Publication/name

A bábjátékos

A Rock Színház az egykori ZG- és Generál-tag Várkonyi Mátyás (1950) és a Koronggal korábban a hadak útját megjárt Miklós Tibor (1947–2013) édes gyermeke, mely először 1980. augusztus 14-én a margitszigeti Vörösmarty kertmoziban az Evita magyar változatával debütált. Ahogy egy korabeli cikkben olvasható: „Bemutatkozott a Rock Színház, bemutatta az Evitá-t – és sikert aratott. Nem is annyira a mű sikerét – azt is –, sokkal inkább a műfajét. És az ügyszeretetét, a színjátszáshoz oly szükséges lelkesültségét, áldozatkészségét, a vállalt ügybe vetett hitét. Ennek a nyarunknak ez a legnagyobb tanulsága – s nemcsak a télre. Nem az induló évadra. Hanem a színjátszásra általában.”
Abban persze, hogy a Rock Színház egy klasszikus angolszász rockoperával, az Evitá-val nyitott, az is szerepet játszott, hogy elsőre nem akartak túl merészet lépni. Ez a mű mind tematikájában, mind zenéjében közelebb állt a korabeli közízléshez, mint mondjuk a Hair vagy a Jézus Krisztus Szupersztár. Ráadásul esetében ideológiai ellenállásra sem kellett számítaniuk.
Aztán éppen az Evita szakmai és közönségsikere tette lehetővé később a születésük idején aktuális ifjúsági problémákkal (galerik, kommuna, békemozgalom) foglalkozó klasszikus musicalek – így a West Side Story (1955/1983), illetve az említett Hair (1967/1985) és Jézus Krisztus Szupersztár (1970/1986) – honosítását. Illetve a műfaj hazai történetében a következő mérföldkőnek számító első magyar rockopera, a Sztárcsinálók létrejöttét.
A darabot 1981. augusztus 6-án a győri sportcsarnokban mutatták be. Zenéjét Várkonyi Mátyás írta, szövegét Miklós Tibor, egy fiatal filmrendező, Kovácsi János vitte színre, a szerepeket többek között Eszményi Viktória, Kováts Kriszta, Sörös Sándor, Szakácsi Sándor és Szolnoki Tibor énekelte.
Ahogy Miklós Tibor a műfajról szóló könyvében (Musical!, 2002) visszaemlékezett, az első magyar rockoperához olyan témát igyekeztek keresni, amely politikai tartalmú, állásfoglalás a diktatúra ellen, de talán mégis elkerüli a cenzúra figyelmét. Várkonyi Mátyást a széles skálájú zenei megfogalmazás lehetősége miatt izgatta és inspirálta Néró, az ókori diktátor figurája, Miklós pedig a politikai sztárcsinálás példázatát akarta megírni a császárrá emelt kamasz és a római kazamaták mélyén szervezkedő első keresztények történetében. Ennek megfelelően a Sztárcsinálók zenei szempontból különös, bár sok újítást nem tartalmazó ötvözet: jazz, blues, rock- és popzenei elemek egyaránt megtalálhatók a dalokban. A szövegek pedig értelemszerűen tele voltak áthallással, és áttételesen egyszerre figurázzák ki az aktuális társadalmi, politikai és zeneipari rendszert. Mintegy jelmondattá téve a költő Juvenalis verssorát: „sok dicsőség és tengernyi szenny, ez a történelem”.
A Sztárcsinálók végül egyike lett a legtöbbet játszott magyar musicaleknek: itthon és külföldön összesen több mint ezer előadást ért meg. Fényét azonban elég hamar, alig két év múlva elhomályosította egy olyan rockopera (István, a király), melynek sikerét azóta sem tudja egyetlen más mű megközelíteni.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 129–130.

Rock Színház

Várkonyi Mátyás (1950, Budapest) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Generál együttes vezetője, a Rock Színház alapítója. Nevéhez fűződik az első magyar rockopera megalkotása (Sztárcsinálók, 1981).
Legkorábbi színpadi műveit 8 éves korától a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjaként írta. A Bartók Béla Konzervatórium zeneszerzés szakán Sugár Rezső és Soproni József tanítványa volt. Ezután tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz tanszékén folytatta Kertész Kornél és Gonda János tanítványaként zongora-zeneszerzés szakon. Hangszerelés tanára Bágya András volt. Közben megalakította első saját együttesét, ez volt a Sylicon, majd 1968-tól már <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zege-6684">ZéGé</a> néven szerepeltek, amelyben Várkonyi gitáron és orgonán játszott. A hatvanas évek végén már több országosan ismert dal zeneszerzője és szövegírója volt. (Elment a metró, Bárcsak nőne már a szakállam, Balatoni nyár).
Ezután Várkonyi előbb átment a Danyi Attila vezette <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-atlantis-6500">Atlantis</a>hoz, majd újraszervezte a ZéGé-t. 1971-ben behívták kötelező sorkatonai szolgálatra, zenésztársai ezalatt alakították meg a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál</a> együttest. Várkonyi tanácsaival segítette a csapatot és részt vett az első nagylemezük felvételén is. 1973-ban leszerelt a katonaságtól és onnantól a formáció zeneszerzője, billentyűse és vezetője lett. A Generál a hetvenes években majd tíz éven át Magyarország és Európa keleti felének egyik legismertebb és legnépszerűbb zenekara volt, számtalan emlékezetes slágerrel.
Várkonyi Mátyás az évek során számtalan előadónak írt dalokat és közreműködött azok lemezein. Néhányan közülük: Bódy Magdi, Charlie, Cserháti Zsuzsa, Eszményi Viktória, Zalatnay Sarolta.
A Generál szövegírójával, Miklós Tiborral 1980-ban alapították meg a <a href="https://popkulturalis.hu/intezmeny-rock-szinhaz-10505">Rock Színház</a>at, amelynek Várkonyi zenei vezetője és karmestere lett. 1984-től igazgatta is a színházat. Színpadi zeneszerzőként 1981-ben Győrben mutatkozott be az Örvényben című musicallel. Ugyanebben az évben volt a premierje a Sztárcsinálók című első magyar rockoperának, amelynek zenéjét Várkonyi Mátyás szerezte, szövegét Miklós Tibor írta. Az előadást több mint 500-szor játszották folyamatosan, és a művet a társulat angol nyelven is bemutatta Ausztriában és Németországban. A Farkasok Rock-Fantázia, amelyet a Magyar Televízió nevezett be a Helsinki Variation Variety Fesztiválra, minden díjat elhozott Finnországból, és a darab Ezüst Rózsa díjat nyert New Yorkban a legjobb zenés TV-film kategóriában. Műfajteremtő szándékkal Andersen Bábjátékos című novellájából poperettet írt Béres Attila verseire. A Rock Színház bejárta egész Európát, a Dorian Gray című musicalt Londonban is bemutatták angol nyelven. A társulat - eredeti formájában - ma már nem létezik.
Várkonyi Mátyás az Egri csillagok című történelmi musicaljének (Gárdonyi Géza regénye alapján, szöveg: Béres Attila) 1997-ben volt a premierje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Szinte ezzel egyidőben a Madách Színház bemutatta a Bródy Jánossal írt Will Shakespeare vagy akit akartok című musicalét. Ő volt a szerzője a Generál-dalok ihlette 2009-es A Fülemüle és a Zenegép című mesemusicalnek. 2011-es alkotása egy új magyar operett volt, melyet Fábri Péterrel írtak a műfaj újrateremtésének szándékával, a címe: Mária &amp; Terézia. 2014-ben kémoperát írt Mata Hariról. 2017-ben született előadásának címe: Messias.ma - rockoratórikus passió, Händel oratóriumának hagyományos és elektronikus hangszerekkel kombinált átdolgozása. Színpadi műveit a mai napig műsoron tartja a Várkonyi Mátyás Színtársulás, darabjait folyamatosan játsszák hivatásos és amatőr társulatok.
Várkonyi Mátyás munkásságát 1986-ban Erkel Ferenc-díjjal, 1987-ben Huszka Jenő-díjjal ismerték el. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2010-ben pedig a Fényes Szabolcs-díjat. 2013-ban Artisjus Életműdíjat vehetett át.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100064840832272">https://www.facebook.com/profile.php?id=100064840832272</a>

Kapcsolatok

Rock Színház

Várkonyi Mátyás