Album/name

Klasszik rock életképek

_14_fortepan_213219_Fonográf együttes_1980_Urbán Tamás.jpg

_13_fortepan_262581_Hegyalja út - Sánc utca - Orom utca határolta terület, a május 1-i Mini-Syrius-LGT koncert közönsége_1973_Gyulai Gaál Krisztián.png

_12_fortepan_213795_Locomotiv GT_1979_Urbán Tamás.png

_11_fortepan_213788_East együttes_1980_Urbán Tamás.jpg

_10_fortepan_213187_Benkő László és Kóbor János, az Omega együttes tagjai._1975_Urbán Tamás.jpg

_9_fortepan_202733_Bem rakpart 4., Mini együttes a klubjuk előtt (Török Ádám, Dobos Doxa Sándor, Czipó Tibor, mögöttük Závodi János)_1970_Rubinstein Sándor.jpg

_8_fortepan_191074_Omega együttes Benkő László és Mihály Tamás, mögöttük Debreczeni Ferenc, Kóbor János, Molnár György._1980_Szalay Zoltán.png

_7_fortepan_124203_Az Omega és az LGT közös számot ad elő. _1980_Urbán Tamás.jpg

_6_fortepan_268830_Szörényi Levente és Bródy János_1980_Kanyó Béla.png

_5_fortepan_199066_a Magyar Rádió 8-as stúdiója, Presser Gábor az LGT együttes tagja_1976_Szalay Zoltán.png

_4_fortepan_78116_Mini együttes_ Török Ádám, Dobos Doxa Sándor, Czipó Tibor, Závodi János._1970_Rubinstein Sándor.jpg

_3_fortepan_262595_Hegyalja út - Sánc utca - Orom utca határolta terület, a május 1-i Mini-Syrius-LGT koncert közönsége._1973_Gyulai Gaál Krisztián.png

_3_fortepan_190924_Újszegedi Szabadtéri Színpad. A felvétel az Omega - LGT - Beatrice közös koncert alkalmával készült._1980_Szalay Zoltán.png

_2_fortepan_213518_Benkő László és Mihály Tamás az Omega együttes tagjai._1978_Urbán Tamás.jpg

_1_fortepan_88666_Istvánmezei út 3-5. Nemzeti Sportcsarnok (később Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), az Omega együttes koncertje_1976_Urbán Tamás.jpg

A hetvenes évek nemcsak a jól táncolható, könnyen befogadható, kellemes popdalokról szólt, hanem rockfronton is életerős virágzásokat hozott. Két rockzenekarnak is sikerült elindulnia a „csillagok útján”: a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a> Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban aratott sikereket, de az ígéretes indulást követően kényszerűen megtorpantak, míg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omega-51">Omegá</a>nak elsősorban német nyelvterületen sikerült a nemzetközi áttörés, ahol 1973-ban hároméves szerződést kötöttek a Bellaphonnal, és a zenekar ezalatt a nyugatnémet cég legnagyobb kasszasikereket arató együttesévé nőtte ki magát. Nem utolsósorban hozzájuk fűződött idehaza a legtöbb technikai innováció (persze kelet-európai házibarkács módszerekkel kombinálva). (A hetvenes évek Omegájához tartozik, hogy a megjelent, többszázezer példányban értékesített albumok (Csillagok útján, Gammapolis) szövegeit nagyrészt a konkurenciához tartozó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-brody-janos-176">Bródy János</a> írta, igaz, Várszegi Gábor álnéven.) 
De ez az az időszak, amikor a bika jegyében fogant, alig másfél évig létezett hard rock zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-taurus-6766">Taurus</a> EX-T: 25-75-82 tündökölt. A formáció 1972. május 1-jén az Ifjúsági Parkban mutatkozott be a nagyközönség előtt, az év során minden komolyabb fővárosi helyen fellépett, de hiába került be <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zoran-6270">Zorán</a> a csapatba, a Taurus a hetvenes évek elején nem lett ugyanolyan sztárzenekar, mint későbbiekben a Piramis.
Ahogy 1971-re (Locomotiv GT) és 1972-re (Taurus), úgy 1973-ra is jutott egy supergroup, amely pályafutását tekintve valahol a kettő között állt: ha változó felállásban is, de viszonylag sokáig működött. De hiába aratott a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-skorpio-6878">Skorpió</a> a hazai és külföldi turnéikon zajos sikereket, a nagy rohanásban kevesebbet törődött a komponálással, nagylemezein egyre sablonosabb zenei produkciókat kínált. A szövegek pedig nemcsak mesterkéltek és sematikusak voltak, hanem olykor mosolyt fakasztóak is.
A klasszik rockhoz tartozik az Illés együttes romjain 1973 szilveszterén – más verziók szerint már Újévkor – létrejövő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> is, mely a várakozásokkal ellentétben nem vitte tovább az illési örökséget, inkább az akkoriban nemzetközileg is egyre népszerűbbé váló amerikai country-rockot igyekezett idehaza meghonosítani. Zeneileg igényesen kidolgozott, de kor- és kultúrtörténeti szempontból súlytalanabb albumaikkal egészen az évtized végéig, a kemény rockhullám mindent felülíró dominanciájáig népszerűek maradtak. Nem utolsósorban pedig elindították a pályán a hozzájuk képest sokkal populárisabb 100 Folk Celsiust és Bojtorjánt.
Mások az akkoriban Angliában roppant népszerű progresszív rockból merítettek ihletet. A korai hazai kezdeményezések közül mindenképpen ki kell emelni a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a>t: Papp Gyula már 1972-ben készített több feldolgozást Bartók műveiből, de a jogörökös Bartók Péter nemcsak nem járult hozzá, hanem még a hangszalagot is meg kellett semmisíteni. 
Az ilyen jellegű kalandozások azonban a Mini műsorának csak kisebb részét tették ki. Az 1973 elején felbukkant <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> már deklaráltan a klasszikus zene, a jazz és a rock ötvözetét játszotta. De hiába arattak Kadosa Pál két etűdjének és Bartók Allegro Barbaró-jának átdolgozásával nagy sikert, hiába készítettek egyórás műsort (benne József Attila-versmegzenésítésekkel, Bartók-, Kodály- és Kadosa-átiratokkal), a tömegkommunikáció nem fedezte fel őket, így a hetvenes évek második felében feloszlottak.
Ugyancsak dicstelen és rövid életű pályafutást mondhat magáénak a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-v73-7098">V’73</a> (innen indult a billentyűs Lerch István és a dobos Herpai Sándor). Miközben a nyolcéves fennállása idején mindössze két nagylemezt publikáló debreceni <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-panta-rhei-8090">Panta Rhei</a> a rendszerváltozás előtti magyar poptörténelem egyik nagy talánya: az Emerson, Lake &amp; Palmer nyomvonalán indult, letiltott Bartók-átirataival elhíresült zenekar ugyanis rádiós és hanglemezgyári nyomásra a legkülönbözőbb zenei stílusokban próbálta ki magát. A diszkótól a sanzonon át a jazzig terjedt a skála, Ács Enikővel még Weöres Sándor-feldolgozásokat is előadott, miközben messze a legnagyobb sikereit az 1983-as, több mint százezer példányban eladott elektronikus zenei LP-jével (p.r.computer) aratta. De mire ez a korong a boltokba került, a Panta Rhei voltaképpen már nem létezett.
A klasszik rockhoz szokás sorolni a stílushatárok nélkül <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-color-7111">Color</a>t is, melyre az 1977-es Ki mit tud?-on egy ország csodálkozott rá. 1978-ban – a vidéki zenekarok közül elsőként – nagylemezt vehetett fel (ami a klasszikus zenei hangzás és a rock egyedi, színes ötvözete volt), az 1982-ben jött folytatásról több dal a kívánságműsorok kedvence lett. Aztán a legfiatalabb Bokor-fiú, Attila az Egyesült Államokba emigrált, a testvérei pedig nem sokra rá követték. 
És végül, de nem utolsósorban ide tartozik az 1975-ben Szegedről indult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-east-7129">East</a> is, mely 1979-ig kizárólag instrumentális zenét játszott, akkor viszont egy új (énekes) taggal bővült. Sokáig mégis sikerült megőriznie azt a karakteres hangzást, ami akkoriban a térség egyik legjobb progresszív rockot játszó együttesévé avatta. Mígnem 1987-re Móczán Péter basszusgitáros kivételével teljesen kicserélődött a formáció, és egy minden korábbinál populárisabb korszak köszöntött be az együttes életében.
JBSz

Klasszik rock

Klasszik rock életképek

Kapcsolatok

Klasszik rock