Publication/name

1986

Az 1970-es-1980-as évek fordulójának talán legjelentősebb hazai jazz-rock/szimfonikus rockegyüttese, amely más, hasonló zenét játszó formációkkal ellentétben folyamatosan jelentethetett meg nagylemezeket.
Móczán Péter (1951, basszusgitár) és Király István (1952, dob) még a szegedi Angyalokban tűnt fel, később a Vági Jazz Quintet tagjaiként több elismerést (többek között második hely az 1971-es Ki mit tud?-on) gyűjtöttek be. 1972-ben csatlakozott a zenekarhoz Varga János (1955, gitár). Aztán Móczán és Varga 1975-ben megalapította az Eastet, amelyhez a régi társ, Király István mellett Szakcsi Lakatos Béla (1943–2021, billentyűsök) is csatlakozott. Későbbi sikerükben döntő jelentőségű, hogy 1976 novemberében Budapestre költöztek, ahol a következő két évben soraikban kiváló jazz-zenészek fordultak meg.
A jazz-rockos kitérő után 1977-ben visszatértek az eredeti elképzelésekhez, az improvizatív, instrumentális rockzenéhez. 1978-ban készült el az Álmok című rockszvitjük, egy évre rá nagy sikerrel szerepeltek a Rockreflektor fesztiválon, amelynek hatására felvehették első, a slágerlistákra is felkerült kislemezüket (Szirének / A valóság hangjai).
Ekkor történt azonban egy váltás, ami sok rajongót megzavart: az addig csak instrumentális zenét játszó együttes 1979. november 15-én az E-klubban már új taggal, az énekes Zareczky Miklóssal (1954) lépett fel, és a korábbi szerzeményeik egy részét is énekelt változatban mutatták be (Zareczky csatlakozása időszakában lett amúgy a zenekar tagja Pálvölgyi Géza is). Sokan a popularitás felé tett engedmény jeleként értékelték ezt. Móczán egy későbbi interjúban erre reagálva elmondta: ők korábban sem ódzkodtak a vokális zenétől, csak addig nem találtak hozzá megfelelő partnert. Kétségtelen viszont, hogy a Hanglemezgyárban – ezt Móczán is elismerte – feltételül szabták, hogy legyen énekesük. 
Zareczky Miklós és Pálvölgyi Géza (1957, billentyűsök) csatlakozásával 1980-ban jött létre az East legerősebb felállása. 1981-ben öt nagylemezre szóló szerződést kötöttek az MHV-val. Még ez év novemberében boltokba került az első korong (Játékok), majd ettől kezdve szinte minden évben jött egy újabb, sőt 1982–83-ban még Japánban is megjelent tőlük két LP. Közben Ausztriában, Lengyelországban, Hollandiában turnéztak, 1983-ban pedig egy berlini rockfesztiválon több mint tízezer ember előtt játszhattak.
1987-re viszont Móczán Péter kivételével teljesen kicserélődött a zenekar. Előbb Tisza József, majd Homonyik Sándor, végül Takáts Tamás (1957) lett az East énekese, a Pálvölgyit felváltó Németh István a dobos Király Istvánnal az NSZK-ba ment vendéglátózni – helyükre Oláh Ali és Dorozsmai Péter (1959) érkezett, majd végül Varga János is kivált. Pálvölgyi viszont visszajött, így 1988-ban már vele készítették el meglehetősen populáris hatodik albumukat (A szerelem sivataga).
1989-ben megírták a rendszerváltás egyik emblematikus dalát (1956), Tátrai Tiborral kiegészülve különböző rendezvényeken tízezrek előtt léptek fel. 1994-ben bejelentették, hogy szerződést kötöttek a világ egyik vezető lemeztársaságával, a PolyGrammal (itt jelent meg CD-n A szerelem sivataga, illetve a Radio Babel című új anyag), majd szeptember 24-én nagyszabású és nagysikerű koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban. A zenekar ezután 2012-ben bukkant fel újra, és azóta is aktívan koncertezik.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 318–319.

East

A rendszerváltozás körüli évek legnagyobb férfi sztárja előzőleg a Rock Színház darabjaiban alakított főszerepeket. Rövid ideig az Eastben is énekelt, majd 1988-ban szólópályára lépett, és az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla emlékére íródott Álmodj királylány című dallal berobbant a popvilágba.
A megalakuló Proton Kiadó legnagyobb sztárja volt (Légy hű örökre, 1990), majd Menyhárt Jánossal (ex-V’Moto-Rock) és Vikidál Gyulával megalakították az MHV triót, amely a kilencvenes évek elején arany- és platinalemezeket kasszírozott. Előbb átszerződött a Rózsa Recordshoz (Kóborló szív, 1992), majd saját vállalkozásában adta ki albumát (Életem a zene, 1994). Új slágerek nélkül azonban az évtized közepére eltűnt a reflektorfényből.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 386.

Homonyik Sándor

Dobos, producer, zeneszerző, hangmérnök, stúdióvezető.
Dorozsmai Pétert a nagyközönség leginkább a Korál, az East és Ákos zenekarának dobosaként ismeri, de ennél talán fontosabb, hogy irányításával 1988 óta Csillaghegyen Magyarország legjelentősebb hangstúdió-komplexuma jött létre. A Tom-Tom Stúdió szakmai színvonalát számtalan hazai és nemzetközi díj, illetve elismerés jelzi, és nehéz olyan hazai jelentős pop, rock, jazz vagy kortárs zenei lemezt mondani, amelyet nem ott rögzítettek.
Dorozsmai Pétert a szülei hatévesen beíratták zongorára. Tízévesen áttért az ütőhangszerekre, tanára ütőszenekarában és különböző szimfonikus, illetve kortárs formációkban is játszott, a gimnázium után pedig a jazztanszakon a legendás Kovács Gyulánál folytatta. Harmadéves volt, mikor megkereste az akkoriban népszerű rockzenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koral-9350">Korál,</a> és annak dobosaként 1980-ban a Budai Ifjúsági Parkban többezer néző előtt debütált.
A Korál mellett 1987-től az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-east-7129">East</a> együttes dobosa volt. Nagyjából ekkor kezdte építgetni odahaza a stúdióját, amiből aztán a Tom-Tom kinőtt. Miként 2009-ben a Népszabadságban nyilatkozta: „Olyan helyre volt szükségem, ahol nyugodtan gyakorolhattam és taníthattam másokat, nem beszélve a zenekari próbákról, ezért alakítottam ki egy próbahelyet, ahol később már a hangot is rögzíteni lehetett. Az affinitásom megvolt hozzá: a gimnáziumban fizika tagozatra jártam, jól szerepeltem a kerületi és a fővárosi versenyeken is, később rádiókat, erősítőket építhettem, meg különböző örökmozgó szerkezeteket.”
Az általa 1988-ban alapított Tom-Tom Stúdiónak máig vezető hangmérnöke. Fokozatosan fejlődtek, amikor a szomszéd telek eladóvá vált, ráépítettek egy másik stúdiót, a kettőt összekötötték egy nagy zenészpihenővel. A nagyzenekari felvételeket pedig egy harmadik helyen, a Hubay zeneiskola 300 négyzetméteres, hat méter magas koncerttermében készítik.
Dorozsmai 1999-ben a stúdió mellett létrehozta a Tom-Tom Recordsot, amelynek égisze alatt napjainkig több 400 CD-t jelentetett meg. 
Mindemellett zenész énje is megmaradt: az East 1994-es megszűnése után közel egy évtizedig <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-akos-12120">Ákos</a> kísérőzenekarában játszott, miközben 1997 és 2018 között a Korál koncertjein is dobolt. Azóta alkalmanként a 2012-ben reaktiválódott East keretein belül üti a bőröket.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100072414052588">https://www.facebook.com/profile.php?id=100072414052588</a>

Dorozsmai Péter

Móczán Péter

Az 1980-1990-es évek egyik legfontosabb hazai modern jazz szaxofonosa.
Az 1977-es Ki mit tud?-on egy ország csodálkozhatott rá a Kis Rákfogó fúvósára, az akkor alig tizenkilenc éves Lakatos Tonyra (1958), aki aztán a nyolcvanas évek elejére az egyik legvirtuózabb és leginvenciózusabb magyar szaxofonos egyéniséggé nőtte ki magát. Nem sokkal később pedig megindult a világhírnév felé. Az elmúlt évtizedekben megszámlálhatatlan jazz-, rock- és popformációban játszott, egyedi tónusú játékát több mint 350 hanglemez őrzi.
Évszázados múltú muzsikuscigány család sarjaként a szülők őt is a hegedű irányába terelték, de saját bevallása szerint abban annyira rossz volt, hogy amikor tizenhat évesen meghallotta John Coltrane Good Bait című lemezét, azonnal átváltott a szaxofonra. A Kis Rákfogóból azt követően vált ki, hogy 1981-ben Toto Blanke német gitáros – aki korábban a Szegedi Jazz Napokon hallotta őt játszani – elhívta a zenekarába. Ekkor még nem költözött ki az NSZK-ba, csak a bulik kedvéért utazott ki, idehaza pedig megalapította a jazzrockot játszó Bacillus-t – Lakatos Tony (szaxofon), Gárdonyi László (zongora), Tiborc András (bőgő), Gritz Péter (dob) –, mellyel a következő években az NSZK-ban és idehaza is megjelentetett egy-egy kordokumentum értékű nagylemezt. Szinte kizárólag saját szerzeményekkel. Közben Tiborc helyére Vasvári Pál állt be bőgőzni, Gritz disszidálása után pedig Szende Gábor ült a dobok mögé. Amikor azonban 1983 őszén Gárdonyi Lászlót ösztöndíjasként felvették a világ leghíresebb jazzintézetébe, a bostoni Berklee Collage of Musicra, a Bacillusnak is befellegzett. A következő években Lakatos Tony lényegében hol az NSZK-ban, hol Magyarországon élt és dolgozott. „Abból a zenekarból Vasvári Pali kivételével mindenki külföldre ment. Én akkoriban egyfolytában disszidáltam. Valahogy el akartam jönni Magyarországról. Kijöttem, és amikor ez nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, akkor hazamentem, aztán megint eljöttem, majd megint visszamentem.”
Ez a folytonos ide-oda mozgás nagyjából azt követően szűnt meg, hogy 1993-ban Lakatos Tony a frankfurti rádió big bandjének szólistája lett. De közben számtalan formációban megfordult, többek között a német pozanos Peter Herbolzheimer big bandjében játszott, a szintén német zongorista Barbara Dennerleinnel és a svájci dobos Charly Antolinivel lépett fel, a holland zongorista, Jasper vant’ Hof Pili-Pili nevű zenekarával pedig öt CD-t készített és négyszáz koncertet adott. A kilencvenes évek hajnala New Yorkban érte, akkor ismerte meg azokat az amerikai zenészeket – például Al Fostert –, akikkel a mai napig játszik. Ott készítette el Different Moods című első önálló, fúziós stílusú nagylemezét is, olyan partnerekkel, mint Anthony Jackson (basszusgitár), Terri Lyne Carrington (dob) és Jim Beard (billentyűsök).
1993-ban aztán Frankfurtban telepedett le, az ottani rádió big bandjének állandó szólistája lett, s e bázis mellett működteti saját projektjeit. Miközben az elmúlt évtizedekben a világ szinte minden jelentős jazzfesztiválján fellépett, megszámlálhatatlan stúdiómunkát és vendégszereplést vállalt el.
Lakatos Tony: „Nekünk ez mesterség. Ha engem elhív Szabados vagy Beamter Bubi, nekem ott is ugyanolyan jól kell játszanom. Michael Breckernek van egy köre, akikkel játszik, mindig ugyanazt a zenét. Nálunk ezt is kell tudni meg azt is. Ez nem negatívum. Ha az embernek van koncepciója, amit a sajátjának érez, akkor teljes mértékig önmagát játssza. Viszont Magyarországon sokszor abba a hibába esnek, hogy ezt mindenek fölé helyezik, s arról nem szólnak, hogy egy zenésznek beleérző képességének is kell lennie. Azokról a feladatokról soha nem beszélünk, hogy ha egy másik ember ad egy koncepciót, én azt ki tudjam bontani. Holott enélkül nem létezik zene s nem létezik zenész sem. Nemzetközi szinten ez természetes. Alá kell vetni magát az embernek, mint ahogy én is elvárom, hogy aki az én zenémet játssza, alávesse magát annak, amit akarok. Én is alávetem magam a másikénak, még akkor is, ha nem értek vele egyet, ha nem érzem magaménak. Stílusban akkor is százszázalékosnak kell lennie.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 192–195.

Lakatos Tony

Varga János (1955, Szeged) gitáros, zeneszerző, az East együttes alapító tagja.
Zenei pályája a hetvenes évek elején indult különböző amatőr zenekarokban. 1973-tól tagja volt az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-angyalok-7155">Angyalok</a> blues-rock együttesnek és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vagi-jazz-quintet-7132">Vági Jazz Quintet</a>nek, amellyel külföldi turnékon és fesztiválokon is szerepelt.
1975-ben Szegeden Király István dobossal és Móczán Péter basszusgitárossal megalakították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-east-7129">East</a> együttest. Az első öt évben instrumentális jazz-rock műsorukkal az egyetemi és városi jazzklubok állandó vendégei voltak. 1980-ban a zenekar átalakult, énekessel és állandó billentyűssel kiegészülve a progresszív rock felé fordultak. 1981-től jelentek meg kiadványaik, amelyek a japán a King Records kiadónak köszönhetően külföldön is terjesztésre kerültek.
1986-ban Varga János kivált a zenekarból, hogy felépítse szólókarrierjét. A kivételes technikával rendelkező gitáros játékát ezután hallhattuk a Németh Gábor dobossal és Szurcsik József képzőművésszel alakított Art Reaktor avantgárd zenei csoportban. 1990-ben a szerzőként és gitárosként szerepelt saját projektje, a Crack Orchestra hazai jazz-zenészekkel közösen készített albumán. A kilencvenes évek közepén Gidófalvy Attilával és Donászy Tiborral blues-rockot játszott a Cik-Cakk Company-ban. 1999-2002 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hobo-blues-band-9447">Hobo Blues Band</a> gitárosa volt. 2012 óta ismét koncertezett az East együttessel is.
Saját, ma is létező formációja a 2000-ben alakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-varga-janos-project-77029">Varga János Project</a>, melynek kiadványai a The Wings of Revelation I. (2000), The Wings of Revelation II. (2002) albumok, illetve a Petőfi Csarnokban rögzített The Wings of Revelation Live DVD (2003). 2009-ben jelent meg az Elixír című lemezük, melyben ötvöződik különböző népek zenéje az art-rock zenei világával. Legutóbb 2017-ben jelentkeztek egy dupla albummal (Szívvel, lélekkel), amely Varga János - 2015-ben rendezett - 60. születésnapi koncertjének az anyaga.
Másik formációja a Mediterrán Combo temperamentumos, virtuóz latin-zenét játszó trió, amelyben hangsúlyozottan kapnak szerepet az akusztikus hangszerek. Itt együtt zenél fiával, ifj. Varga János gitárossal és Nagy Zsolt zongoristával. 2006-ban adták ki Latin fantázia című lemezüket. Fellépéseiken saját kompozíciókon kívül világhírű gitárvirtuózok - Al Di Meola, Paco de Lucia és John McLaughlin - műveit is megszólaltatják.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/varga.janos.1276">https://www.facebook.com/varga.janos.1276</a>
<a href="https://vargajanos.hu/Vargaalap/Varga_Janos.html">https://vargajanos.hu/Vargaalap/Varga_Janos.html</a>

1986

Kapcsolatok

East

Homonyik Sándor

Dorozsmai Péter

Móczán Péter

Lakatos Tony

Varga János (gitáros)