Album/name

Fővárosi Művelődési Ház helyszíni fotók

Fehérvári út 47., Fővárosi Művelődési Ház (FMH).

Budapest XI. Fehérvári út 47., Fővárosi Művelődési Ház (FMH), Korál koncert.

Fehérvári út 47., Fővárosi Művelődési Ház (FMH). Korál koncert, középen Radics Béla vendégként.

Budapest XI. Fehérvári út 47., Fővárosi Művelődési Ház (FMH), Rubik-kocka / bűvös kocka kirakóverseny.

budapest-fmh-fovarosi-muvelodesi-haz-2007.jpg

fmh_04.jpg

fmh_02.jpg

FMH:beatkorszak.hu:Gittinger Tibor341a2e6e27166015bde54478ce1d0e663f778cc9-1280x1280.png

fmh3 beatkorszak.hu:Gittinger Tibor .png

A Fővárosi Művelődési Ház Budapest (és Újbuda) egyik ismert közművelődési intézménye, amely 1951. december 21-én nyílt meg Pamutkolor Művek Dallos Ida Kultúrotthona néven. A helyszín híres volt pezsgő klubéletéről, illetve hogy a ’60-as, ’70-es és ’80-as években itt talált otthonra kultikussá váló táncházmozgalom, sőt egyik fellegvárává vált.
A Fővárosi Művelődési Házat a beatkorszakban az 1963–1972 közötti igazgatója, Drucker Tibor tette legendássá. Az ő keze alatt indult útjára 1968 szeptemberében az Illés Klub, amelynek fénypontját egyértelműen az akkor legnépszerűbb beatzenekar fellépései jelentették, de emellett beszélgetések, vitaestek, filmvetítések, kiállítások és színházi előadások is szerepeltek a művelődési ház programjában. Az 1973-ig, az együttes feloszlásáig működött klub virágkorában hatezer tagot számlált, és még lapot is megjelentettek Fonográf címmel.
Az FMH másik jelentős és igen aktív klubja a Magnós Klub volt, amelyben az akkor hozzáférhetetlen nyugati lemezeket cserélhették, lemásolhatták a rajongók. „Aki ide jár, annak nem kell külföldi rádióadók zeneileg és világnézetileg torz adásait hallgatni.” - írta a klubról a Budapest újság 1969-ben. A nem mindig legálisan érkező szállítmányok számla nélküli kifizetése viszont nem kis fejtörést jelentett a művelődési ház gazdasági vezetőinek.
1973-ban kezdtek el táncházakat tartani az intézményben, amelyen eleinte a Sebő-együttes, majd főként a Muzsikás zenélt. Éppen abban az időszakban, amikor az Illés már feloszlott, ezek a táncházak tudták betölteni azt az űrt, ami a közösségformálásban tátongott a művelődési ház berkein belül. A táncházmozgalom felvirágzása valamelyest aggasztotta az aktuális rezsimet, de szerencsére akadt patrónusuk a Népművelési Intézet befolyásos és Aczél Györggyel szoros kapcsolatot ápoló igazgatója, Vitányi Iván személyében, aki kijárta a legfelsőbb vezetésnél az engedélyüket. Számos belügyi jelentés szólt akkoriban többek között a Sebő–Halmos-duó, a Kaláka és a Muzsikás együttes ténykedéséről, ezek egy része az FMH-ban született.  (A rendszeres táncház amúgy Gyurkó László igazgatósága alatt  került az FMH-ba, aki Koltay Gergely és Koltay Gábor unokatestvére volt, és Sebő - aki a 25., Színházból is ismerte - megkereste).
A fiatalok sokféle szabadidős tevékenység közül választhattak a Fővárosi Művelődési Házban, ezek közül a legnépszerűbbnek a koncertek számítottak. 1979-ben megszűnt a „társbérlet”: a népművelők elköltöztek a Budapesti Művelődési Központba. 2012-ben a korábbi művelődési ház mellett épült új épületbe költözött át a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének (TEMI) Fővárosi Művelődési Háza.
BB

Fővárosi Művelődési Ház

Fővárosi Művelődési Ház helyszíni fotók

Kapcsolatok

Fővárosi Művelődési Ház