Publication/name

A jel

Az 1980-1990-es évek fordulójának legnépszerűbb popformációja. Az új nemzedéki zenekar. A Bonanza Banzainak  1989 és 1994 között – a Manhattan mellett – sikerült elnyernie a tizenéves új generáció szimpátiáját és kultikus zenekarrá válnia. Az együttest két iskolatárs, Kovács Ákos (1968, ének) és Hauber Zsolt (1968, szintetizátorok) alapította, akik 1987-ben beneveztek a Csillag születik tehetségkutató versenyre, de mivel a zenekari minimum három fő volt, ezért a szólista kategóriában indultak, Ede és a Bonanza Banzai néven, és a 3. helyet szerezték meg. A duóhoz 1988. május 28-án csatlakozott Menczel Gábor (1971, billentyűsök).
Nyáron készítették el az első demófelvételeket (Nézz rám, Induljon a banzáj), majd ősszel a színpadon is bemutatkoztak, és novemberben az Induljon a banzáj már vezette a sikerlistát. 1989 februárjában a Hungarotonnal kötöttek szerződést, az első nagylemez (Induljon a banzáj!, 1989) megjelenése utáni őszi turnén pedig olyan hisztéria hatalmasodott el a tizenéveseken, hogy a McDonalds és a Coca-Cola szerződést kötött a menedzsmenttel, majd a Hungaroton hároméves exkluzív szerződést ajánlott.
1990-ben két nagylemezt (A jel, The Compilation) is megjelentettek, és egyre több jel mutatott arra, hogy nemcsak stílus-, hanem nemzedékváltás is zajlik a popszínpadok előtt. A Bonanza Banzai előbb a Petőfi Csarnokban döntött rekordokat, majd következtek a vidéki sportcsarnokok és az újabb lemezeladási csúcsok (1984, 1991, A pillanat emlékműve, 1991). Két kézzel söpörték be a különböző címeket, díjakat, elismeréseket, és már akkora volt az érdeklődés irántuk, hogy 1992-re kinőtték a hagyományos koncerthelyeket. Sportcsarnokokban rendezett fellépéseiket a rajongói őrület jelei kísérték, Ákos pedig új magyar popidollá nőtte ki magát.
A zenekar 1992-ben ismét fantasztikus sikersorozatot produkált (Bonanza Live Banzai, Elmondatott, 1992), amire november közepén a Budapest Sportcsarnokban tették fel a koronát. Előtte a Budai Várban, a régi levéltár dísztermében aranylemezeket vettek át, majd bejelentették a Bonanzások Világtalálkozóját a november 13-i első BS-koncerten. Másnap ismét telt ház várta őket, ilyen nagyságrendű, gyors sikerre – anno – még a Piramis sem volt képes. Az eseményt ezúttal a televízió is rögzítette, és Bonanza Banzai-ünnep címmel karácsonykor műsorra tűzték.
1993-ban tovább folytatódott a zenekar körüli felhajtás, ünnepségsorozat, rajongói hisztéria. Tavaszi-őszi turné, aranylemez, BS-koncertek, tévéfelvételek, videóklipek, közben díjak, köztük a BRAVO szavazáson elnyert Ottó-díj, amely az első külföldi elismerés magyar zenekarnak. Ugyanebben az évben a Bonanza Banzai kapta Az év koncertje, Az év popzenekara és Az év poplemeze kategóriákban az Arany Zsiráf-díjat.
Ekkor, a csúcson Ákos, a zenekar szellemi vezére úgy döntött, hogy szólóban is kipróbálja magát, de önállóan felvett és megjelentetett lemeze (Karcolatok, 1993) a felszínre hozta a zenekaron belüli ellentéteket. Kifelé minden rendben lévőnek látszott, kétszer újra megtelt rájuk a Budapest Sportcsarnok, bearanyozódott a soron következő lemez (Régi és új, 1993), de a Bonanza Banzai tagjai már nem titkolták nézeteltéréseiket. Ákos el is mondta, hogy ők hárman nagyon eltérő kulturális indíttatással haladnak más-más irányba. S így a közös munkát a továbbiakban nehéz egyeztetni.
A rejtélyes szavak mögött konkrét érdekellentétek is álltak. Ákos 1992-ben, miután lediplomázott, saját zenekiadót alapított, hogy ellenőrizhesse a szerzői jogokkal kapcsolatos ügyeket, eljárhasson a zenekar esetleges külföldi szerepléseit illetően. Hosszas előkészítő munka után lehetőség nyílt arra, hogy a Bonanza Banzai – előzenekarként – a Depeche Mode-dal turnézhasson, ám az együttes másik két tagja ezt visszautasította, mert inkább saját lemezével akart foglalkozni. A zenei-szakmai-üzleti véleménykülönbségek így végleg reménytelenné tették a további együttes munkát. Az október közepén megjelent újabb album (Jóslat) után 1994. november 12-én a Budapest Sportcsarnokban a Bonanza Banzai végképp elbúcsúzott rajongóitól.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 402–404.

Bonanza Banzai

Hauber Zsolt (1968, Kecskemét) zeneszerző, billentyűs, aki az 1980-1990-es évek fordulójának legnépszerűbb popformációja, a Bonanza Banzai alapító tagja volt.
Iskolai és zenei tanulmányait Szolnokon, Moszkvában, majd Budapesten végezte. Emellett 7 évig zongorázni tanult. Zenei karrierjének beindulásáig a vendéglátóiparban dolgozott.
A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bonanza-banzai-12119">Bonanza Banzai</a> végleges felállása (Kovács Ákos, Hauber Zsolt, Menczel Gábor) 1988-ban alakult ki, működése során a Depeche Mode-hoz hasonló zenei világával, az énekes Kovács Ákos sajátos szövegeivel óriási népszerűségre tettek szert, öt lemezük kelt el legalább 50 ezer példányban, mindenütt teltházas fellépéseik voltak. Közben Hauber Zsolt és Menczel Gábor technoalbumot is készítettek, melyet 1994 elején Németországban adtak ki Bonanza feat. Bonna Ross néven. A csapat 1994 novemberében adta búcsúkoncertjét a Budapest Sportcsarnokban. Azóta <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-akos-12120">Kovács Ákos</a> sikeres szólópályát futott be, Menczel Gábor viszont hosszú időre eltávolodott a zenei élettől.
Hauber Zsolt producerként és zeneszerzőként dolgozott tovább, slágeres, szinti-popos dalaival sikereket aratva. 1995-ben <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-le-prelude-12162">Le Prelude</a> névre keresztelt zenekarának jelent meg lemeze (Arccal a földnek). Nevéhez fűződnek a Carpe Diem Álomhajó, az Emergency House Dübörög a ház, Erica C. és Roby D. Tiszta őrület, és a Pa-dö-dő Te vagy a legjobb dolog a héten című slágerei. 1996-ban létrehozta a nagysikerű lányegyüttest, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fresh-12281">Fresh</a>-t, melynek zeneszerzője, producere, grafikusa és kliprendezője volt. Televíziós műsorokhoz is szerzett zenét. 2000-ben DJ Spigiboy-jal létrehozta a Hit Project nevű produkcióját. Saját lemezkiadót alapított, és média több felületén – rádió, TV, internet - is folyamatosan találkozhatunk vele. 2013-tól ismét együtt dolgozik Kovács Ákossal, zenét szerez az előadónak és szerepel az Ákos-koncerteken.
Számtalan szólólemeze is megjelent, a Hauber Zsolt újra játssza-kiadványsorozatban 2021-2022-ben ismét elővette a Bonanza Banzai-dalokat. Saját zenekart is alakított ezeknek az albumoknak élő bemutatására.
Karrierje során eddig 35 aranylemezt és 5 platinalemezt jegyez, valamint négyszeres Mahasz-díjas, kétszeres Petőfi Zenei Díjas zeneszerző. Emellett sportolóként is sikereket ért el, kétszeres Magyar Bajnok veterán vívó.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/hauberzs/">https://www.facebook.com/hauberzs/</a>
<a href="https://www.instagram.com/hauber_zsolt/">https://www.instagram.com/hauber_zsolt/</a>
<a href="https://www.hauberzsolt.hu/">https://www.hauberzsolt.hu/</a>

Hauber Zsolt

Az 1990-es évek kétségkívül legnépszerűbb és legfanatikusabb rajongótáborral rendelkező popsztárja. Közel három évtizedes pályán során (beleértve a Bonanza Banzai lemezeket is) több tucat albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de akad köztük több platina is. Nevével eddig több mint egymillió lemezt adtak el Magyarországon. 1993-ban indult szólópályája külön fejezet a hazai poptörténelemben. Egyrészt számos olyan teljesítménnyel – tucatnyi BS-koncert, tizenkét órás dedikálás, számtalan arany- és platinalemez – büszkélkedhet, ami kétségkívül egyedülálló a hazai mezőnyben, másrészt a kezdetek óta rendkívül tudatosan építi karrierjét, harmadrészt a hazai zenei élet egyik erős akaratú, öntörvényű, küldetéses gondolkodója.
A hazai popsztárok közül talán Ákos az, aki a legjobban megosztja az embereket. Világnézete, küldetéstudata, hírhozó szerepe a kezdetek óta sokakat irritál. Amióta pedig nyíltan részt vesz politikai rendezvényeken, különösen sok támadás éri. 2002-ben a Terror Háza tárlataihoz komponált kísérőzenéje kapcsán már az újságok belpolitikai oldalain írtak róla, A bosszú népe című dala miatt pedig antiszemitának is nevezték, amit következetesen és rendszeresen visszautasít.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a dalokban meglévő pátosz mennyire hiteles vagy esetleg hatásvadász, netán modoros, de tény, használatukban Ákos tudatos és következetes. Ahogy a színpadi imázsában is. Számára a popsztárság ugyanolyan glamorózus műfaj, mint a színészet, és mint többször mondta, a színpadra nem valók civilek.
Amilyen maximalista a színpadon, olyan megszállott a munkában. Gyakorlatilag mindent maga végez, a teljes ipari vertikumot. Megírja a számot, meghangszereli, kiadja, megírja a szponzorszerződéseit. Ha kell, tizenkét órán keresztül dedikál. Szeretne megfelelni minden elvárásnak. Talán ezért van, hogy nem tudja mások számát eljátszani. Ahogy másnak sem tud dalt írni. Talán ezért is lett életműve – sok pályatársáéval szemben – ennyire személyes jellegű.
*
1989-ben az akkor még közgazdász hallgató Kovács Ákos (1968, Budapest) a Bonanza Banzai énekeseként kezdte, és a szinte hisztérikus rajongást kiváltó hazai szintipop formáció élén a korszak első számú tiniideálja lett. 1991-ben és 1992-ben Az év énekesének választották. 1993-ban a U2 budapesti koncertjén vendégként lépett fel. Ebben az évben jelent meg első szólólemeze (Karcolatok), amely már előre vetítette a Bonanza Banzai későbbi felbomlását.
1994 márciusában a BMG-nél jelent meg a második korongja (Test), amely öt hét alatt aranylemez lett. Az egy évvel későbbi Indiántánc már négy hét alatt bearanyozódott. Az 1996-os Élő dalok pedig megjelenése napján felugrott a MAHASZ Top 40 élére, és hat órán át dedikálta rajongóinak a Violin Zenestúdióban.
1997-ben a maga kezébe vette lemezeinek kiadását. A jórészt saját stúdiójában rögzített és márciusban megjelent Beavatás-ból tíz nap alatt húszezer példány fogyott. A hazai popsztárok közül az elsők egyike volt, aki információkban gazdag internetes honlapot nyitott. A technika kínálta lehetőségekkel később is élt: 1998-ban például két alkalommal rendezett virtuális közönségtalálkozót a neten.
Ugyanebben az évben jelent meg az egyik legfontosabb albuma, az Ikon, és Ákos a Budapesti Búcsú záróeseményén – más hazai rockművészekkel együtt – kétszázezer néző előtt énekelhetett. Egy évvel később a Disney Stúdió felkérésére a Tarzan című egész estés rajzfilm Phil Collins-dalait nem csak magyarította, de ő is énekelte fel.
2000-ben Hollandiában és Angliában is koncertezett, szeptemberben piacra dobott új CD-je (Hűség) megjelenése után öt hétig vezette a MAHASZ albumlistáját. Kétkoncertes élő bemutatójára a SAP rendezvénycsarnokba összesen tízezren váltottak jegyet. 2002-ben a korábban a politikai/ideológiai frontoktól magát távol tartó Ákos megírta a februárban megnyitott Terror Háza kiállításának kísérőzenéjét, márciusban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, októberben pedig megjelent Új törvény című albuma, mely egy hónap alatt bearanyozódott és elnyerte Az év hazai rocklemezének járó Arany Zsiráf-díjat.
2003 májusától Andante címmel nagyszabású, tizenhat állomásos akusztikus koncertsorozatra indult. Az ennek esszenciáját tartalmazó dupla koncertcédé szintén a MAHASZ-lista élén nyitott. A 2004 végén piacra dobott újabb dupla koncertcédét (Az utolsó hangos dal) pedig – ez eddigi rekordja – már tizenkét órán át dedikálhatta.
2004-ben és 2005-ben összesen 15 hónapig járta zenekarával az országot. Nem mellesleg borlovaggá avatták, 17 évi együttlét után elvette gyermekei anyját, a televízióban népszerűsítette Orwell 1984 című regényét, zsűrizett, és nyilvános fórumokon vett részt. 2008-ban hangoskönyvet rögzített Krúdy Gyula novelláiból (Kaland a régi királlyal), 2010-ben újabb szólóalbumot (A katona imája) jelentetett meg, amelynek egyfajta párja a 2012-es 2084, miközben évente újabb és újabb koncertprodukciókkal járta az országot. 2015-ben sorrendben tizennyolcadik szólólemezét (Még egyszer) publikálta.
A dalok mellett Ákos alkalmanként versekbe foglalja gondolatait. Eddig öt kötete –Dúdolnom kell (1991), Napló feletteseimnek (1993), Szavak és csendek (1995), Szív, seb, ész (1998), A hűség könyve (2000) – jelent meg. 2001-ben A hét parancsszó címmel kiadott egy verslemezt.
Számos szakmai díj mellett munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat kapott.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 405–409.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/AkosOfficial/">https://www.facebook.com/AkosOfficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/Akos_official/">https://www.instagram.com/Akos_official/</a>
<a href="https://akos.hu/">https://akos.hu/</a>

A jel

Kapcsolatok

Bonanza Banzai

Hauber Zsolt

Ákos (Kovács Ákos)

Menczel Gábor