Image/name

Ferenczi György és a Rackajam Herfli Davidson - lemezbemutató

Ferenczi György és a Rackajam koncertfotók 2008. április 22.

Az ország egyik legjobb szájharmonikása (pofagyalusa), Ferenczi György 2005 óta dolgozik együtt a Rackajam tagjaival, Pintér Zsolttal (gitár, mandolin, ének), Marosi Zoltánnal (harmonika), Nagy Zsolttal (zongora), Apáti Ádámmal (basszusgitár) és Gilián Gáborral (dob). Zenéjükben szervesen összeolvad a magyar archaikus kultúra és a rock and roll forradalom szeretete, a népzene a rhythm &amp; blueszal, a funkyval, a reggae-vel, hip-hoppal és Jimi Hendrix rockos pszichedelikus világával. Mindezt rendkívül energikusan és kellő humorral előadva.
Debütáló nagylemezükön (Csárdafunk, 2005) többek között Sebestyén Márta is működött közre. A 2006-ban a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Ferenczi – Petőfi album anyagát többek között a Művészetek Palotájában adták el, de eljutottak vele Franciaországba, Németországba, Finnországba, Lengyelországba és Csehországba is. A 2007-es, döntően akusztikus Milyen lárma?! CD-n a saját dalok mellett Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott szerzemények is megszólalnak.
2012-ben az 1956-os forradalomban elhunyt költő, Gérecz Attila emléke előtt tisztelegtek, a 2014-es Infotérzene fókuszában szintén a versmegzenésítések álltak, míg a 2015-ös album (A rackák világa) könyv és CD után pedig a Rackajam 1-ső Pesti Rackák néven folytatta pályafutását. Azóta Ferenczi lényegében évente ad ki újabb nagylemezt (Kelet-Nyugat East-West Session, 2015, Betyárjáték, 2016, 69, 2017, Mindenek szerelme, 2018, Áldás, rockandroll, 2019, Rackák a zűrben, 2020). Miközben Szomjas György egyetlen színházi darabja, a Nemzetiben A éveken át telt házzal ment Betyárjáték is lényegében Ferencziék koncertjére épült: a zenekar játszott középen, mögötte/fölötte feszült a vászon, melyet szemből vetítőként használtak (jeleneteket Szomjas korábbi filmjeiből), hátulról meg árnyjátékként vetültek rá a táncosok. Plusz volt narráció, hogy a veretes szövegek is meg tudjanak szólalni benne.
JBSz

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Ferenczi György és a Herfli Davidson

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kapcsolatok

Ferenczi György és a Rackajam koncertfotók 2008. április 22.

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák / Rackajam

Ferenczi György és a Herfli Davidson

A38 Hajó