Az 1984 szeptemberében végleg bezárt, többgenerációs fővárosi szabadtéri koncerthelyszín, a Budai Ifjúsági Park funkcióját 1985-től lényegében a Városligetben frissiben megnyitott ifjúsági szabadidőközpont, a Petőfi Csarnok vette át. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, 2015-ig működő intézmény nagyterme az évtizedek során nemcsak népszerű koncerthelyszínnek számított, de évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet. Emellett az épületben számos közösségi klub működött, nem utolsósorban pedig egy hatezres kapacitású szabadtéri koncerthelyszín is tartozott hozzá.

A Fővárosi Tanács már 1981-ben úgy döntött (a BIP korlátjának leomlása után), hogy a második világháborúban elpusztult Iparcsarnok alapjaira 1947-ben felhúzott BNV-pavilont átépítve új ifjúsági szabadidőközpontot hoz létre. A tervezés és a beruházás éveket vett igénybe, a folyamatokba pénzhiány miatt bevonták a közeli Közlekedési Múzeumot (mely szerette volna megszerezni az épületet vagy annak egy részét, így került az ifjúsági központba a repüléstörténeti gyűjtemény), végül a Petőfi Csarnok 1985. április 27-én a Karthago együttes koncertjével nyitotta meg kapuit. Átadását a fővárosi és kerületi hatalmasságokon és Hámori Csaba KISZ-vezéren túl maga Kádár János, az MSZMP főtitkára is megtekintette.

A korabeli viszonyok között korszerűnek számító hang- és fénytechnikával felszerelt szabadidőközpont az első tizenöt évében élte fénykorát, nem függetlenül attól a ténytől, hogy sokáig Budapest egyetlen ilyen méretű intézményének számított, és itt működött a már bemutatott Csillagfény diszkó is a főváros legnagyobb diszkója volt. Hisz a közel ezer négyzetméter alapterületű nagyteremben becslések alapján állva 2500, ülve 1200, asztalok mellett 600 látogató fért el, a szabadtéri koncerthelyszínre pedig hatezren is összezsúfolódhattak. Így ebben az időszakban a nevesebb – de a 12 ezres Budapest Sportcsarnokot megtölteni nem képes – külföldi és hazai sztárok előszeretettel koncerteztek itt.

2002-ben a Petőfi Csarnok előbb közhasznú társaságként, majd 2009-től kft-ként működött, lényegében attól kezdve folyamatosan ott lebegett felette a megszüntetés veszélye. Bár sokáig teljes felújításáról, majd költöztetésről szóltak a hírek, végül 2014 februárjában a Városliget területére tervezett Múzeumi Negyed beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a megnyitása óta közel 15 ezer rendezvénynek otthont adó, több mint tízmillió látogatót vonzó PeCsát lebontják, hogy (kibővített) helyére építsék az Új Nemzeti Galériát.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 172.