Publication/name

15. születésnap

Pataky Attila (1951) az Edda 1983-as feloszlása után egy darabig eljátszott a szólópálya lehetőségével, de aztán mégis úgy döntött, nem hagyja veszni az egyszer már bejáratott nevet, és 1985 májusában újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből, de közben figyelmesen járta a nyolcvanas évek második felében zajló tehetségkutató versenyeket. Három kitartó évbe telt, mire a nála jórészt nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (gitár), Pethő Gábor (basszusgitár), Gömöry Zsolt (billentyűsök), Donászy Tibor (dob). Rajongóik szerint az ekkor, 1988-ban készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába mentek szerencsét próbálni, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) érkezett, de utóbbit – akit generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként tartottak számon – 1993-ban máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták. Ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István, s azóta egyetlen poszton történt változás: 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán ült a dobok mögé.
Pataky kitartó munkával, meg-megújuló nyomulással, kiváló üzleti érzékkel és morális szempontokkal nemigen törődő rámenősséggel elérte, hogy az elmúlt húsz évben ez a nem igazán megújuló zenei és szövegvilágú csapat végig a felszínen tudott maradni. Rendszeresen megjelenő albumaikra mindig akadt elég számú vevő, és több mint húsz éve változatlan összeállítású kísérőcsapattal az ország szinte minden pontján szívesen látott vendég. És mennek is mindenhová, ahol csak kíváncsiak rájuk. Közben pedig 2-3-4 évente kigurítanak egy újabb albumot (a 2018-as Dalok a testnek, dalok a léleknek már a 33. volt a sorban).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 271–272.
<a href="https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/">https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/</a>

Pataky Attila

A technikás rock- és fúziósgitározás egyik kiemelkedő, virtuóz, számos díjjal elismert személyisége Alapi István (1962. augusztus 2., Salgótarján), akit a többség az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> tagjaként ismer, de pályafutása elején megfordult a Frontban, a Moho Sapiensben és az XL Sistersben is, az Edda mellett pedig hat szólólemezt készített. 
Miként 2022-be az Atempo-n visszaemlékezett „Eltekintve az egyik dédnagyapámtól, aki karmester és hegedűs volt, a családomban senki nem foglalkozott zenével. Én azonban már egész kicsi korom óta nagyon erős vonzódást éreztem a hangszerek, a zene iránt. Valószínűleg ez késztette nagyszüleimet, hogy tíz éves koromban karácsonyi ajándékként egy gitárt vásároljanak nekem, s ezzel akarva, akaratlanul meghatározzák életem további alakulását”.
Tizenkilenc múlt, mikor szülővárosa jazz-rock zenekarának, a Frontnak tagja lett, mellyel 1983-ban bejutott a korszak egyetlen televíziós tehetségkutató verseny, a Ki mit tud? döntőjébe. Budapestre költözése után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-moho-sapiens-10646">Moho Sapiens</a> tagja lett, innen csábította el az Eddába Pataky Attila és Gömöry Zsolt. A következő négy esztendőben több mint négyszáz koncerten játszott a zenekarral, négy Edda-albumon szerepelt, mígnem 1991-ben basszusgitáros társával, Pethő Gáborral és más magyar zenészekkel Kanadában próbált szerencsét. 
Szűk egy év után azonban Alapi István hazatért, bekerült a Demeter György és Vértes Attila alapította, mindössze másfél évig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-xl-sisters-89025">XL Sisters</a> zenekarba, melynek egyetlen albumán (Nagy test, nagy élvezet, 1992) a számok zenéjének többségét ő szerezte. 1993 nyarán Kun Péter tragikus halála után Pataky visszahívta az Edda Művekbe, melynek azóta is tagja.
Anyazenekara mellett 2001 és 2005 között a Keresztes Ildikó Band tagja is volt, emellett hat remek jazz-rockos/fúziós, illetve rockos szólólemezt (Belső világ, 1996; István, 2022, niXfactor, 2011; Inner Vortex, 2013; L.A. On My Mind, 2018; The Last Day Of Forever, 2020) jegyez. A niXfactor elnyerte az Év hazai jazz albumának járó Fonogram-díjat, a pandémia alatt született, dallamos rockos The Last Day Of Forever középpontjában pedig meglepő módon nem a gitár áll, hanem az énekhang.
Négy évtizedes pályafutása alatt huszonhét Edda-nagylemezen játszott, jellegzetes gitárjátéka közel száz hazai magyar előadó – többek között Katona Klári, Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Szentpéteri Csilla, Havasi Balázs albumain – hallható.
2007-ben Salgótarjánban Pro Arte díjat vehetett át, 2015-ben Nógrád Megye Díszpolgára lett, 2018-ban pedig Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott.
JBSz

Alapi István

Donászy Tibor (1955, Budapest) az egyik legelismertebb magyar dobos, aki 1974 óta számtalan magyar rockzenekarban játszott, mindenekelőtt tagja volt a Nagy Feró vezette klasszikus Beatricének.
„Tipcsi” – ahogy a szakmában emlegetik őt – első zenekara 1974-ben a Gidó ’74 trió volt, amit Gidófalvy Attila orgonista alapított, majd a progresszív rockot játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> együttesben zenélt, amelynek szintén tagja volt Gidófalvy Attila is. Ezután nem volt meglepő, hogy Donászy és Gidófalvy 1978-ban ismét közös zenekarba kerültek, Nagy Feró invitálására az éppen újjáalakuló <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatrice</a> együttesbe. Donászy 1981-ig játszott az ország első számú botránybandájában, mikor is Nagy Feró feloszlatta a Beatricét.
Ezután a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rolls-frakcio-10510">Rolls Frakció</a>ban dobolt, egészen 1983-ig, majd az elsősorban kelet-európai népdalfeldolgozásokat játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gepfolklor-6974">Gépfolklór</a> tagja lett. Ő dobolt a formáció 1984-es Barbaro című kazettáján. Majd ismét egy váltás, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pmobil-6827">P. Mobil</a> következett, a zenekar 1984-ben Donászyval vette fel a Honfoglalás című nagylemezt. 1985 év végére a P. Mobilban megbomlott az egység, emiatt felfüggesztették működésüket.
Donászy Tibor az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> együttesben folytatta. Pataky Attiláékkal 1986–1996 között tíznél is több nagysikerű kiadványt készített. 2000-ben saját albuma is megjelent, Páratlan Élmények – 25 év dobolás címmel. 1997-2006 között a Tunyogi Rock Band, 2007-től az iCON, 2009-től a Zöld, a Bíbor Band, 2010-től 2015-ig, majd 2017-től újra a Mobilmánia és a RockBand tagja. Emellett a Private Colt zenekart erősíti. 2012-ben alapító tagja volt a nagyrészt egykori Edda-tagokból álló Zártosztály nevű együttesnek.
Donászy Tibor a mai napig aktívan dobol, játszik a Mobilmánia zenekarban. Idén májusban pedig a régi zenésztárs, Gidófalvy Attila 70. születésnapja alkalmából rendezett koncerten láthatjuk őt, az ünnepelt mellett Zeffer András, Jankai Béla, Kiss Zoltán Zéró és Takáts Tamás társaságában.
A kétezres években oktatott a Dobakadémián, ahol dobos- és ütős zenészeket képeztek a szakma elismert dobosai. Zenésztársai kiemelik zenei precizitását, és úgy emlegetik őt, mint aki folyamatosan gyakorol, még utazások közben is, és aki mindig ügyel fizikai kondíciójára.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/donaszytipcsi/">https://www.facebook.com/donaszytipcsi/</a>

Donászy Tibor

Lemezeladásait tekintve kétségkívül az egyik legsikeresebb hazai rockbanda. Szinte valamennyi albumuk bearanyozódott, közülük kettő gyémánt-, kettő platinalemez lett. A vidék és a főváros közti válaszfalat ilyen elementáris erővel korábban senkinek sem sikerült ledöntenie.
1974-ben alapították miskolci egyetemisták, később csatlakozott hozzájuk Pataky Attila (1951, ének), aki 1978-ban teljesen átalakította a csapatot. Ekkor jött létre a híres „bakancsos” Edda: Slamovits István (1953, szólógitár), Barta Alfonz (1957, billentyűsök), Zselencz László (1953, basszusgitár) és Csapó György (1955, dob).
Romantikus, populáris rockzenéjük révén hamar népszerűvé váltak, ők játszhatták a Ballagás című film betétdalát is. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg (több mint negyedmillió példányban kelt el), és szintén jól fogyott a következő két albumuk is. Időközben a gerincsérv miatt a dobolástól eltiltott Csapót Fortuna László (1954), az íngyulladástól szenvedő Zselenczet pedig Róna György (1953) váltotta fel. Aztán a Pataky és Slamovits között egyre mélyülő ellentét miatt 1983. december 17-én adta a „bakancsos” Edda a hivatalos búcsúkoncertjét. (Szervezői malőrből amúgy két nap múlva még volt egy lekötött fellépésük Gyöngyösön, ahonnan hazafelé ráadásul a mikrobusszal beborultak az árokba.)
1985 májusában azonban Pataky újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből. Három kitartó évbe telt, mire a nála legalább egy nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (1962, gitár), Pethő Gábor (1964, basszusgitár), Gömöry Zsolt (1962, billentyűsök), Donászy Tibor (1955, dob). Rajongóik szerint az ekkor készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album. Ekkoriban több szokatlan helyszínen – Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön – adtak koncertet.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába ment szerencsét próbálni. Helyükre Kicska László (1966, basszusgitár) és Kun Péter (1967–1993, gitár) érkezett. A generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként számon tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták (az ő emlékét őrzi az Unplugged album), ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István. Azóta gyakorlatilag csak egyetlen poszton történt változás – 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán (1970) ült a dobok mögé.
1996-ban Elvarázsolt Edda-dalok címmel egész albumnyi számukat dolgozták fel ismert popelőadók, többek között Ákos, Demjén Ferenc, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, az Animal Cannibals és az Alvajárók.
1998-ban egy angol nyelvű lemezt (Fire And Rain) is megjelentettek, különösebb nemzetközi visszhang nélkül maradt. Eddigi utolsó – amúgy 35. – albumukat (A hírvivő) 2021-ben dobták piacra.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 396–397.
Kapcsolat:
<a href="https://edda.hu/">https://edda.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU</a>

Edda

Az Edda billentyűseként közismert Gömöry Zsolt „Göme” (Budapest, 1962) hatévesen kezdett el zenélni, zeneiskolában és édesapjától is tanult. A középiskolát a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Első együttese a Pók volt, majd a Derbyben játszott. 1982-ben a Piramis koncertjein volt állandó közreműködő, majd az Edda Művek Platina-turnéján csatlakozott a bandához.
1985-ben részt vett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> újjáalakításában - kezdetben vendégzenészként, majd az 5. album megjelenése után Pataky Attila és Fortuna László előléptették állandó taggá. Az 1999-es Népstadionban tartott koncerttől kezdve az Omega „tiszteletbeli tagja”, 2005-ig vett rész az együttes fellépésein. 2001 óta az általa írt szignállal kezdődik az RTL Klub Híradója, de további műsorokhoz is készített főcímzenét.
Több produkcióban is részt vett zeneszerzőként, producerként (Baby Sisters, Blow Up, Vad Angyalok). A kétezres években a Keresztes Ildikó Bandben játszott, Keresztes Ildikó három nagylemezén billentyűzött. Első szólólemeze (X-változat) 1997-ben jelent meg, Lebegés (2022) című legutóbbi albumán pedig tízéves kislánya, Anna is énekel. 
Zenei munkásságáért számos díjban részesült: az Edda Művek tagjaként eMeRTon-díjat, Artisjus-díjat, Viva TV életmű díjat és Arany Zsiráf díjat is kapott.
BB

Gömöry Zsolt

Kicska László

Zselencz László

Slamovits István (1953, Miskolc), becenevén Slamó, gitáros, énekes, dalszerző, aki 1977-1983 között az Edda tagja volt, és tevékeny részese a zenekar első sikerkorszakának.
Első együttese 1970-től a Luw volt, Slamó basszusgitározott, a bátyja, Slamovits Tibor (1950) pedig a szólógitáros. A Borsod megyei Sajószentpéteren, a Bányász Művelődési Házban pengették a húrokat, főként Deep Purple- és Uriah Heep-számokat játszottak. 1971 nyarán Tibor katonai behívója miatt kezdett el Slamó szólógitáron játszani. 1972-73-ban a Grogs nevű banda tagja volt.
Következő zenekara 1973-1975 között a Kőtörő volt, amely a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical Miskolci Nemzeti Színház által bemutatott adaptációjának élő zenei hátterét adta. A Kőtörő után a főleg heavy metal stílusban próbálkozó miskolci Wanderers következett (1976-77), mellyel azonban nem sikerült sikereket elérniük.
1977-ben Pataky Attila elhívta őt az Edda együttesbe. 1978-ra összeállt a „nagy ötös” és megtörtént a csoda. A „bakancsos” <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-bakancsos-9380">Edda Művek</a> volt a debreceni Color együttest követően a második vidéki zenekar, akiknek sikerült az áttörés. A fővárosban és az egész országban pillanatok alatt futottak be, hatalmas sztárok lettek. Slamó alapvetően meghatározta a zenekar hangzásvilágát - gitározott, zenét szerzett és szövegeket írt. Öt sikeres év után a Pataky Attila és Slamovits között kialakuló, főleg zenei kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbség oda vezetett, hogy az Edda Művek akkori formációja 1983 decemberében megtartotta búcsúkoncertjét Miskolcon, majd feloszlott.
Slamovits ekkor egy időre elvonult a nyilvánosság elől. 1985-ben jelentkezett újra - jó nevekből álló zenészgárdával (Nagy Feró, Lugosi László, Trunkos András) kiadott egy nagylemezt Slamó címmel, ez azonban nem aratott számottevő sikert.
1987-ben Szatai Gábor énekessel megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-no-107549">No</a> együttest, amelyet a „magyar U2” néven emlegették, ám szélesebb körben nem voltak vevők a zenéjükre. A formáció - amelyben 1993-tól Barille Pasquale, az R-GO egykori dobosa is játszott - azért 1992 és 1994 között kiadott három nagylemezt. A dalokat Slamó írta, legismertebb ezek közül talán az első albumukon szereplő Hallottalak sírni volt.
Még 1988-ban, kissé feledve a korábbi nézeteltéréseket, elkészítette az Eddával a Pataky-Slamovits lemezt, és később is gyakori vendége volt a jubileumi Edda-koncerteknek.
1994-ben - ismét jeles közreműködőkkel - megjelent Slamó Unplugged című albuma. 1998-ban, tíz év után feloszlott a No együttes, ekkor Slamovits István Izraelbe költözött. 2005-ben aztán ismét hazatelepült és újfent megalapította a No együttest, mely felállás azonban nem volt tartós: 2007-ben ismét megszűnt. Ezután Slamó ismét Izraelbe költözött, ahonnan 2009-ben tért vissza.
2011-ben tervbe vették Som Lajossal a Storm együttes megalapítását, sajtótájékoztatón be is mutatkoztak, de a zenekar nem kezdte meg működését. Helyette 2011 végén egy televíziós tehetségkutatóból ismert énekessel, Mr. Joe-val Slamo Revans néven hoztak létre új együttest, amely egy év után feloszlott.
Slamovits István 2012 óta a családjával Németországban él, visszavonultan. 2023-ban, hetvenedik születésnapja alkalmából Miskolc díszpolgári címre szerette volna jelölni őt, azonban a megkeresésükre nem reagált a 70-es, 80-as évek egyik legfontosabb hazai dalszerző-gitárosa.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/groups/428070969467473/">https://www.facebook.com/groups/428070969467473/</a>

Kapcsolatok