Publication/name

1.2.3….Start

Az 1970-es évek hazai folk-rockjában az egyik leginkább előremutatóbb társulata a Gépfolklór volt, amely tulajdonképpen a Kolinda oldalhajtása: az onnan kivált Szabó András (1952, hegedű) és Jorgosz Tzotzoglou (1952) alapította 1975-ben. Leginkább ballada- és versfeldolgozásos vonalon próbálkoztak, mérsékelt közönség és minimális szakmai visszhangot aratva.
1982-ben aztán már a gitáros Cziránku Sándorral és a dobos Donászy Tiborral megerősödve tűntek fel ismét a színen, és 1984-es Barbaro című kazettájukon már hallható volt az, ami aztán később a Barbaro együttes zenei világának alapján képezte. A Hungaroton márkamenedzsere azonban mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy hagyományos folkos stílusban vegyék fel az anyagot, a gitárt és általában a rockos hangzást erősen háttérbe szorítva. Jorgosznak azonban ez egyáltalán nem tetszett, mire Szabó András kirúgta, mint utóbb kiderült, halálos döfést adva ezzel a zenekarnak. (Szabó András a Gépfolklórt az új évezredben – új tagokkal – aztán reaktivizálta.)
A sámáni erőkre és barbár ritmusokra esküdő Jorgosz Tzotzoglou persze nem adta fel, és hamarosan nekilátott a mai napig talán legfontosabb folk-rock formáció, a Barbaro szervezéséhez.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 102–104.

Gépfolklór

Bár a soproni Moby Dick vagy a Stress már korábban létezett, kétségkívül a Pokolgép volt az, amely Magyarországon a nagy nyilvánosság előtt először játszott heavy metált.
Kukovecz Gábor (1959, gitár) és Paksi Endre (1958, basszusgitár, ének) már együtt zenéltek egy amatőr formációban, majd a katonai szolgálat után komolyabb formában folytatták. 1982-ben csatlakozott hozzájuk Kalapács József (1962, ének), és decembertől hívták magukat Pokolgépnek. Folytonosan változtak a tagok, változott a repertoár is. 1984-ben lépett be Nagyfi László (1962, gitár), távozott viszont Paksi Endre (aki ezután megalapította az Ossiánt), helyére Pazdera György (1957, basszusgitár) érkezett.
Az 1983-as Ki mit tud? hozta meg számukra az országos ismertséget. Ekkor viszont rövid ideig stílust váltottak, ennek a dirty rockos korszaknak az egyik lenyomata a Kegyetlen asszony című, kislemezen megjelent daluk. Növekvő népszerűségüknek köszönhetően olyan zenekarok előtt játszhattak, mint az Omega, a P. Box vagy a P.Mobil, sőt, 1984 szeptemberében a Motörhead budapesti koncertjén is ők melegíthették a közönséget.
Első albumuk (Totális metál) 1986-ban jelent meg, rajta a dalok szövegét Nagy Feró írta. Teltházas turnék, és 80-90 ezres példányban elfogyott lemezek (Pokoli színjáték, 1987, Éjszakai bevetés, 1989) következtek, de 1990-re kiéleződtek a zenekaron belüli ellentétek. Nagyfi és Kalapács kivált, és megalapította az Oment, a többiek pedig Rudán Joe-val (Rudán József, 1963, ének) és Kun Péterrel (1967–1993, gitár) folytatták tovább. Kunt hamarosan elcsábította Pataky az Eddába, így helyére Jung Norbert (gitár) érkezett.
Bár a következő években az új felállásban is több sikeres nagylemezt jelentettek meg, mégsem tudtak a rendszerváltozás után drasztikusan átalakuló zenepiacon talpon maradni, így 1994-ben feloszlottak. A klasszikus Kalapács-Kukovecz-Nagyfi-Pazdera-Tarca-felállás pedig 1995. szeptember 2-án a Petőfi Csarnokban adott egy búcsúkoncertet.
Kukovecz más társakkal Gép néven próbálkozott, mérsékelt sikerrel. 1999-ben Rudán Joe visszatérése után viszont ismét Pokolgép néven folytatták, a következő év májusában új nagylemezt (Csakazértis) jelentettek meg, melyet számos koncertkorong és további stúdióanyagok (Te sem vagy más, 2002, A túlélő, 2004, Oblatio, 2006, Pokoli mesék, 2007, Metálbomba, 2015) követték. Rudán 2010-ben kivált (kirúgták?), ekkor lett a jelenlegi frontember, Tóth Attila az énekes. Fennállásuk 35. évfordulóján 2020-ban koncertnagylemezzel ünnepelték (35. Jubileumi koncert).
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 178–181.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/pokolgepband/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/pokolgepband/?locale=hu_HU</a>
<a href="http://www.pokolgep.hu/">http://www.pokolgep.hu/</a>

Pokolgép

Az 1982. április 1-jén, bolondok napján alakult Satöbbi története jól érzékelteti, hogy az 1980-as évek Magyarországán milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a feltörekvő fiatal zenekaroknak. A kezdetben Kentaur (Erkel László, 1965, ének, billentyűsök), Pethő Zsolt (ének) és Seres Péter (ének, gitár) hármasára alapuló formáció a GM49 és a Forum mintájára a ska zenét hozta divatba, mindezt fanyar, abszurd, ironikus, humoros szövegekkel társítva. Középiskolás és egyetemista körökben kiugró sikereket aratott, a klubéletben sztárzenekarnak számított.
A Satöbbit az énekes bátyja, Erkel András próbálta menedzselni. Mint a Magyar Ifjúság-ban 1989-ben elmesélte: „Eleinte minden jól indult. Szerepeltünk az 1983-as Ki mit tud?-on, kislemezünk jelent meg, a rádiófelvételeinket játszották, de akkoriban előrelépni csak úgy lehetett, ha nagylemezünk jelenik meg. Azt azonban nem tudtuk elkészíteni. A Satöbbi fennállásának hat éve alatt Wilpert (Wilpert Imre, az MHV márkamenedzsere – a szerk.) talán ha egyszer látta a zenekart, s bár szerette a zenénket, nem hitt benne. Bármerre fordultunk, a 22-es csapdájába kerültünk. A tévében azt mondták, szerepelhetünk, ha országosan ismertek leszünk. Vidéken viszont azt mondták, nem vagyunk ismertek, mert nem szerepelünk a tévében. A Hanglemezgyárban azt emlegették, ha már elég nagy sikerünk van, akkor ők is beszállnak reklámmal, pénzzel. De a sikerhez előbb pénzre, reklámra lett volna szükség. De nekünk nem volt pénzünk. Szerettünk volna bekapcsolni szponzorokat, de csak akkor támogattak volna, ha már híresek vagyunk.”
A Satöbbi hat évig tartotta magát, 1983 és 1985 között három önálló kislemeze (Milyen is neked, mikor kezemben kezed / Zsiráf, Az ajtó / Sárkány, Szolid party / Árnyjáték) és az Interpop ’86 fesztivál kapcsán egy, a Smoggal közös korongja (James Bond) jelent meg, valamint szerepeltek a harmadik Start-válogatáson is (Róma). 1985-ben a Depeche Mode első budapesti látogatásán előzenekar lehetett, 1986-ban pedig a Magyar Rádióban gerillamódszerrel, többnyire éjszaka felvett egy nagylemeznyi anyagot, ami végül csak a 2010-es években jelent meg.
A felvételek kálváriája szintén tipikus nyolcvanas évekbeli történet. Miként Erkel András elmesélte: „Elhívtam Pressert az egyik koncertünkre, aki rettenetesen megkritizált bennünket, de segített, ő volt a zenei rendező. Amikor készen voltunk a lemezzel, megpróbáltuk eladni. Wilpert mondta, ha jó, átveszi. De pechünkre, az MHV-nál ekkor döntöttek a piacgazdálkodás bevezetése mellett. Egy-két művészeti szempontból fontos előadótól eltekintve csak a 100 ezer példányos sztárokkal kötöttek szerződést. Így a mi lemezünk – bár Wilpertnek tetszett, s már a borító is kész volt – szóba sem jöhetett. Ott álltunk megfürödve, ki fizesse a lemez elkészítésének költségeit, a közreműködők gázsiját, a stúdióidőt? Semmiféle írásos szerződésünk nem volt. Mindent a hitre, a bizalomra alapoztunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai viszonyok alaptétele: építsd fel magad a sikert, az intézmények pedig majd osztoznak veled ebben!”
1988-ban aztán Kentaur megunta az állandó szélmalomharcot, kivált a Satöbbiből, és szólópályára lépett, Pethő Zsolt később a Holló Színház, majd a L’art pour l’art Társulat tagjaként folytatta pályáját, de közben a Satöbbit sem adta fel. Egyrészt a régi dalok (Live, 1995) újrajátszása után újra stúdióba vonult (A világ legszebb dalai, 1996), másrészt a régi harcostárs Seres Péterrel és változó felállású zenekarával időről időre koncertezett, mi több, 2017-ben teljesen új dalokból álló Satöbbi-nagylemezzel (Vissza a pénzt!) is előrukkolt.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 155–157.

Satöbbi

Az 1981-ben Vácon alakult zenekar – Danyi Erika (ének), Szekeres István (gitár, ének), Jezernitzky Csaba (gitár, ének), Balogh János (billentyűsök), Barna József (basszusgitár, ének), Rosenberg Tamás (dob) – aranydiplomát nyert az amatőrök rockfesztiválján, majd két évvel később első helyezést ért el a Ki mit tud?-on (a Pokolgépet ejtették ki). Jutalomként készült velük egy (a sors iróniájaként a Pokolgéppel közös kislemez). A-oldalán két Smog-dallal (Zsíroskenyér, Robot), előbbi ráadásul felkerült az 1.2.3….Start válogatásra. 1985-ben újabb kislemez (A játék / Nem beszélhetsz mindig mással) jelent meg tőlük, 1986-ban pedig a Satöbbivel osztoztak egy újabbon (Várlak).
Szintis, italodiszkós dalaikkal kiemelkedtek a hazai mezőnyből, mégsem lettek hosszú életűek. Jezernitzky később az 1988-as Interpopon feltűnt Krasznai Krisztával Hajni István Master Voice nevű csapatában – az egyetlen hazai italo disco formációban – folytatta.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 158–159.

Smog

Az Első Emeletből kivált Cser György új zenekara 1984-ben ezen a néven a Vadonat című válogatásalbumon három dallal is szerepelt. A név körüli viták után azonban azok játszottak tovább So-Ho-ként – Bódis András (ének), Mészáros János (gitár), Béres Ferenc (billentyűs), Bali István (basszusgitár), Horniák Nándor (dob) –, akik eredetileg is birtokolták. Nem tudtak kitörni a második vonalból.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 160.

So-Ho

1982-ben alakult dallamgazdag, west coastot játszó zenekar. Az MHV 1983-as Start kazettapályázatának nyerteseként szerepeltek az 1,2,3…Start válogatáson, majd három dallal (Nézz hátra, Kirándulás, Éjfél) szerepeltek a Vadonat című válogatásalbumon. A Szeptember című daluk felkerült a slágerlistára.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 160.

Szeptember

A posztpunkos újhullámot képviselő zenekar – Bella Sándor (ének), Hontvári László (gitár), Losonczy Pál (billentyűs, ének – az 1980-as évek elején kislemezt jelentetett meg és szerepelt az 1.2.3…Start második válogatáson (Csak). Az évtized közepén Losonczy és Hontvári – Méry Péterrel (showman) és Bagány Anikóval megalakította az L. M. System elektro-pop zenekart, majd fél évvel később a Zri formációt (Hontvári, Losonczy, Bella, Molnár László) 1986-tól Kiss Pállal (szintetizátor) kiegészülve Human Telex néven koncerteztek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 160.

Tejbezri

Az 1981-ben alakult szolnoki zenekar – Kovács Ferenc (gitár, ének), Tóth László (gitár), Andrási Sándor (basszusgitár), Ondrik Ferenc (dob) – amatőr szemléken tűnt fel, több rádiófelvételt is készített, egy dala (A szomszéd lánya sem zavar) a második 1.2.3…Start válogatás albumon szerepelt. Bár szinte minden vetélkedőn elindult, és turnéztak az Első Emelettel is, nem sikerült feljebb kerülniük.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 160.

WU-2

A Spenót – Horváth Csilla (ének), Tóth Zoltán (gitár), Sőth Sándor (basszusgitár), Tüű Károly (dob) – 1981 novemberében mutatkozott be a Kassák Klubban. Zenéjükre a punk és az újhullám mellett a reggae is komoly hatást gyakorolt.
Az MHV Start márkája felkarolta őket, előbb egy kislemezt (Spenót / Hová lettek a szőke nők?, 1983) jelentettek meg, majd annak egyik dala került az 1985-ös Start 3. válogatásra. Korabeli, a Trabant és az Európa Kiadó között mozgó demóikból és koncertfelvételeikből 2009-ben jelent meg CD (Campbell’s Spenót).
Sőth Sándor 1981-ben főszereplője volt a Megáll az idő című filmnek, majd később filmproducerként szerzett magának hírnevet.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 150.

Kapcsolatok