Publication/name

Almanach

Párom párom - Makám

Sárga a repce - Makám

Viharos - Makám

A zeneszerző, zenekarvezető kamaszként költői és festőművészi ambíciókkal kacérkodott, és miközben a klasszikus polgári nevelés részeként a szülei zongoratanárt fogadtak mellé, az egyházi rítusok zenéje varázsolta el. Majd magával sodorta a beat, főleg az után, hogy a meghallotta az Illés Légy jó kicsit hozzám című dalát. Nyolcadikos korában kapta meg élete első gitárját, amit eleinte jobbkezesként használt, csak később húrozta át a neki megfelelő balkezesre.
1966-tól Pannonhalmára járt gimnáziumba, ahol négy éven át gregoriánt énekelt az iskola kórusában. Majd érettségi után a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola gyengeáramú karán folytatta, ott találkozott először Sebő- és Kaláka-versmegzenésítésekkel. Ravi Shankar hatására (akit egy filmben látott) áttért a szitárra, de rendszeresen járt Cseh Tamás koncertjeire, majd jött a Kolinda és a Gépfolklór, amelyek éppúgy hatással voltak rá, mint a Syrius jazz-rocja, vagy a 180-as Csoport és az Amadinda repetitív kortárs zenéi. 
Aztán a hetvenes évek közepén – két gitár, oboa, nagybőgő és tabla felállásban – megalapította az újító-kísérletező C.S.Ö.-t (Creativ Studio Öt), melynek instrumentális és improvizatív zenéje tele volt merész motívumokkal, szokatlan harmóniai és ritmusszerkezetekkel. 1980-ban a kolindás Dabasi Péter 1980-ban létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-es-kolinda-6939">Makám &amp; Kolinda</a> formációt, ahová Krulik a maga zenekarából a basszusgitáros Kőszegi Pétert és az oboista Juhász Endrét vitte Majd amikor 1984-ben a Makám &amp; Kolinda szétment, a C.S.Ö. három tagjaival – Bencze László nagybőgőssel, Szalai Peti tablással és Juhász Endrével –, valamint Szőke Szabolcs gadulkással létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a>ot.
A zenekar mellett 1995-ben a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője lett, ahol a kétezres évek végéig dolgozott. Az utóbbi időben három, önéletrajzi ihletésű regényt is megjelentetett (A legolcsóbb mozi, 2011, Az utolsó papírrepülő, 2017, Anyakönyv, 2021)
JBSz

Krulik Zoltán

Bognár Szilvia (1977, Szombathely) kvalitásai régóta egyértelműek: hangban, technikában, zeneiségben, belső rezgésben lazán versenyre kel a népzenei/világzenei színtér ünnepelt sztárjaival. A zajos sikerhez gyakorta szükséges szerepjátszás, magabiztosság-többlet és megfelelési kényszer azonban neki nem megy. Mindenekelőtt alkatilag. 
A szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában tanult furulyázni, majd fuvolázni, tizenhat évesen csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, még gimnazista volt, mikor Vas megyei Boglya együttes énekese lett. Érettségi után három évig a folkot elektronikus tánczenével ötvöző <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-anima-sound-system-11570">Anima Sound System</a>ben énekelt, de figyelmét inkább a néphagyomány komplex megismerésére fordította. 1998 és 2004 között az ELTE néprajz szakára járt, szakdolgozatában az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetőségeit kutatta.
1998 és 2005 között a Vándor Vokál együttesben balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekelt, általában zenekari kíséret nélkül. Emellett öt éven át tagja volt a sokféle hatásból építkező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a> együttesnek, mellyel számos albumot készített. 
Emellett számtalan album és együttes szólistája, legyen az népzene, énekelt vers, régi zene, vagy világzene. A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes meghívott előadója, a Szeret énekese, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebo-egyuttes-6889">Sebő együttes</a> és Nikola Parov vendége, szerepelt Rost Andrea Pannon dalok című lemezén. Nem utolsósorban a kétezres évek végén Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival a nagy sikerű Szájról szájra produkció oszlopos tagja. 
Miközben Lovasi Andrással a Sator Quartetben középkori himnuszokat énekelt, jelenleg Kónya István lantművésszel van közös régizenei felállása, és állandó énekese az Esszencia produkciónak.
Mégis 2006 óta létező világzenei csapatában érzi jól magát, amellyel ezidáig négy albumot jegyez, valamint a gyermekeknek szóló Csintekerintő műsorát. Az időközben formáció az utóbbi években Bognár Szilvia Sextet néven lép fel. 2011-ben újabb világzenei produkciót hozott létre (Bognár Szilvia és az etNoé), s bár továbbra sem lépett ki a különféle etnikumok népzenéinek bűvköréből, új csapata határozottan progresszívebb hangzásvilágot képvisel. 
JBSz
Kapcsolat:
<a href="http://bognarszilvia.hu/">http://bognarszilvia.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU</a>

Bognár Szilvia

A gitáros, zeneszerző Krulik Zoltán (1951) vezette, 1984-ben alakult, kezdetben kísérleti kortárs zenét játszó zenekar az új évezredben a hazai etnojazz, folkjazz, világzenei színtér megkerülhetetlen és lemezeken jól dokumentált formációja.
Közvetlen előzménye az 1975 és 1980 között működő C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) együttes, melyben Krulik Zoltán mellett Juhász Endre (oboa), Bencze László (bőgő) és Szalai Péter (tabla) is együtt zenélt. Az 1980 és 1984 között létezett Makám és Kolinda szétválása után Juhász Endre és Krulik Zoltán mellett Szőke Szabolcs (gadulka) vitték tovább a Makám nevet. A formációhoz 1985-ben csatlakozott Thurnay Balázs (marimba,  kaval). 
A Makám kezdetben a C.S.Ö. irányvonalát folytatta: Krulik alapvetően improvizatív kompozícióban többféle etnikus hatás keveredett a kortárs zene elemeivel. Ennek a korszaknak a zenei lenyomata az első LP (Közelítések, 1988), ennek anyagával jutottak el Olaszországba, Franciaországba, Németországba és Csehországba. Számos kiemelt hazai koncertjükön fellépett velük az amerikai Steven James (sarod), aki Ravi Shankar egyik tanítványa volt.
A zenekar pályáján komoly változást jelentett az avantgárd jazzista Grencsó István (szaxofon, fuvola) kilencvenes évek eleji csatlakozása, mellyel nagyjából egyidőben került a csapatba – Szalai Péter helyére – a dobos Borlai Gergő. A velük készült anyagon (Divert Time Into, 1994) Krulik kompozícióiban egyre erőteljesebben jelentek meg az improvizatív jazzes kísérletek, és még inkább ez jellemezte a – más és más felállásban rögzített – további két CD-t (Café Bábel, 1997, A Part, 1998).
1999-ben ismét váltás jött, a német Erdenklang kiadó, majd a Fonó Records felkérésére Krulik Zoltán vokális darabokat készített Lovász Irén számára, és ezzel felfedezte magának a magyar népzene archaikus formáit és a dalt mint műfajt. Az 1999-es Skanzen, a két évvel későbbi 9 colinda, majd a Szindbád tökéletesen illeszkedtek ebbe a sorba, ahol Krulik különböző korok és tájak (nép)dalai köré vont finom, jazzes, etnós zenei szövetet.
A 2003-as Anzix a balkáni háborúra reflektált, a nők szemszögéből (énekesek: Bognár Szilvia, Palya Bea, Szalóki Ági), majd az ezt követő években Bognár Szilvia lett a Makám állandó énekese, vele készült a külföldön is sikert arató családi hangos-képeskönyv, az Almanach. 
2006-ban viszont gyökeresen átalakult az együttes, és bár továbbra is koncerteztek és időnként jelentetett meg újabb anyagokat, a Makám ettől kezdve fokozatosan vesztett népszerűségéből.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://makam.hu/2/">https://makam.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/makamzenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/makamzenekar/?</a>
Cikkeink:
<a href="https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/">https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/</a>

Kapcsolatok

Párom párom - Makám

Sárga a repce - Makám

Viharos - Makám

Krulik Zoltán

Bognár Szilvia

Makám