A marosvásárhelyi születésű rockénekesnő tornásznak, majd testnevelő tanárnak készült, de a nyolcvanas években énekelni is tanult, és miután Magyarországra áttelepült és előadói engedélyt szerzett, előbb a külföldi vendéglátóiparban dolgozott, majd 1988-ban a Rózsaszín Bombázók tagja lett. 1989-től több zenekarban (Kormorán, Keresztanya) énekelt, illetve vokálozott. 
Szólistaként bemutatkozó nagylemeze 1999-ben jelent meg (Nem tudod elvenni a kedvem), amiért megkapta a legjobb énekesnőnek járó eMeRTon-díjat. Balázs Fecóval (Csönd éve volt) és Erox-szal (Ciosa della Vita) sikeres duetteket énekelt, de hiába lett a második nagylemez (Nekem más kell, 2001) poposabb hangvételű az előzőnél, és hiába írt rá dalokat Szűcs Norbert és Adamis Anna, mégsem sikerült szintet lépnie. 
Pedig ekkor már létezett saját zenekara, a Keresztes Ildikó Band, melyben az indulásnál Maróthy Zoltán gitározott (őt 2001-től Alapi István váltotta), Vörös Gábor basszusgitározott, Pálfi Balázs billentyűzött és Herpai Sándor dobolt. A 2000 és 2002 között működő formáció 2005-ben Edda-tagokkal átmenetileg újjászületett (Alapi István gitár, Gömöry Zsolt billentyűsök, Kicska László basszusgitár, Hetényi Zoltán dob), majd 2009 és 2011-ben ismét életre kelt, ezúttal Szekeres Tamás gitáros vezetésével, akit 2012-ben Szűcs János váltott. A Keresztes Ildikó Band végül 2014-ben szűnt meg. 
Keresztes Ildikó az új évezredben ennek ellenére főleg rockoperákban és zenés darabokban tündökölt (többek között 56 csepp vér, Kabaré, Irma, te édes, A költő visszatér, Az első sírásó, Kabaré, Chicago), játszott az István, a király későbbi bemutatóiban, rendszeresen fellépett az Omegával, éveken át volt az X-Faktor mentora. Miközben továbbra is keresett vokálénekesnek számított, jellegzetes rekedtes hangja több tucatnyi hanghordozón hallható.
Harmadik szólóalbumán (Minden, ami szép volt, 2008) magyar rock és blues előadók dalait adta elő. Azóta további három, kereskedelmi szempontból sikeres nagylemezt (Csak játszom, 2010, A démon, aki bennem van, 2011, Most, 2016) jelentetett meg.
JBSz
<a href="https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/">https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/</a>

Keresztes Ildikó

Keresztes Ildikó előadói fotók

Keresztes Ildikó zenekari fotók (17546696_1411573095561361_83882254772822046_o.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (18951177_1494541547264515_8220498789788559162_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (70467548_2564140196971306_3348813836374245376_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (270492474_477289520426840_3433601355999683394_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (245581362_429196051902854_9146699099771242695_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (295280721_607810067374784_9012025222647724561_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (330179814_771021427630409_1158459361829116798_n.jpg)

Keresztes Ildikó zenekari fotók (306321122_639946647494459_3434429321376201358_n.jpg)

Artisjus- és Fonogram-díjas dalszövegíró, költő. Több mint ezer dal fűződik a nevéhez. Többek között olyan előadóknak írt szövegeket, mint <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balazs-feco-6657">Balázs Fecó,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-charlie-403">Charlie,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cserhati-zsuzsa-11337">Cserháti Zsuzsa,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-deak-bill-gyula-38095">Deák Bill Gyula,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bayer-friderika-11691">Bayer Friderika</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-jenei-szilveszter-25485">Jenei Szilveszter,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-keresztes-ildiko-10790">Keresztes Ildikó,</a> Kern András, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koncz-zsuzsa-66">Koncz Zsuzsa,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-kati-6340">Kovács Kati,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kormoran-6968">Kormorán,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koral-9350">Korál,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lerch-istvan-7030">Lerch István,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-piramis-9305">Piramis,</a> a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-taurus-6766">Taurus,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-toth-vera-124657">Tóth Vera,</a> <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-varga-miklos-9365">Varga Miklós</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zambo-jimmy-11902">Zámbó Jimmy.</a> 1997-ben kötetbe rendezte legfontosabb dalszövegeit, mely Jég dupla whiskyvel. 25 év rock a Taurustól Charlie-ig címmel jelent meg.
Fiatalkorában az irodalom és a képzőművészet egyaránt érdekelte. Általános iskolában pár évig klasszikus zongorázást tanult, a beatzene később, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban érintette meg, amikor először meghallotta a Beatlestől a Michell-t. Saját gyártmányú gitárjain különböző nevesincs sulizenekarokban játszott, de első komolyabb bandájával, a Soul Brigde-dzsel (tagjai között a későbbi televízióssal, Kapuvári Gáborral) már különböző amatőr versenyeken is elindult. 
Az együttesnek számtalan saját, magyar nyelvű dala is volt, melyeknek – csaknem mindnek – Horváth Attila írta a szövegét. Miként a vele készült <a href="https://beatkorszak.hu/horvath-attila-eletutinterju">életútinterjúban</a> mesélte: „Nagy lökést adott nekem az Illés, Bródy nagy hatással volt rám. Én korábban verseket írtam, ezek időnként meg is jelentek lapokban, például a Magyar Ifjúságban. Aztán elkezdtem dalszövegeket írni. Ösztönösen próbáltam dalokban megírni azt, amit korábban a versekben. Az Illést hallgatva ismertem fel, hogy jó úton indultam el. Bródy találmánya volt, vagyis általa jutott el a közönséghez először az, hogy egészen másfajta nyelven kell megírni ezeket, mint korábban a táncdalszövegeket, mert másfajta korosztályhoz szólnak.” 
1970 körül azonban a Soul Bridge megszűnt, Horváth pedig belátta, se énekesként, se zenészként nem elég tehetséges, így akkor lejött a színpadról, és soha többé nem szállt be egyetlen zenekarba sem, hanem a továbbiakban kizárólag polgári munkahelyei (sok volt belőle) mellett szerzett dalszövegeket. Egészen 1980-ig, amikor felvették a Művészeti Alaphoz, és ettől kezdve csak a dalszövegírásból élt.
Ahogy az említett életútinterjúban megfogalmazta: „Csendesebb, szemlélődőbb típus vagyok, az az exhibicionizmus, ami kell ahhoz, hogy a színpadon állj, és onnan közöld a nagy okosságokat, hiányzik belőlem. Én ezeket hátul, csendben megfogalmazom, és annak a szájába adom, aki erre született.”
A hetvenes évek elején egyből a mélyvízbe ugrott, a korszak rövid életű hardrock supergroupjának, a Taurusnak írt szövegeket, és annak bulijain sokezren énekelték az ő refrénjeit. Itt került barátságba <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balazs-feco-6657">Balázs Fecó</a>val (Korál), <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-som-lajos-6660">Som Lajos</a>sal (Piramis) és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-radics-bela-6263">Radics Bélá</a>val, és innentől kezdve ontotta a sorokat. Megátkozott ember, Válaszra várva, Homok a szélben, Kaland és harc, A kőfalak leomlanak, Amit nem mondhattam el – többek között ezekre a dalokra büszke ma is.
A hard rock mellett más stílusokba is belekóstolt, például a nevéhez fűződik a country szövegvilágának meghonosítása (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bojtorjan-7052">Bojtorján</a>), de munkásságának szintén fontos része a színház, számos sikeres musicalt írt (például a Liliomfit Illés Lajossal), miközben készített poprock-lemezt Kern Andrásnak is. A nyolcvanas évek második felében főként komputergrafikával foglalkozott, aztán a rendszerváltozás környékén visszatért a szövegíráshoz, évekig az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omen-10879">Omen</a>nel dolgozott, majd jött a roppant sikeres Charlie-korszaka. Emellett részt vett Cserháti Zsuzsa visszatérésében, az 1997-ben alakult Tunyogi Rock Band dalszövegei is az ő nevéhez fűződnek, plusz Póka Egonnal írt lemeznyi anyagot Deák Bill Gyulának.
Miként 2021-ben a<a href="https://mandiner.hu/hirek/2021/02/horvath-attila-dalszovegiro-interju"> Mandinerben</a> mesélte: „Sokszor elvegyültem a tömegben, és élveztem, hogy ezrek, olykor tízezrek éneklik, amit írtam, bár fogalmuk sincs róla, hogy ott vagyok közöttük. Hidegrázó élmény volt.”
Munkásságát 2007-ben Artisjus szövegírói alkotói életműdíjjal, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. 2012-ben Fonogram Életműdíjat, 2024-ben a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete Életműdíját kapta.
JBSz

Horváth Attila (szövegíró)

Balázs Ferenc (1951–2020) Korálja a rockzenekarok közül a legtovább tudott sikeres maradni a nyolcvanas években, amiben szerepet játszott, hogy a billentyűs-énekes-zenekarvezető dalai nemcsak a rockerek, hanem egy szélesebb közönség számára is fogyaszthatók voltak. Az együttes 1986-ban az Erkel Színházban még megünnepelhette a 10. évfordulóját, majd az első sitkei rock hétvége is „bejött”, de egy NDK-turné után augusztusban leállt. Fecó szólóban folytatta, filmzenéket (Böszörményi Géza: Laura, Gyarmathy Lívia: Vakvilág) komponált, Vangelis népszerűségét kihasználva instrumentális szólólemezeket adott ki (Register, 1984, Best Of Bach, 1985, Szerelmi álmok, 1990), megírta a Nyolc évszak tévésorozat betétdalát (Évszakok). 1989-ben Sitkén húszezer néző előtt bemutatta az István, a király-t, majd Hölgyeim, elég volt címmel Szenes Ivánnal írt zenés darabot a Vidám Színpadra. Pályaképe jól érzékelteti, hogy egyike lett azoknak az egykori rocksztároknak, akik jól kamatoztatták professzionalizmusukat – minden szinten, szinte minden. Munkássága elismeréseként 2001-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2011-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2015-ben Kossuth-díjat kapott. 2020 novemberében hunyt el.
Balázs Fecó 1951-ben született Budapesten. Mindössze négyéves volt, mikor édesanyja meghalt. Apai nagyanyja nevelte, akivel a Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét.
Később zongorázni tanult, elvégezte a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra. Klasszikus zenét tanult, de a Beatles és a Rolling Stones olyan hatással volt rá, hogy onnantól kezdve a rockzenének élt.
1967-ben, még középiskolásként bekerült a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton együttes</a>be, ahol billentyűs hangszereken játszott. 1968-ban a Ki mit tud?-on tűntek fel, a Nekem eddig Bach volt minden című dalukkal.
Később együtt játszott ebben a zenekarban Som Lajos basszusgitárossal, akivel 1972-ben Balázs Fecó megalapította az első hazai hard-rock supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-taurus-6766">Taurus</a>t. Megnyerték maguk mellé a korszak egyik legkitűnőbb gitárosát, Radics Bélát, és Brunner Győzőt, a Metro korábbi dobosát. Balázs Fecó írta a dalokat, Horváth Attila - aki aztán évtizedekre az alkotótársa lett - a szövegeket. Legnagyobb fellépésük 1972. május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban, ahol 10 ezer néző előtt adtak elsöprő sikerű koncertet.
1973-ban ért véget a Taurus története. ezután Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben már idehaza a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amelynek magjából született meg 1978-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koral-9350">Korál együttes</a>. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.
A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis meg tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk énekesként. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt nem sokkal Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. Ő végül a Dinamitban folytatta. Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett átvennie az énekesi szerepkört is.
A Korál 1986-os fennállásáig végig sikeres tudott maradni, aranylemezek és számtalan nagy sláger is bizonyítja ezt (Maradj velem, Homok a szélben, vagy a régi Taurus-dal, a Kőfalak leomlanak). Zenéjük épp oly népszerű volt az „őszinte kőkemény rock” rajongói között, mint a lírai, romantikus dalok kedvelőinél. Balázs Fecót 1979 és 1984 között zsinórban hatszor az év legjobb billentyűsének választották.
A Korál megszűnése után Balázs Fecó filmzenéket készített, és szólólemezei jelentek meg. 1988-ban Kőfalak leomlanak címmel oratóriumot írt. Számtalan előadóval dolgozott együtt. Duettet énekelt - többek között- Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Varga Miklóssal és Zoránnal. Keresztes Ildikóval - akivel 7 albumon is együtt dolgoztak - közösen előadott daluk, A csönd éve, a 2000. év egyik legnagyobb hazai slágere volt.
1997-ben egy teltházas Kisstadion-koncerttel visszatért a Korál. Ugyanitt játszottak 2000-ben és 2006-ban is. A 40. születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában. A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb előadásra állt össze.
Balázs Fecó a Korál 1986-os leállása előtti utolsó turnén talált rá a Sárvár melletti Sitkén található romos kápolnára. Elhatározta, hogy zenészbarátok segítségével felújíttatják, és így megmentik a pusztulástól. 1986-ban rendezték ott, a kápolna szomszédságában az első Sitkei Rockfesztivált, ami aztán hagyománnyá vált.
Szívproblémái miatt 1995-ben és 2016-ban is műtéti beavatkozáson esett át.
2020 augusztusában a Raktárkoncert-sorozatban lépett utoljára színpadra zenekari kísérettel.
69 éves korában, 2020. november 26-án hunyt el Budapesten. Temetési szertartásán az egykori zenésztársai közül Pásztor László és Dorozsmai Péter mondtak búcsúbeszédet.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.balazsfeco.hu/">https://www.balazsfeco.hu/</a>

Balázs Fecó

Pataky Attila mindent elkövetett azért, hogy a filmet soha ne mutassák be

Lemezeladásait tekintve kétségkívül az egyik legsikeresebb hazai rockbanda. Szinte valamennyi albumuk bearanyozódott, közülük kettő gyémánt-, kettő platinalemez lett. A vidék és a főváros közti válaszfalat ilyen elementáris erővel korábban senkinek sem sikerült ledöntenie.
1974-ben alapították miskolci egyetemisták, később csatlakozott hozzájuk Pataky Attila (1951, ének), aki 1978-ban teljesen átalakította a csapatot. Ekkor jött létre a híres „bakancsos” Edda: Slamovits István (1953, szólógitár), Barta Alfonz (1957, billentyűsök), Zselencz László (1953, basszusgitár) és Csapó György (1955, dob).
Romantikus, populáris rockzenéjük révén hamar népszerűvé váltak, ők játszhatták a Ballagás című film betétdalát is. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg (több mint negyedmillió példányban kelt el), és szintén jól fogyott a következő két albumuk is. Időközben a gerincsérv miatt a dobolástól eltiltott Csapót Fortuna László (1954), az íngyulladástól szenvedő Zselenczet pedig Róna György (1953) váltotta fel. Aztán a Pataky és Slamovits között egyre mélyülő ellentét miatt 1983. december 17-én adta a „bakancsos” Edda a hivatalos búcsúkoncertjét. (Szervezői malőrből amúgy két nap múlva még volt egy lekötött fellépésük Gyöngyösön, ahonnan hazafelé ráadásul a mikrobusszal beborultak az árokba.)
1985 májusában azonban Pataky újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből. Három kitartó évbe telt, mire a nála legalább egy nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (1962, gitár), Pethő Gábor (1964, basszusgitár), Gömöry Zsolt (1962, billentyűsök), Donászy Tibor (1955, dob). Rajongóik szerint az ekkor készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album. Ekkoriban több szokatlan helyszínen – Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön – adtak koncertet.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába ment szerencsét próbálni. Helyükre Kicska László (1966, basszusgitár) és Kun Péter (1967–1993, gitár) érkezett. A generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként számon tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták (az ő emlékét őrzi az Unplugged album), ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István. Azóta gyakorlatilag csak egyetlen poszton történt változás – 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán (1970) ült a dobok mögé.
1996-ban Elvarázsolt Edda-dalok címmel egész albumnyi számukat dolgozták fel ismert popelőadók, többek között Ákos, Demjén Ferenc, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, az Animal Cannibals és az Alvajárók.
1998-ban egy angol nyelvű lemezt (Fire And Rain) is megjelentettek, különösebb nemzetközi visszhang nélkül maradt. Eddigi utolsó – amúgy 35. – albumukat (A hírvivő) 2021-ben dobták piacra.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 396–397.

Edda

Varga Miklós (1956, Budapest) énekes, előadóművész. Nevéhez fűződik a 1980-as évek egyik legnagyobb hazai slágere, az Európa című dal. Az ősbemutatón az ő énekhangján szólalt meg István, a király a magyar könnyűzene történetének legsikeresebb rockoperájában.
1975-től a <a name="_Hlk142486805"></a>Grog, a Corpus, a Zenit, 1980-tól két évig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-box-9362">P. Box</a>, s ezt követően rövid ideig a Sirokkó énekese volt. 1982-ben csatlakozott a svéd-magyar Safarihoz, amelynek 1983-ban elkészült az első albuma. Szörényi Levente ennek hallatán választotta ki Vargát István szerepére. A királydombi előadás sikerére alapozva szólókarriert kezdett, zenekart (V. M. Band, 1984) alapított. Első nagy sikere az Európa című dal volt. Ezt követően két sikertelen albumot készített (Európa, 1985), Játék, szenvedély, 1986), majd amikor a zenekar feloszlott (1990), mindinkább a színház felé fordult. Történelmi személyiségeket formált a János, a vitéz, a Jézus Krisztus Szupersztár, A költő visszatér, a Temesvár 1514, a Velünk az Isten, a Julianus, az Atilla – Isten kardja, a Honfoglalás és Az utolsó sírásó című darabokban. Szinte évente szerepel egy-egy új zenés előadásban, legutóbbi bemutatója 2022-ben volt, Az Ég tartja a Földet című musicalben IX. Gergely pápát alakította.
1990-től ismét megpróbálkozott a szólókarrierrel, de lemezei (A rockoperaház fantomja, 1992, Van remény!?, 1995, Hazatérés, 1999, Csemetekert, 2004, Vad volt és szabad, 2006) továbbra sem voltak kelendőek. 2005-től a Varga Miklós és a Band elnevezésű formációban is láthatjuk őt. Legutóbbi kiadványai: Újra itthon (2011), Ébredés - száz év magány után (2020), Újratöltve (2022).
Rengeteg elismerés birtokosa, néhány ezek közül: Az év énekese (1984), Bulgáriai Arany Orfeusz Fesztivál 1. helyezés (1985), eMeRton-díj (1990), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), A Magyar Kultúra Lovagja (2019).
István, a király szerepében az utóbbi években is színpadra lépett, 2019-ben pedig egy televíziós dalverseny extraprodukciójaként a fiatalos megjelenésű énekes már felnőtt gyermekeivel - Vivien és Szabolcs - adta elő legnagyobb slágerét, az Európát. A 2022-ben Máté Péter-díjjal jutalmazott Varga Miklós továbbra is vállal fellépéseket és gyakran megjelenik a médiában.
A magyarországi pápalátogatás tiszteletére Keresztes Ildikóval és Vastag Csabával közösen készítették el a Magyar fohász 2023 című dalt.
JBSz, HZ
 Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738">https://www.facebook.com/profile.php?id=100057580594738</a> <a href="http://www.vargamiklos.hu/">http://www.vargamiklos.hu/</a>

Varga Miklós

A lokomotív fűtője volt, mígnem férje disszidált

Az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb szövegírója. Különösen Presser Gáborral alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, akivel közösen az Omega és a korai Locomotiv GT legjelentősebb dalait jegyzik. Miközben olyan előadók számára is írt dalszövegeket, mint – időrendi sorrendben haladva – Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Bontovics Kati, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Szörényi Örs, Keresztes Ildikó és Varga Miklós. Zárkózott ember, egyszer így jellemezte magát: „Olyan vagyok, mint a parázsló tűz – aki közelebbről néz, többet érez belőlem.”
1943. augusztus 30-án az akkoriban Magyarországhoz tartozó Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény alapján a családnak menekülnie kellett, Szentendrére költöztek, ott is nőtt fel. Gyermekkorában olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, az irodalom és a színház vonzotta, s bár az ELTE jogi karán diplomázott, 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, és már hallgatóként különféle lapokban publikált. Az Omega dobosa, Laux József feleségeként ismerkedett meg Presser Gáborral, és onnantól csak úgy ontották a dalokat. Ő írta például a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Halott virágok, a Petróleum lámpa, a Tízezer lépés és hát persze a Gyöngyhajú lány szövegét. 
Az Éjszakai országút című 1970-es Omega LP után azonban Laux és Presser kivált, és létrehozta a Locomotiv GT-t, Adamis Anna pedig velük tartott. Ő jegyzi az LGT első öt nagylemezén a dalok többségének szövegét, hozzá kötődik többek között az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, a Miénk itt a tér, az Ő még csak most tizennégy, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, az Álomarcú lány vagy a Ha a csend beszélni tudna. Emellett ő írta az LGT első két angol nyelvű albumát. Nem mellesleg pedig az 1973 márciusában bemutatott, több mint négyszáz előadást megért Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical dalszövegeit (köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad és az Arra születtem) is.
Laux József 1976-os disszidálása után Adamis Anna itthon maradt (később el is váltak), de ezzel Presserrel a munkakapcsolata is megszakadt. Két évvel később Szörényi Leventével közösen Kovács Katinak írt albumot (Életem lemeze, 1978), majd Jakab Györggyel és Másik Jánossal egy másikat Bontovics Katinak (Ártatlan bűn, 1979). Gross Arnold grafikusművésszel közös könyvet adott ki (Versek és képek, 1979). A nyolcvanas-kilencvenes években pedig főként színészalbumok dalszövegeit jegyezte (Ruttkai Éva: Ruttkai, 1982; Darvas Iván: Összegyűrt szavak, 1983, Bács Ferenc: Tolvajlásaim, 1991, Szörényi Örs: Percemberek, 1996), illetve publikált egy gyermeklemezt (Tintás ujjak, 1993). 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darab szövegeinek egy részét jegyzi, 1999-ben pedig Vukán György Black Advent című operának a librettóját írta.
1987-ben jelent meg címnélküli szerzői lemeze.
1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa Pro Urbe Díját vehette át. Életpályája elismeréseként pedig 2023-ban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
JBSz

Adamis Anna

A hard rock/heavy metal Autostop MS 1982-ben alakult Marosvásárhelyen, és a népszerű zenekar azóta is állandó szereplője Erdély zenei életének. Már az első évben sikeresen mutatkoztak be az Elektromaros nevű helyi ipari nagyvállalat klubjában. Az együttes alapító tagjai Dán Péter (gitár, ének), Józsi László (dob), Godzsa Béla (billentyűk, gitár, ének), Henter Lóránt (szólógitár, billentyűk, ének) és Ercsei Ferenc (basszusgitár, ének) voltak, akikkel vendégművészként rendszeresen fellépett Keresztes Ildikó is.
Az 1980-as évek hard rock/heavy metal hullámának előadói óriási népszerűségre tettek szert a fiatalok körében. A kisebb-nagyobb klubok, kultúrházak Marosvásárhelyen is zsúfolásig megteltek a Reflex, Fortuna, Autostop MS koncertjein, ahol a zenekarokon és közönségükön a Szocialista Nevelés és Kultúra Tanácsa tartotta vigyázó szemeit. Ezek a bandák a Román Televízió magyar adása jóvoltából országosan ismertté váltak, azonban számaik csak úgy kerülhettek lemezre, ha románul énekelték őket. Az Autostop MS-nek csak egy fél nagylemeznyi anyaga jelenhetett meg, román nyelvű dalokkal, 1990-ben (Formații rock 12. - az album B oldalán a Miorița nevezetű zenekar muzsikál.) A "fiókban" maradt magyar nyelvű felvételeik csak jóval később kerülhettek kiadásra.
Azonban az Autostop MS már 1990 előtt is sikert sikerre halmozott. 1984-ben Marosvásárhelyen rendezték az első rockfesztivált, amelyet megnyertek A dal című szerzeményükkel. 1985-ben a marosvásárhelyi fesztivál második kiadásán már meghívottakként vettek részt, önálló koncerttel. Júniusban a temesvári Tim Rockon szerepeltek a hazai rockegyüttesek színe-javával. Novemberben az együttes részt vett Râmnicu Vâlceán a Constelații Rock ’85-ön. Decemberben Csíkszeredában az Ezüstfenyő rockfesztiválon népszerűségi díjat nyertek. 1986-ban az akkor 16 éves Ambrus Zsuzsával bővült a zenekar. A Top T ’86 fesztivál gálaestéjén nekik ítélték a zsűri különdíját. Következett a Constelații Rock ’86 fesztivál, ahol első díjat nyertek, és Ambrus Zsuzsa lett a legjobb billentyűs. Júliusban Marosvásárhelyen megrendezték az Estival Rock ’86-ot, egy háromnapos rockfesztivált, ahol az Autostop MS első díjat nyert. Csíkszeredában az Ezüstfenyő ’86-on második díjat nyertek. December végén a bukaresti sportcsarnokban több mint tízezer néző előtt átvehették a legjobb pályakezdő együttesnek járó díjat. 1987-ben Buzăuban a Top T ’87 fesztiválon második helyezést nyertek. A mangáliai Ancora de aur országos versenyfesztiválon a fődíjat vihették haza. Ugyanitt a következő évben már díszmeghívottként szerepeltek, új felállásban Nagy Bélával (szólógitár), Szőcs Jánossal (billentyűk) és Mészáros Leventével (basszusgitár). A további években is számos fesztiválon szerepeltek meghívott zenekarként, önálló koncerttel. Több turnén vettek részt Erdély nagyvárosaiban, önálló koncerteken és népszerű hazai zenekarok társaságában (Quartz, Voltaj, Trans Express, Compact, Holograf, Metropol). Akkori zenéjükben a nagy elődök hatását könnyű volt kimutatni: egy kis P.Mobil-, Edda-, Pokolgép-áthallás - zene- és szövegszinten egyaránt - nyilvánvaló.
1990 után az igazi, vérbő heavy metalt játszó együttessel számos rádió- és tévéfelvétel készült. 1991-ben Magyarországon turnéztak a Kispál és a Borz előzenekaraként, új szólógitárossal, Zoltner Rudolffal. 1992-ben a 10 éves születésnapjukat fergeteges bulival ünnepelték meg a marosvásárhelyi Bolyai-líceum sportpályáján. 1993-ban már Hajdú Csabával (gitár, ének) adták ki a Nem akarunk című lemezt. 1993 után a zenekar egy része külföldre távozott.
1996-ban aztán az Autostop MS újraindult, Dán Péter és Szőcs János mellett új tagokkal: Nagy Árpád „Cápa” (gitár), Mihály Róbert (dob) és Harkó Levente „Zsilett” (basszusgitár). 2003-ban a marosvásárhelyi Kultúrpalotában telt házas koncerttel ünnepelték meg a 20. születésnapjukat, az eseményen a korábbi tagok is felléptek. Ugyanabban az évben megjelent az Autostop 20. című album, amelyet 2017-ben az Autostop 30. című lemez követett.
2022-ben elhunyt Józsi László dobos, a zenekar alapító tagja. 2022. szeptember 8-án az első erdélyi Poptörténeti Pontot annál a marosvásárhelyi háznál helyezték el, ahol 1982-ben megalakult az Autostop MS.
HZ

Autostop MS

Novák Péter forradalmi jelképnek tartotta ezt a lemezt, a borítóját kiszögezte a falra

Novák Péter (1970, Budapest) zenész, énekes, dalszerző, előadóművész, médiaszemélyiség, aki 1993-tól a Kimnowak együttes szövegírója és frontembere volt.
Művészcsaládba született, édesanyja Foltin Jolán, édesapja Novák Ferenc, mindketten elismert koreográfusok. Gyerekkorában a családi hagyományok folytatójaként klasszikus balettet és néptáncot tanult. Számos színpadi előadásban szerepelt, így a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalben, és - 13 évesen - az István, a király rockoperában is.
1984-ben, középiskolás korában alapította első zenekarát, ez volt <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-a-ceg-10627">A Cég</a>. A rockot, a punkot, a beatet és az újhullámot ötvözték sajátos zenei elegybe. A Cég 1988-as feloszlása után Novák létrehozta a rövid életű Vörösök zenekart, amelyben már nem csak énekelt, hanem mint dalszerző is bemutatkozott. 1990-91-ben az Aranyláz együttesben játszott "Cég-társával", Nagy Gergely basszusgitárossal, valamint Csala Miklós énekes-gitárossal és Nyíri Sándor dobossal. 1991-ben egy kazettájuk is megjelent a Proton kiadónál.
1993-ban Nagy Gergellyel megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kimnowak-12836">Kimnowak</a> zenekart. A trió Pribil György (1967-2013) gitáros-zeneszerző csatlakozásával alakult ki. Novák itt érte el legnagyobb zenei sikereit. A 90-es évek közepén fénykorát élő formáció hat stúdióalbumot jegyzett, rajtuk számos slágerrel. 2003-ban adták ki utolsó nagylemezüket.
Keresztes Ildikó 1999-ben megjelent Nem tudod elvenni a kedvem című lemezén a dalok szövegét Novák Péter írta. Oláh Ibolya Egy sima, egy fordított (2004) albumára is szerzett dalokat. Szintén szövegíró volt Rúzsa Magdi 2006-os Ördögi angyal című lemezén, valamint a 2008-as Iránytű albumán is közreműködött. Dolgozott együtt Cserhalmi Györggyel (Eklektikon, 2000) és Presser Gáborral (Magyar Carmen, 2008). A Kultúrpart társulattal közösen 2014-ben Weöres Sándor szövegeiből építkező gyermekműsort mutattak be, Üzenet a Földről című előadásuk pedig 2019-ben jelent meg lemezen. Az énekes az elmúlt években gyakran fellépett Kiss Ferenc világzenei formációjával, az Etnofon zenekarral.
Novák Péter a zenéléssel párhuzamosan színházi munkákat is vállal. Zenés és prózai darabokban volt szövegíró, zeneszerző, rendező, koreográfus, vagy éppen szereplő. 1992-től a Galla Miklós vezette <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hollo-szinhaz-12214">Holló Színház</a>nak is tagja volt. Dolgozott főiskolás vizsgadarabokban (nővére, Novák Eszter színházi rendező). Az István, a király születésének 40. évfordulóján, 2023 augusztusában a Papp László Budapest Sportarénában Novák Péter rendezésében vitték színre a korszakos művet.
1999-től televíziós műsorokban is gyakran felbukkant a képernyőn (RTL Reggeli, BÁR, Sziget TV, Megasztár, Megatánc, Beugró, A Társulat, Fölszállott a páva). 2023-tól a Falu bolondja című sorozatban mutatja be a vidéki élet szépségét.
Munkásságának elismeréséül 1998-ban Huszka Jenő díjjal jutalmazták (Az év könnyűzenei szövegírója), 2004-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki őt.
HZ

Novák Péter

A magyar hard rock/metál színtér egyik igazi vándora és különutasa Szekeres Tamás (1964, gitár). Rendkívül technikás gitáros, aki még nyaralásra is magával viszi a hangszerét, hogyha akad valamikor holt idő, akkor gyakorolhasson. Magyarországon ő teremtette meg a gitárcentrikus, dallamos kemény rockzenét.
Zenészcsalád sarjaként igen hamar aktivizálta magát: első zenekarát (Hardtop) 15 évesen alapította. 16 és 18 éves kora között három tehetségkutató versenyen indult el, és kettőt megnyert. A Carat együttessel kislemeze jelent meg. 1982-ben bekerült Varga Miklós együttesébe, majd Som Lajossal megalapította a Senatort. 1985-ben csalódottan vált ki. Ekkor kezdett el járni a Zeneművészeti Főiskola klasszikus gitár szakára, szabad idejében pedig gyakorolta példaképei, Yngwie Malmsteen és Tony MacAlpine gitárcentrikus kemény stílusát.
1989-ben magánkiadásban megjelentette a Guitarmania című albumát, mely az első instrumentális gitárcentrikus lemez volt nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. A következő évben Szekeres Tamás Project nevű formációjával – holland menedzserének köszönhetően – hatvan koncertet adott, előzenekarként játszott Alice Cooper és a Deep Purple előtt.
1991 és 1994 között az<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omen-10879"> Omen</a>-ben játszott, majd jött az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omega-51">Omega,</a> melynek 1994-es stadionkoncertje óta – az eddás Gömöri Zsolttal együtt – gyakorlatilag állandó tagja volt. Mi több, a 2010 óta létező Omega Oratórium kiadványok, valamint hazai és külföldi turnék alapembere. Emellett a kilencvenes évek második felében Tamas nevű zenekarával – Ian Parry (ének), Póka Egon (basszusgitár), Varga Tibor (billentyűsök), Debreczeni Ferenc (dob) – lépett fel alkalmanként, dolgozott Presser Gáborral (Csak dalok, 1994), Keresztes Ildikóval (Nem tudod elvenni a kedvem, 1999, Minden, ami szép volt, 2008, Csak játszom, 2010), turnézott Tony MacAlpine-nal és Ken Tamplinnel.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063940291183">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063940291183</a>
<a href="https://tamasguitarmaniaproduction.com/">https://tamasguitarmaniaproduction.com/</a>

Szekeres Tamás

A Defender zenekar az erdélyi Marosvásárhelyen alakult 1996-ban. Az alapító tagok közül Fülöp G. Imre és Chiorean Dănuț Péter gitárosok a mai napig ebben a formációban zenélnek. Mellettük annak idején Fülöp Csaba basszusgitáros és Puskás Zsolt dobos volt a "kezdőcsapat" tagja. Azóta számtalan tagcsere történt, énekesi poszton szerepelt náluk 1998-2012 között Bodáli István, 2004-2006 között pedig az a Dán Péter, aki egykor alapító tagja volt a legendás vásárhelyi zenekarnak, az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-autostop-ms-117939">Autostop MS</a>-nek.
Az Edda nyomdokaiban járó zenekar power metal zenéjéhez kezdetben angol, később magyar nyelvű dalszövegek társultak. Az egyik legsikeresebb erdélyi rockcsapatként több turnén vettek részt odahaza, Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában. Az évek során együtt koncerteztek az LGT-vel, Demjén Ferenccel, a Tankcsapdával és az Ossiannal is. Többször szerepeltek Keresztes Ildikóval, akivel közös számuk is született (Várok még rád, 2004). A kétezres évek elején az Eddával turnéztak, és Pataky Attilával is van közös felvételük (Semmilyen nyár, 2007). A Defender számára írt egy dalt Auguszt Bárió (Mikor a Föld alszik, 2007).
A zenekar húszévi aktivitás után feloszlott, Fülöp G. Imrééknek szükségük volt egy szünetre, és újra kellett gondolniuk a zenekar irányát. Három év szünet után újra összeálltak és 2020 óta újra dübörög a banda. Idáig nyolc nagylemezük jelent meg, az első 1998-ban (Terra’s Memories) a legutóbbi pedig 2023-ban (A te időd).
HZ

Defender

Az Edda billentyűseként közismert Gömöry Zsolt „Göme” (Budapest, 1962) hatévesen kezdett el zenélni, zeneiskolában és édesapjától is tanult. A középiskolát a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Első együttese a Pók volt, majd a Derbyben játszott. 1982-ben a Piramis koncertjein volt állandó közreműködő, majd az Edda Művek Platina-turnéján csatlakozott a bandához.
1985-ben részt vett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> újjáalakításában - kezdetben vendégzenészként, majd az 5. album megjelenése után Pataky Attila és Fortuna László előléptették állandó taggá. Az 1999-es Népstadionban tartott koncerttől kezdve az Omega „tiszteletbeli tagja”, 2005-ig vett rész az együttes fellépésein. 2001 óta az általa írt szignállal kezdődik az RTL Klub Híradója, de további műsorokhoz is készített főcímzenét.
Több produkcióban is részt vett zeneszerzőként, producerként (Baby Sisters, Blow Up, Vad Angyalok). A kétezres években a Keresztes Ildikó Bandben játszott, Keresztes Ildikó három nagylemezén billentyűzött. Első szólólemeze (X-változat) 1997-ben jelent meg, Lebegés (2022) című legutóbbi albumán pedig tízéves kislánya, Anna is énekel. 
Zenei munkásságáért számos díjban részesült: az Edda Művek tagjaként eMeRTon-díjat, Artisjus-díjat, Viva TV életmű díjat és Arany Zsiráf díjat is kapott.
BB

Gömöry Zsolt

Oláh Ibolya (1978, Nyíregyháza) énekes, dalszerző, aki húsz évvel ezelőtt egy televíziós tehetségkutató versenyen szerzett országos ismertséget. 2022-ben pedig ismét egy zenei vetélkedő győzteseként került a figyelem középpontjába. De a két dalverseny között is többé-kevésbé folyamatosan jelen volt a hazai könnyűzenei életben a kitűnő hangi adottságokkal rendelkező előadó.
A szabolcsi Tiszadobon, egy nevelőintézetben töltötte gyermekkorát, ahol szakmát is szerzett. Önállóan kezdett énekelni és gitározni. Később tanult egy budapesti zeneművészeti szakiskolában is, de félbehagyta. Zenei tehetségkutatókon indult, egy kereskedelmi televíziós csatorna Kifutó című műsorában 2. helyezést ért el Toni Braxton In the Late of Night című dalának előadásával. Aztán ugyanennél a tévécsatornánál a Megasztár nevű tehetségkutató műsor 2003/2004-ben megrendezett első szériájában Oláh Ibolya robbantott! Itt is második helyezést ért el (Tóth Vera mögött), és produkcióival hónapokon át ámulatba ejtette a televíziók előtt ülő nagyszámú nézősereget.
2004 nyarán pedig már 400 ezer ember előtt énekelt egy budapesti rendezvényen, amelyen Sting is fellépett. Ősszel boltokba került első önálló albuma (Egy sima, egy fordított). Presser Gábor és Novák Péter segédkezett a kiadvány elkészítésében, amely aztán az eladási számok alapján meg sem állt a "platinalemez" minősítésig. 2005-ben megjelent nagylemezén (Édes méreg) szerepel egyik legismertebb dala, a Magyarország, amely eredetileg René Dupéré kanadai zeneszerző Alegría című számnak a - Geszti Péter által készített - magyar változata.
Folyamatosan koncertezett, majd 2010-ben jött a következő nagylemeze: El merem mondani. 2013-ban egy rövid időre csatlakozott a Karmapirin nevű nyíregyházi bluesrock zenekarhoz. 2014-ben az énekesnő bekerült A Dal 2014 eurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe 1 percig sztár című dalával. Az évek során készített közös dalt a Children of Distance zenekarral, a Zoohacker &amp; Furák formációval, valamint énekelt duettet Keresztes Ildikóval. 2016 után egy jó időre eltűnt a nyilvánosság elől. Elmondása szerint belefásult a zenészéletbe, és mindabba ami ezzel együtt jár, ezért pihenésre volt szüksége.
2018-ban jelent meg Voltam Ibojka című cédékönyve, amelyen magyar költők, többek között Szép Ernő, Erdős Virág, Parti Nagy Lajos, Závada Péter műveit adja elő. A zeneszerző Presser Gábor 28 dalt írt az énekesnőnek. Emellett kortárs szerzők, illetve a dalok felvételénél közreműködő vendégművészek gondolatai, Ibolyának-Ibolyáról szóló üzenetei is helyet kaptak a kiadványban. 2022-ben Nem adom el című dalával megnyerte A Dal című televíziós vetélkedőt, és ezzel együtt övé lett a Petőfi zenei Díj Év Dala 2022 elismerés is. A szám alkotóival - Födő Sándor zeneszerzővel, Hegyi György és Csakmag Vivien szövegírókkal - közösen készítette el újabb nagylemezét (Nem adom el, 2022), ezen egy duettet is énekel Charlie-val. 2023-ban adta ki a tőle már megszokott gitáralapú, világzenei elemeket is felhasználó pop-rockzenét tartalmazó hatodik albumát, Gyere közelebb címmel.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/olah.ibolya.hivatalos">https://www.facebook.com/olah.ibolya.hivatalos</a>
<a href="https://www.instagram.com/olahibolya_hivatalos/">https://www.instagram.com/olahibolya_hivatalos/</a>
<a href="https://ibolyaolah.hu/">https://ibolyaolah.hu/</a>

Oláh Ibolya

Szandi olyan lépésre szánta el magát, amire senki sem számított

A technikás rock- és fúziósgitározás egyik kiemelkedő, virtuóz, számos díjjal elismert személyisége Alapi István (1962. augusztus 2., Salgótarján), akit a többség az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> tagjaként ismer, de pályafutása elején megfordult a Frontban, a Moho Sapiensben és az XL Sistersben is, az Edda mellett pedig hat szólólemezt készített. 
Miként 2022-be az Atempo-n visszaemlékezett „Eltekintve az egyik dédnagyapámtól, aki karmester és hegedűs volt, a családomban senki nem foglalkozott zenével. Én azonban már egész kicsi korom óta nagyon erős vonzódást éreztem a hangszerek, a zene iránt. Valószínűleg ez késztette nagyszüleimet, hogy tíz éves koromban karácsonyi ajándékként egy gitárt vásároljanak nekem, s ezzel akarva, akaratlanul meghatározzák életem további alakulását”.
Tizenkilenc múlt, mikor szülővárosa jazz-rock zenekarának, a Frontnak tagja lett, mellyel 1983-ban bejutott a korszak egyetlen televíziós tehetségkutató verseny, a Ki mit tud? döntőjébe. Budapestre költözése után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-moho-sapiens-10646">Moho Sapiens</a> tagja lett, innen csábította el az Eddába Pataky Attila és Gömöry Zsolt. A következő négy esztendőben több mint négyszáz koncerten játszott a zenekarral, négy Edda-albumon szerepelt, mígnem 1991-ben basszusgitáros társával, Pethő Gáborral és más magyar zenészekkel Kanadában próbált szerencsét. 
Szűk egy év után azonban Alapi István hazatért, bekerült a Demeter György és Vértes Attila alapította, mindössze másfél évig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-xl-sisters-89025">XL Sisters</a> zenekarba, melynek egyetlen albumán (Nagy test, nagy élvezet, 1992) a számok zenéjének többségét ő szerezte. 1993 nyarán Kun Péter tragikus halála után Pataky visszahívta az Edda Művekbe, melynek azóta is tagja.
Anyazenekara mellett 2001 és 2005 között a Keresztes Ildikó Band tagja is volt, emellett hat remek jazz-rockos/fúziós, illetve rockos szólólemezt (Belső világ, 1996; István, 2022, niXfactor, 2011; Inner Vortex, 2013; L.A. On My Mind, 2018; The Last Day Of Forever, 2020) jegyez. A niXfactor elnyerte az Év hazai jazz albumának járó Fonogram-díjat, a pandémia alatt született, dallamos rockos The Last Day Of Forever középpontjában pedig meglepő módon nem a gitár áll, hanem az énekhang.
Négy évtizedes pályafutása alatt huszonhét Edda-nagylemezen játszott, jellegzetes gitárjátéka közel száz hazai magyar előadó – többek között Katona Klári, Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Szentpéteri Csilla, Havasi Balázs albumain – hallható.
2007-ben Salgótarjánban Pro Arte díjat vehetett át, 2015-ben Nógrád Megye Díszpolgára lett, 2018-ban pedig Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott.
JBSz

Alapi István

Az 1986-ban alakult funk rock zenekar – Demeter György (ének, trombita, gitár), Tóth György Péter (billentyűs hangszerek), Keresztes Ildikó (ének), Kicska László (basszusgitár), Matyasovszky Géza (gitár, ének), Tarczali Jenő (szaxofon, fuvola) és Vermes László (dob) – a nyolcvanas évek egyik népszerű koncertzenekara volt. Munkásságát egy nagy- (Svédasztal, 1989) és egy kislemez (Álomkép/Győzelem kell [Grand Prix], 1988) dokumentálja.
Az induláskor még Hetsch László volt a gitárosuk, 1987-ben az ő helyére csatlakozott Matyasovszky Géza. Idővel a zenészek száma is bővült, illetve az akkor még létező kötelező katonai szolgálat miatt többször vendégmuzsikusokkal léptek fel. Számos tehetségkutató versenyen végeztek az élmezőnyben, első, egyben nagylemezük (Svédasztal, 1989) megjelenése után viszont széttartottak a zenekaron belüli erők. A rendszerváltozás után Demeter az XL Sistersben folytatta (majd az Omega vokalistája lett), Kicska az Eddába igazolt, Keresztes Ildikó pedig szólópályára lépett.
A Rózsaszín Bombázó azóta egyetlen alkalommal lépett színpadra: 1993. december 30-án a „Hajrá Magyarok!” szilveszteri koncerten, olyan előadók társaságában mint a Moby Dick vagy  Anita.
JBSz

Rózsaszín Bombázók

Az 2019-ben indult, öttagú Das Funk (korábban Audiofuse) hangzásában az elektronikus zene – főleg a techno és a house – keveredik a hagyományos hangszerekkel, mindez funky és disco jegyekkel dúsítva. Nem titkolt céljuk az, hogy megkedveltessék az elektronikus műfaj rajongóival a hangszeres zenét és fordítva, a hagyományos stílus kedvelőihez az elektronikus zene világát hoznák közelebb.
A csapat színészből, zenetanárokból, zenei producerekből és dj-kből áll, így sokféle tapasztalattal álltak neki küldetésük teljesítéséhez : Miller Dávid (énekes) színész és műsorvezető; Bakonyi Bálint (gitár, elektronika) zeneszerző hangmérnök és producer; Sümeghi Tamás (dobok) aranylemezes zeneszerző, aki olyan előadókkal dolgozik, mint Keresztes Ildikó vagy Alapi István; Ullmann Ottó (billentyű, basszusgitár) színész-zenész családi vonalon kapott rengeteg inspirációt; Szegedi Timi (ének), akivel éve óta számos más zenei projektben is találkozhatott a közönség. Videóklipjeik: a Jó úton jársz és a Műanyag sláger nézettsége jóval a 80 ezer felett van (2022).
SzE
 
https://www.facebook.com/DasFunkmusic/
https://www.instagram.com/dasfunkmusic/?hl=hu

Keresés