A Generál együttes elődjének tekinthető zenekart 1968-ban alapították a Zenei Gimnázium diákjai. Vezetője, Várkonyi Mátyás (1950, gitár, orgona) kezdettől arra törekedett, hogy együttesével saját dalokat énekeljenek.

A ZéGé 1969-ben megnyerte a salgótarjáni amatőrfesztivált, amelynek első díja tévé- és rádiófelvétel volt. Ekkor készültek a legismertebb dalaik (Elment a metró, Bárcsak nőne már a szakállam, Balatoni nyár, A mi vonatunk). Ezután Fekete Gyula (szaxofon) és Fekete Gábor (dob) csatlakozott, de ők hamarosan továbbálltak a Hungariába. Várkonyi előbb átment a Danyi Attila vezette Atlantishoz, majd újraalapította a ZéGé-t.

Egy Echo-koncerten figyelt fel a vendégénekes Révész Sándorra (1952). Kettejük mellett Novai Gábor (1949, basszusgitár) és Kiss András (1953, dob) alkotta az új csapatot, de 1971 őszén Várkonyit behívták katonának. Helyére társai Karácsony Jánost (1951) szerződtették, aki a Fermből hozta magával Ákos István gitárost és Reck Lajos dobost, így született meg a hetvenes évek egyik legnépszerűbb zenekara, a „kölyök” Generál.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 150