Publication/name

A rockoperaház fantomja

Vokálénekesnőként kezdte karrierjét, miközben a Calypso Rádióban szerkesztőként dolgozott. Fellépett Charlie-val, Ákossal, Zoránnal, a Bon Bonnal, eközben számos hanglemezen volt háttérénekesnő. Kikivel, Zoránnal és Szolnoki Péterrel is sikeres duettet énekelt, majd megjelent első önálló albuma (Egy elfelejtett szó, 1998), amelyről négy régi sláger (Vigyél el, El kell, hogy engedj, Különös szilveszter, Féltelek (Szolnoki Péterrel) is felkerült a sikerlistára. Következő lemezéért (Minden rendben, 2000) megkapta Az év énekesnője-díjat. Harmadik lemeze (Szerelem az esetem) 2003-ban jelent meg, erről ismét egy Edda-feldolgozás (Érzés) lett siker. Eddigi utolsó korongja a 2009-es Nekem így...
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 378.

Auth Csilla

1966-ban az Ifipark tehetségkutató versenyén tűnt fel, majd különböző zenekarok, együttesek (Thomastic, Pinceszínház) tagja volt. A hetvenes években előbb a Vadmacskákkal (1973–75), a Mikrolieddel (1975–77), a Volán Rt.-vel (1977–78) énekelt, majd szerepelt az Evitá-ban (1979). Az MHV diszkósztárjelöltjeinek második vonalába került (Disco party, Super Hits), és amolyan magyar Amanda Leart próbáltak formálni belőle. Kislemeze (Vonat / Túl zajos nekem ez a világ) azonban éppúgy nem lett sikeres, ahogy az albuma (Szombat éjjel).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 365.

Szánti Judit

Varga Miklós (1956, Budapest) énekes, előadóművész. Nevéhez fűződik a 1980-as évek egyik legnagyobb hazai slágere, az Európa című dal. Az ősbemutatón az ő énekhangján szólalt meg István, a király a magyar könnyűzene történetének legsikeresebb rockoperájában.
1975-től a <a name="_Hlk142486805"></a>Grog, a Corpus, a Zenit, 1980-tól két évig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-box-9362">P. Box</a>, s ezt követően rövid ideig a Sirokkó énekese volt. 1982-ben csatlakozott a svéd-magyar Safarihoz, amelynek 1983-ban elkészült az első albuma. Szörényi Levente ennek hallatán választotta ki Vargát István szerepére. A királydombi előadás sikerére alapozva szólókarriert kezdett, zenekart (V. M. Band, 1984) alapított. Első nagy sikere az Európa című dal volt. Ezt követően két sikertelen albumot készített (Európa, 1985), Játék, szenvedély, 1986), majd amikor a zenekar feloszlott (1990), mindinkább a színház felé fordult. Történelmi személyiségeket formált a János, a vitéz, a Jézus Krisztus Szupersztár, A költő visszatér, a Temesvár 1514, a Velünk az Isten, a Julianus, az Atilla – Isten kardja, a Honfoglalás és Az utolsó sírásó című darabokban. Szinte évente szerepel egy-egy új zenés előadásban, legutóbbi bemutatója 2022-ben volt, Az Ég tartja a Földet című musicalben IX. Gergely pápát alakította.
1990-től ismét megpróbálkozott a szólókarrierrel, de lemezei (A rockoperaház fantomja, 1992, Van remény!?, 1995, Hazatérés, 1999, Csemetekert, 2004, Vad volt és szabad, 2006) továbbra sem voltak kelendőek. 2005-től a Varga Miklós és a Band elnevezésű formációban is láthatjuk őt. Legutóbbi kiadványai: Újra itthon (2011), Ébredés - száz év magány után (2020), Újratöltve (2022).
Rengeteg elismerés birtokosa, néhány ezek közül: Az év énekese (1984), Bulgáriai Arany Orfeusz Fesztivál 1. helyezés (1985), eMeRton-díj (1990), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), A Magyar Kultúra Lovagja (2019).
István, a király szerepében az utóbbi években is színpadra lépett, 2019-ben pedig egy televíziós dalverseny extraprodukciójaként a fiatalos megjelenésű énekes már felnőtt gyermekeivel - Vivien és Szabolcs - adta elő legnagyobb slágerét, az Európát. A 2022-ben Máté Péter-díjjal jutalmazott Varga Miklós továbbra is vállal fellépéseket és gyakran megjelenik a médiában.
A magyarországi pápalátogatás tiszteletére Keresztes Ildikóval és Vastag Csabával közösen készítették el a Magyar fohász 2023 című dalt.
JBSz, HZ
 Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738">https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738</a> <a href="http://www.vargamiklos.hu/">http://www.vargamiklos.hu/</a>

Varga Miklós

Jankai Béla

Demeter György

Vértes Attila

Sipeki Zoltán

Papp Gyula (1951, Nádudvar) billentyűs, zeneszerző. Az 1970-es, 1980-as években játszott a Mini, Skorpió és Dinamit zenekarokban. Eddigi pályafutása során csaknem 250 hanghordozón szerepelt előadóként, zeneszerzőként, producerként vagy vendégzenészként.
A Hajdúságban született, a családjával 1956-ban költözött Budapestre. Zenei tanulmányait hétévesen zongorán kezdte, majd a Konzervatóriumi előképzőben folytatta. Onnan útja a Konzervatóriumba vezetett, ahol 1966-tól zongora főtanszakra, majd 1967-től zeneszerzésre járt. Még a konzervatóriumi időszakban az egyik iskolatársa invitálására orgonistaként egy beatzenekarba igazolt.
Első ismertebb együttese a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a> volt, amelyben 1970 és 1973 között volt billentyűs, és a zeneszerzésből is kivette a részét az akkoriban a progresszív, a jazz és a klasszikus zene szintézisét összehozó zenekarban.
Innen Frenreisz Károly elhívta őt a frissen alakuló <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-skorpio-6878">Skorpió</a>ba, ahol zeneszerzőként, illetve billentyűsként négy magyar és egy angol nyelvű nagylemezt jegyzett.  
1979-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dinamit-9319">Dinamit</a> rockzenekar alapító tagja lett, amelyben 1982-ig szerzőként, illetve billentyűsként két nagylemezen szerepelt.  A zenekar 2009-től 2011-ig tartó második korszakában is ott volt Dinamitban.
Nevéhez kötődik a A P.S. Bandként induló, majd Safari néven közismertté váló svéd-magyar zenekar megalapítása. A Varga Miklós énekessel felálló formáció nem sokkal az 1983-as That Was Then, This Is Now című album megjelenését követően feloszlott.
Papp Gyula 1987 és 1991 között a Kormorán tagja volt. Játszott a Besenyő Blues Bandben is. Zorán zenekarában 1991-től 2003-ig volt orgonista. 1995-ben saját lemezzel jelentkezett - Papp Gyula és a Prédikátor: A pokol tornácán. Két alkalommal is beszállt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-mobil-6827">P.Mobil</a> együttesbe (1998-1999 és 2009-2013).
1997-2003 között a Mother Funker zenekar billentyűse volt, ezt követően 2009-ben Sárdy Barbara énekesnővel létrehozta a Papp-Sárdy n.b.b. zenekart, amely később a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-papp-sardy-acoustic-66318">Papp-Sárdy Acoustic</a> nevet vette fel. 2011- től ismét Török Ádámmal zenélt az ős-Mini, majd 2016-tól a Mini Acoustic World zeneszerző-billentyűse volt. 2019-ben Mándoki László felkérésére elvállalta a vendégbillentyűsi posztot a Mandoki Soulmates formációban, és világsztárok társaságában közreműködött a Living In The Gap / Hungarian Pictures című dupla albumon, illetve koncertsorozaton.
Az 1980-as évek közepétől kezdve a kiadói háttérmunkában is részt vett. Volt olyan időszak, amikor évente 10-15 lemez megszületésének volt részese, zenei rendezőként, vendégzenészként. Dolgozott például Csuka Mária és Mónika, Bajor Imre, Vikidál Gyula és Varga Miklós albumain, de a Pál Utcai Fiúk: A nagy rohanás című 1992-es lemezének felvételénél is komoly szerepet játszott.
Az évek során színpadi darabokhoz is írt zenét. Jelenleg a budapesti Újszínház zenei vezetője, emellett zenei tanácsadó a soproni színháznál, és dolgozik a békéscsabai teátrumnak is.
Papp Gyula - a Hammond-orgona hazai virtuóza - azon zenészek egyike, aki több területen maradandót alkotott. A négy-ötperces rockzenei daloktól kezdve a klasszikusok átiratain át a zenés színpadi művekig mindenütt otthagyta névjegyét.
2021 októberében 70. születésnapja alkalmából életműkoncertet adott az Erkel Színházban. A monstre előadáson számtalan zenész színpadra lépett Papp Gyulával. Többek között ott volt Török Ádám, Zalatnay Sarolta, Charlie, Vikidál Gyula és Rudán Joe.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/papp.gyula.56/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/papp.gyula.56/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok