Image/name

Felső Tízezer

A magyar-történelem szakos tanárként végzett Sallai László (1990) saját, magyar nyelven éneklő formációja, melyet a magyar-finn Somersault Boy mellett hozott létre 2015-ben. A gitáros Korándi Dáviddal alkotott duójához nem sokra rá csatlakozott a Mayberian Sanskülotts két zenésze, Balogh Gallusz (basszusgitár) és Hromkó István (dob). És a zenekarhalmozó Sallai számára dalszerzőként a Felső Tízezer egyértelműen kiemelt jelentőségű lett, kreatív energiáit azóta is döntően ez köti le.
„Rájöttem, hogy én a dallamos, kicsit powerpopos, kicsit punkos zenében vagyok igazán jó. Mindig is szerettem a dallamos beatzenéket, később viszont rákattantam a punkra, és a kettő között ez volt az arany középút. Az indie rock és a poppunk hangzását akartam vegyíteni könnyen megjegyezhető dallamokkal” – nyilatkozta Sallai 2020 februárjában a Magyar Narancsban, és nagyjából ez a zenei világ jellemzi a Felső Tízezer eddigi albumait (Normális élet, 2015; Majd lesz valahogy, 2018; A bonyolult világ, 2020, Elkerülhetetlen, 2022).
Magyar nyelvű, generációs témákat feszegető dalait Sallai állítása szerint már sok-sok éve érlelgette magában, mire 2015-ben összehozta ezt a formációt. Alapvetően Őz Zsolt (Vidámpark) és Szántó Faszi (Üttői Úti Fuck) cinikus, önironikus „önmarcangoló énlíra” szövegei hatottak rá, ezek stílusjegyeit kombinálta össze a saját mondanivalójával. A Majd lesz valahogy még explicit módon a párkapcsolatokról szólt, de mivel nem szeretet volna beleragadni ebbe a szerepbe, a 2020 augusztusában az A38 Hajón bemutatott újabb lemezen sokkal inkább az aktualitásokra helyezte a hangsúlyt, nem annyira a sokszor diszfunkcionális párkapcsolatokra.
Mindeközben a Felső Tízezer az elmúlt években az ország egyik legnépszerűbb indie-rock formációjává nőtte ki. 2018 nyarán az alapító Korándi Dávid helyére a Budapesten dolgozó amerikai újságíró, Justin Spike érkezett, míg az együttes Youtube-csatornáján is közzétett album, A bonyolult világ megjelenése után Hromkó Istvánt Both Márton váltotta fel a dobok mögött.
JBSz
 
https://www.facebook.com/felsotizezer/
https://www.instagram.com/felso_tizezer/?hl=hu

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kapcsolatok

Felső Tízezer

A38 Hajó