Venue/name

Művészetek Palotája

Az 1999-ben alakult zenekar tagjai már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumán barátságot kötöttek, majd kreativitásuk, ötleteik és elképzeléseik hasonlósága sikeres csapattá kovácsolta őket. Grünvald László, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás és Zombor Levente miután lediplomáztak, nem használhatták tovább a főiskola hangszerparkját. Ekkor kezdtek el mindenféle hétköznapi használati tárgyból zenét kicsikarni. Műanyag hordókat vásároltak, kukákat, seprűket, autóalkatrészeket szereztek be. Több évbe telt, mire egy olyan hangszerparkot tudtak összerakni, amivel már ki lehetett állni nívósabb színpadokra is. Mára már több száz darabból álló hangszerkészletük van, benne a világ összes pontjáról származó darabokkal.
A talamba egy délszláv eredetű cserépdob, amelyet az üstdob ősének tekintenek. A cseréptestre állatbőrt húztak, és azt ütötték speciális ütőkkel. Az ország különböző részeiről származó zenészek végül 2007-től Gödöllőn leltek közös otthonra, város adott nekik próbatermet, így a Talamba tagjai odaköltöztek.
Több nemzetközi versenyen is sikerrel szerepeltek. Az ország legnagyobb koncerttermeiben, például a Művészetek Palotájában vagy a pécsi Kodály Központban adtak teltházas koncerteket. Gyakran lépnek fel közösen más formációkkal (például: DJ Bootsie Trio, Swing á la Django, Magashegyi Underground). 2018-ban és 2019-ben Nigériában is vendégszerepeltek.
Eddig megjelent lemezeik: Okamale (2005), Bábel (2009), Crossover Live (2010), Spirit of Life (2013), 15 éves jubileumi album (2014).
A zenekar a legkisebb falvakba is elmegy játszani a gyerekeknek, ha hívják. A Talamba tagjai missziónak érzik ezt, mert azt gondolják, hogy az ütőhangszereken keresztül könnyebben meg lehet szerettetni a zenét a gyerekekkel.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/talambamusic/">https://www.facebook.com/talambamusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/talambamusic/">https://www.instagram.com/talambamusic/</a>
<a href="https://www.talamba.hu/">https://www.talamba.hu/</a>

Talamba ütőegyüttes

Zsédenyi Adrienn (Pápa, 1974. december 30) – művésznevén Zséda - énekesnő, színésznő, nem utolsósorban szociálpedagógus. Gimnáziumi tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán, valamint a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, 15 éves korától pedig Sík Olga tanítványaként tanult énekelni. A Kőbányai Zenei Stúdióban ismerkedett meg Rakonczai Viktor (ex-V.I.P, R-Port) énekes-zeneszerzővel, aki később zenei producerként vett részt az énekesnő első, Zséda című albumában.  A Kőbányai Zenei Stúdió elvégzése után Zséda a színház felé orientálódott, többek között az Arany János Színház, a Független Színpad, a Krétakör Színház és az Új Színház színpadjain láthatta őt a közönség. 
Zenei karrierje 1995-ben indult, amikor Szűcs Gabriellával, Kovács Péterrel és László Boldizsárral megalapították a Cotton Club Singers jazz formációt, amellyel a belvárosi Cotton Club nevű szórakozóhely állandó fellépőinek számítottak. Az 1920-as és 1930-as éveket idéző formáció fennállása hat év alatt öt nagyelemezt adott ki, az énekeső azonban 2001-ben úgy döntött, hogy szólókarrierbe kezd, és kilépett a zenekarból. 
Debütáló albuma, a később aranylemezzé avanzsált Zséda 2002-ben jelent meg a sikert emellett, a következő évben megjelenő Szeress most! című szappanopera betétdala garantálta. A bemutatkozó lemezt egy második LP követte (Zséda-Vue, 2004), majd 2005-ben megjelent az énekeső első karácsonyi albuma (Ünnep), rajta az azóta is sikeres A szürke patás című felvétellel. Az évek alatt több díjat is bezsebelő, napjainkban is aktív énekesnő hét albumot, és számos kislemezt tudhat a háta mögött, legutóbbi Szívizomláz című nagylemeze 2021-ben jött ki, rajta a Kökény Attilával közös Hello című dallal. 2022-ben az önálló koncertek mellett, a Talamba ütőegyüttessel koncertezett, valamint a Zséda és a Kvartett szimfonikus produkcióval járta az országot. 
A Nemzeti Tehetség Program mentoraként is ismert énekesnő a társadalmi szerepvállalásban is jeleskedik, részt vesz többek között a mellrák ellenes küzdelem, az Együtt a természetért kampány és a családon belüli erőszak elleni összefogásban is. 
BBB
<a style="color: #954f72;" href="http://www.zseda.hu/index.php">http://www.zseda.hu/index.php</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub">https://www.facebook.com/zsedaofficialfanclub</a>
<a style="color: #954f72;" href="https://www.instagram.com/zsedavue/">https://www.instagram.com/zsedavue/</a>

Zséda (Zsédenyi Adrienn)

A székesfehérvári születésű Hegyi Dóra zenei karrierje hajnalán a Belau, a Mïus, az iamyank, és a The Rocket Science formációk vendégelőadójaként tűnt fel, majd 2017-ben Ohnody néven debütált szólóprojektjével.
A kezdetekben angol nyelven alkotó énekes-dalszerző a zeneiskola elvégzése után, 2001-ben Wales fővárosába költözött, ahol a Cardiff University populáris zene szakán diplomázott. A magyar közönségnek Water (水) című dalával mutatkozott be, amit egy koncept kislemez követett (Nude). Első, magyar nyelvű nagylemezét (Egy Igaz szerelem, 2020) a 2018-ban megjelenő Hideg című dal előlegezte meg, amely hamar közönségkedvencé vált. Harmadik albumának felvezető daláról (Kiazaki) a következőket nyilatkozta: „A dal felváltva szól egy nárcisztikusan abuzív baráti kapcsolódás felbomlása utáni állapotról, elválásról, az elfojtásról, fals feltételezésekről és a szakmán belüli áskálódásról, amiből eddigi életem során talán a legtöbbet és legmélyebben tanultam magamról, a magyar zeneipar árnyoldaláról, az emberi befolyásolhatóságról, hiszékenységről, a fájdalmon keresztül való felszabadulásról, felnőtté érésről és a szeretetről.”
Az énekesnő 2022-től a Hajógyár x A38 eseménysorozatán belül megrendezett Zene x Színház szerkesztője és műsorvezetője. 2023-ban a Spotify – a női előadókat támogató – Equal program nagykövetének választotta.
BBB
 
<a href="https://www.facebook.com/ohnody">https://www.facebook.com/ohnody</a>
<a href="https://www.instagram.com/ohnody/">https://www.instagram.com/ohnody/</a>

Ohnody

Ugyanabba a dunaújvárosi gimnáziumba jártak, mint a quimbys Kiss Tibor és Varga Livius, a szövegeik nekik is tele vannak irodalmi utalásokkal, meg rájuk is hatottak a bluesos és alterockos zenék. Miközben a zongoraközpontú Jazzékiel legalább ennyire táplálkozik a hiphopból és a jazzből, nem beszélve a sötétebb tónusú popzenei hatásokról.
A három gimnáziumi jóbarát, a dalszövegíró-énekes Jakab Péter, a zeneszerző-zongorista Hegyi Áron és az énekes Molnár István 2001 áprilisában alapított zenekart. Idővel mindhárman Budapestre költöztek, csatlakozott hozzájuk Miklós Milán (basszusgitár), amivel zeneileg sikerült kilépniük az amatőr skatulyából. A következő éveket a folyamatos tagcserék jellemezték. 2005-ben előbb egy EP (Legenda) jött ki, aztán egy évre rá a címnélküli debütáló albumuk. A visszaemlékesek szerint igen mostoha körülmények között készült, „lemezfitogtató” koncertet sem adtak hozzá, úgyhogy inkább a 2009-es (nemrég újra kiadott) Holy Shit-et tekintik az igazi bemutatkozásnak.
A Jazzékiel korábban alapvetően vidám, jazzes, rappes szórakoztató tánczenét nyomott, laza frontemberekkel. A Holy Shit-en viszont váratlanul irányt váltottak, és onnantól egy kevésbé közvetlen, sötétebb tónusú és gyakorta modorosabb stílust képviseltek. Olyannyira mások lettek, hogy nemcsak a rajongói bázisuk cserélődött le, de felmerült a névváltoztatás ötlete is. Aztán mégis maradtak Jazzékiel (amit utólag már bánnak), idővel a felállás is stabilizálódott (Jakab Péter, ének; Hegyi Áron, zongora, rhodes, vokál; Hajba Áron, gitár; Miklós Milán, basszusgitár; Szabó László, dob), az új fazon pedig sokkalta jobban passzolt a korabeli alterock klubéletbe. Meg is lódult a zenekar szekere (például rendszeresen felléptek a Gödörben), 2011-ben a nyolcszámos minialbumukat (Téli mesék) ingyenesen is letölthetővé tették, aztán három évre teljesen eltűntek a színtérről.
Amilyen váratlan volt a leállásuk, annyira váratlan lett a visszatérésük. A Másokat szeretni 2015-ben kellően nagyot szólt, sok helyen az év egyik legjobb nagylemezének választották, akárcsak a nyáron kijött remixkiadványt, melyen a hazai elektronikus zenei élet prominens képviselői gondolták újra a visszatérő korong dalait, azonos számsorrendben. Az év egyetlen koszfoltja, hogy Hajba végleg otthagyta őket, az új gitárosuk Czitrom Ádám lett.
2016-ban a Művészetek Palotájában nagyszabású koncerttel ünnepelték a zenekar tizenöt éves fennállását, a harmadik lemezről leszorult dalokat Belle Époque címmel egy újabb EP-n tették elérhetővé, 2017 végén pedig érkezett az első koncertalbum (Jazzékiel on Orfű). Épp a pandémia berobbanásakor, 2020 márciusában jött ki eddigi utolsó stúdióalbumuk (Szép napok), csupa szorongással, félelemmel átitatott dalokkal – mintegy megelőlegezve a későbbi fejleményeket.
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/jazzekiel/">https://www.facebook.com/jazzekiel/</a>
<a href="https://jazzekiel.hu/">https://jazzekiel.hu/</a>

Jazzékiel

Költészet popritmusban, szólt az alcíme annak a különleges irodalmi és zenei produkciónál, amely 2011-ben a Margó Irodalmi Fesztiválon egyszeri happeningként indult, aztán idővel mintegy tíz költő, író és zenész közös magánügye lett, és amelynek végére a benne részt vevők 2022 áprilisában tettek végérvényesen pontot a Művészetek Palotájában.
Miként Beck Zoltán (30Y), a projekt egyik motorja nyilatkozta: „A Rájátszásban az a jó, hogy nem arról szól, hogy hogyan leszel te személyesen nagyon nagy sztár, hanem arról, hogy hogyan lesz egy dal nagyon jó. És ha az úgy lesz nagyon jó, hogy te hátul vakarod a gitárt, akkor te arra koncentrálsz, mert azt akarod, hogy jó legyen. Az itt szereplő íróknak és zenészeknek mind megvan a saját színpada, amiről szabadon átsétálhat erre a közösre. De ahhoz, hogy ez működjön, szükséges az, hogy mindenki tudja: ez nem az ő színpada, hanem egy közös. És ezt nagyon jól tudjuk mind. Pedig nem volna evidens, hogy ennyi dudás megfér egy csárdában. A lényeg, hogy van egy kölcsönös bizalom és tisztelet közöttünk, és ez egy piszok nagy élmény.”
Az idővel kialakult „kemény mag” – Beck Zoltán (30Y), Egyed Péter (Óriás), Kollár-Klemencz László (Kistehén), Szűcs Krisztián (HS7), Jancsovics Máté (Kistehén), Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény István, Erdős Virág, Szálinger Balázs – és alkalmi vendégeik az első években két könyves-CD-t (Rájátszás – Költészet popritmusban, 2013) Rájátszás – Szívemhez szorítom, 2015) jelentettek meg. 2014-ben egy ötvenperces dokumentumfilm is készült róluk (fenn van a Youtube-on). Miközben teltházas koncerteken szórakoztatták a nagyérdeműt a Művészetek Palotája, nagytermében, az A38 hajón, a Trafóban, az Akváriumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, de megfordultak a Kapolcsi színpadon, a debreceni Kölcsey Központban, a miskolci Heynekem klubban és a szegedi Belvárosi Mozi nagytermében is.
JBSz Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Rajatszas/">https://www.facebook.com/Rajatszas/</a> <a href="http://www.rajatszas.hu/">http://www.rajatszas.hu/</a>

Rájátszás

Igazi harapós, odacsapós rock and roll

Sztárok és csillagok – Tematikus összeállításunk következik

A vérbő és lehengerlő, pszichedeliába hajló power-rockot játszó Turbo gyökerei 2005 tavaszára nyúlnak vissza, akkor kezdett közösen próbálni a gitáros Vigh Dávid, a billentyűs-énekes Dure és a dobos Bardóczi Gábor. Egyikük sem akkor kezdte a pályát. Vigh a Vágtázó Halottkémekben tűnt fel, később évekig élt Angliában és játszott több lokális jelentőségű zenekarban, majd a DJ Titusz vezette Carbonfools oszlopos tagja lett. Dure szintén számos produkcióban (Boogie Knights, Go!, Mester Tamás) bizonyított, plusz sikeres dj, Nem ismerlek már című dalával pedig 2008-ban bejutott az Eurovíziós dalfesztiválon döntőjébe is. A kezdeti trió harmadik tagja, Bardóczi szintén kellően tapasztalt zenész volt, ráadásul később általa került a csapatba a RémembeR egykori basszerosa, Jero és az ex-FreshFabrik-énekes Tanka Balázs. A sors fintora, hogy nem sokra rá, hogy a kvintett összeállt és belendült a koncertezésre, Bardóczi kiszállt. A többiek hosszas keresgélés után találtak rá méltó utódjára, a Barabás Lőrinc Eklektricet is erősítő, majd a Random Trip projektet vezénylő Delov Jávorra.
Még Delov csatlakozása előtt jelent meg magánkiadásban egy négyszámos EP (Boarman sessions, 2007), melyről a slágergyanús One More Time-ot egykoron a Petőfi Rádió is sokat játszotta. Az új felállás viszont sokkal rockosabb és dinamikusabb irányba lépett tovább, grunge-os, metálos, pszichedelikus, progrockos zenéjüket adekvát színpadi body actionnel előadva. Lett egyben kora egyik legreménytelibb hazai rockformációja. Persze hallani lehetett benne a hatásokat (Soundgarden, Pearl Jam, Red Hot Chili Peppers, Mars Volta), de remekül beleillettek az akkori retrohullámba. Miközben maga a név felemás érzést keltett: egyszerű, könnyen megjegyezhető, mégis tucatízű (nem véletlen, hogy ezen a néven számtalan másik formációra bukkanhatunk a neten).
Ugyanez a harapós, odacsapós rock and roll jellemezte a későbbi albumaikat (Lost Measure, 2011, Pentagram, 2014) is, a koncertezés terén ekkoriban élték a legaktívabb korszakukat. 2015 szeptemberében a Művészetek Palotájában elvben el búcsúztak a közönségüktől, majd kiadtak egy akusztikus nagylemezt (Lullabies For Awakening, 2015). Aztán évekkel később kiderült, mégsem ez lett a hattyúdaluk, hisz 2019 őszén ismét visszatértek a színpadokra, ráadásul az új albumon (Csillagból emberré) magyar nyelvre váltottak. A pandémia őket is háttérbe sodorta, de 2022 októberében nagy sikerrel koncerteztek az A38 hajón.
JBSz

Turbo

5 tuti dal, hogy csúcsra járasd a szakítás utáni érzelmeidet

A 2006-ban mezőtúri gimnazisták alapította zenekar a hazai alternatív zenei szintér egyik karakteres szereplője. Az elmúlt tizenöt évben különösebb médiatámogatottság nélkül tudtak stabil közönséget kiépíteni Budapesten és vidéken egyaránt. Eddig hat nagylemezt (Egytől egyig, 2009; Boldogság, te kurva, 2011; Ne félj, 2014; Éjszaka van, 2016; Eltűnt idő, 2018, Nyitva hagytam, 2022) jegyeznek. Személyes hangvételű dalaikban az őket, és generációjukat foglalkoztató szövegeik mellett fontos társadalmi és közéleti témákra is reflektálnak.
A zenekart Lázár Domokos énekes-gitáros, Veress Imre gitáros és Pályi Ádám basszusgitáros alapította 2006-ban. A szalagavató bálon Pink Floyd dalokat játszottak. A gimnázium utolsó évében épp Kosztolányit tanulta a csapat, végül így találtak rá a zenekar nevére. Miként 2010-ben a Népszabadságban nyilatkozták: „Teljes letargiában voltunk: hogyan lesz ebből zenekar, ha még normális neves sem tudunk találni magunknak?”.
„Egy zenekar, amelyet ha nem feszít szét a tehetség és egyben marad, a következő évtized meghatározó formációja lehet Magyarországon” – állította 2009-ben az első nagylemezüket megjelentető Lovasi András róluk, hozzátéve, hogy ilyen fiatalon, ilyen karakteres zenét játszani rendkívül ritka szerte kis hazánkban. Nem meglepő hát, hogy azok után, hogy a Kiscsillag, a Heaven Street Seven és a Pál Utcai Fiúk zenekarokkal léptek fel, 2010 augusztusában a Sziget Fesztivál nagyszínpadán ők lehettek a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén az előzenekar.
Eddigre már túlvoltak az első klipjükön (Panodráma), szinte az összes tehetségkutatót megnyerték, melyen elindultak, így jutottak el az International Live Award bécsi középdöntőjébe is. Az ekkor megjelent bemutatkozó album (Egytől egyig) kellően karakteresen ötvözte a kurrens angolszász rockzenei hatásokat (Arctic Monkeys, Editors, Franz Ferdinand, Radiohead) a nyolcvanas évek magyar undergroundjával (Európa Kiadó, Balaton, Trabant), némi Cseh Tamás és Kispál és a Borz beütéssel.
Az Esti Kornél nemcsak zenekar, hanem baráti társaság is, ezért történt meg velük, hogy 2012 őszén énekest cseréltek: Nagy Istvánt Bodor Áron (1991. 06.02, Veszprém) váltotta. Ezzel kialakult az a hat fős felállás – Bodor Áron (ének, billentyűsök), Lázár Domokos (gitár, ének), Veress Imre (gitár), Horváth Kristóf (gitár), Pályi Ádám (basszusgitár), Lázár Ágoston (dob) –, amely azóta is összetart.
2014-ben már Bodorral készült a Ne félj, melyet a megjelenésekor pár napra ingyenesen letölthetővé tettek. Az albumról különösen a címadó Ne félj és a Rohadt eső lett „sláger”, a 2016-os Éjszaka van-ról – mely sokak szerint a legérettebb, legjobban összerakott anyaguk – szintén a címadó dal és a Nem kár vált a legnépszerűbbé. A tízéves jubileumukat a budapesti Akvárium Klub NagyHall termében ünnepelték, az eseményre az addigi pályájukat bemutató kisfilm is készült.
2017-ben az A38 Hajón, a MüPa Fesztiválszínház termében, majd a Budapest Parkban léptek fel, 2018 végén az újabb anyagot (Eltűnt idő) pedig háromestés koncerten mutatták be az A38 Hajón. Ez amúgy az első lemezük, melynek számait nem sávonként, hanem egyszerre játszották fel.
2019. december 3-án a Művészetek Palotája nagytermében adtak tematikus koncertet Itt maradtam az éjszakában címmel. Ugyanez lett a címe 2020 decemberében annak a nagyszabású kiadványnak, mellyel a zenekar sajátos módon összegezte addigi munkásságát: egyrészt 15 dalát több mint 30 művész segítségével újraértelmezte, másrészt mellékelték hozzá Bátori Gábor ’jim’ (sinco) egyórás filmjét, melyet Ember Márk színművész és a zenekar főszereplésével készített.
A pandémia 2020-as kitörése elég rosszkor jött nekik, épp felívelő pályán haladtak, végül csak 2022 áprilisában rukkoltak elő új anyaggal (Nyitva hagytam).
JBSz
 
<a href="https://www.estikornelband.hu/">https://www.estikornelband.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/estikornelzenekar/">https://www.facebook.com/estikornelzenekar/</a>

Esti Kornél

 Van, akinek a szívében bomba van, másnak a cigány húzza

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz

Budapest Bár

A magyarországi táncházi zenészek egyik legfontosabb példaképe, tanítómestere és muzsikustársa.
Gyimesbükkön született zenészcsaládban. Látását gyermekkorától kezdve fokozatosan elvesztette. Húszéves korában feleségül vette Fikó Reginát, aki élete végéig nem csak a párja, hanem ütőgardonosként elmaradhatatlan muzsikustársa is lett. Budapestre először 1984-ben Sára Ferenc néptáncos révén jutott el. A Ceauşescu-rezsim bukása óta rendszeresen koncertezett Magyarországon. Többek között a Mediawave-en, a Fonó Budai Zeneházban, a Fővárosi Művelődési Házban muzsikált, de fellépett a Művészetek Palotájában is. 1994-ben A szívben még megvan címmel Halmos Béla és Szomjas György készített róla portréfilmet. Szerepelt Bereczki Csaba Életek éneke című, az erdélyi hagyományos népzenéről szóló dokumentumfilmjében. 1997-ben a Népművészet Mestere díjjal tüntették ki. Miként Sebő Ferenc mondta róla a Quartnak: „Az általa képviselt gyimesi játékstílus különleges, archaikus zenélési mód, ami a játékmódban és a hangszerek felépítésében is a kétszáz évvel ezelőtti modort, technikát őrzi. A hegedű és a gardon nem többszólamú, hanem »ritmus és dallam« típusú játéka a középkor síp-dob zenéjének emlékét őrzi. Zerkula János ennek a stílusnak volt utolsó kiemelkedő képviselője, aki ráadásul a szolgáló zenészek többségétől eltérően énekelt is, mégpedig szívbemarkolóan.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 172–174.

Kapcsolatok