztiválon fellépek.
2014-ben fennállásuk tizedik születésnapunkat nagyszabású koncertshow-val (SYMA csarnok) és egy újabb albummal (Szabadesés) ünnepelték. A cirkuszművészetet, a kortárs költészetet és a legmodernebb vizualitást ötvöző, pszichedelikus színpadi látványviláguk – benne a hol boszorkaként, hol sámánként megjelenő énekesnővel – teljesen egyedivé tette őket a hazai zenei életben. A 2017-es Utópiá-t ugyancsak jól vették a rajongók, akárcsak a két évvel később Indiánt, bár ez a korong a 15. jubileumi évnek csak az egyik manifesztima. Ennek szerves része volt a Nemzeti Színházban adott dupla koncert is, ahol a Pásztor Anna által rendezett, azonos című darabban a technológia, a modern világ kiüresedésével szembesítették a közönségét.
A pandémia alatt az Anna and the Barbies is leállt, és egyelőre tetszhalott, bár 2022 júniusában épp a Művészetek Palotájában adott akusztikus koncertet. Pásztor Anna pedig nemrég úgy nyilatkozott: „mindig mindent máskor csináltam, mint amikor a társadalom elvárta tőlem. Huszonévesként még kimondottan fiús voltam, harmincasként kattantam rá a tanulásra, negyvenes éveimben lettem édesanya, és az ötödik X-hez közeledve kezdtem el versenyszerűen táncolni.”
JBSz

Anna & The Barbies (Anna And The Barbies)

Vághy Tamás

Pásztor Sámuel

Bubnó Márk

Hernádi Dávid

Kardos-Horváth János

Előadóművész, képzőművész, dalszövegíró, a Quimby gitáros frontembere. Előadóként a kezdetek óta részt vesz a Budapest Bár koncertjein, lemezein is.
Szociálisan érzékeny, erős igazságérzetű, becsületesen dolgozó pedagógus családban született, édesapja, az irodalomtanár Kiss Kálmántól örökölte dalírói vénáját, a zenei érzéket pedig az apai felmenőitől. Kisgyerekként csillagásznak készült, e vágykép később rajztanári pályára szelídült, ehhez társult tizenhat éves kora körül a rock, mint a túltengő hormonok levezetésének kézenfekvő médiuma. Zenei világát főként a nála öt évvel idősebb bátyja formálta, ő hozta a kisvárosi polgárcsaládba a nagyvilági poszthippi hangulatot és a határokat negligáló rock and roll szeretetét. Tőle leste el az első akkordokat, amelyeket sokáig a közösen használt Jolana gitáron pengetett.
Későbbi társai közül Varga Livius és Mikuli Ferenc ekkor már vele játszott, az 1988-ban debütált October zenekar repertoárjában megpróbáltak összebékíteni egymástól amúgy távol eső zenei világokat, mint Iggy Pop, Howlin' Wolf, a Rolling Stones, a Cure, a Talking Heads vagy a Jesus and Mary Chain. Majd 1991-ben az időközben Budapestre költözött baráti társaság, nagy lendülettel írták újabb számokat, majd 1991 végén már <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-quimby-7445">Quimby</a>ként léptek fel a Tilos az Á-ban. A történet innentől közismert.
Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőle, miként csinálja, hogy ír, zenél és fest egyszerre. Mire azt válaszolta, „amit élek, azt játszom; amit játszom, azt festem; amit festek, azt írom."
A zenekarral párhuzamosan a kilencvenes években Kiss Tibor folyamatosan festőművésznek készült, úgy vélte, a zene csak hobbi, amolyan társas szórakozás. Mire azonban befejezte az egyetemet, a Quimby annyira beütött, hogy eltartotta. Ő viszont élte tovább a maga rock and roll életét, ami aztán 2002-ben kegyetlenül benyújtotta a számlát.
Tizenhárom hónapig szinte a nulláról építette fel önmagát egy komlói rehabilitációs intézetben. Amikor viszont visszatért közénk, újra fontossá vált számára a zene és a Quimby főnixmadárként született újjá. És szárnyalt egészen addig, mígnem 2020 tavaszán alkoholproblémák amiatt újra vissza nem került a rehabra. 
Még 1997-ben lediplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, azóta is fest meg rajzol, időről időre ezeken keresztül fejezi ki az érzelmeit, gondolatait. De közben írja a dalszövegeket is, melyek sokak szerint önálló versekként is megállják helyüket. Közülük az első válogatás 2006-ban, a József Attila Kör kiadásában jelent meg (Ventilátor blues). 
A 2012-ben publikált Neonradír kötetében új oldaláról mutatja be magát – az évekig készülő album életének és gondolatainak képeskönyve: az egyetemista, szárnyait bontogató festő, a mámor démonaival megküzdő sztár és az újrakezdő művész alkotásainak gyűjteménye, amelynek minden oldala önálló műalkotás.
„Azáltal, hogy ennyiféle dologban vagyok, csomószor azt érzem, hogy képzőművésznek nem vagyok elég képzőművész, zenésznek se vagyok elég. Valahol pont a periférián. Nem vagyok naprakész, nem jártam annyit kiállításokra, nem mozgok kortárs festők között, hanem inkább zenészek között, de azokhoz meg túlságosan képzőművész vagyok. Kicsit ilyen senki földjén érzem magam.” – mesélte egy 2023-as <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9TxQh30E9oQ">talkshow</a>-n.
JBSz
https://quimby.hu/

Kiss Tibor

Kapcsolatok