A folktriót a pályájukat a Wanderersben indító Tolcsvay Béla (1946, gitár, ének) és Tolcsvay László (1950, gitár, ének) alapította 1967-ben Balázs Gáborral (1949, bőgő). 

Baranyai Kati énekével Seekers-, Dylan-, Donovan-dalokat énekeltek, majd 1968-ban ismét trióra szűkülve hazai népzenei feldolgozásokat is előadtak (Boldogtalan vándor, Ne menj el, Esőben, Ősz, A Hold és a lány). Az Illés előzenekarként rendszeresen lehetőséget adott nekik a Várban, így bukkantak fel az 1968-os Ki mit tud?-on. 1969 májusában Balázs kivált, ebből a korszakból 1994-ben jelent meg válogatás a Hungarotonnál Tolcsvay Trió (1968–69) címmel. 

A duó továbbra is az Illés pártfogását élvezte (Új dal, Mese a barátomról, Aki elment), majd 1970 és 1973 között Tolcsvayék és a Trió néven szerepeltek. 1972-ben megjelent nagylemezükön (T&T) Kovács Kati, Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa is énekelt egy-egy dalt. A hetvenes évek elején számos slágert adtak elő (Szeretni kéne, Álmomban, Mondd, mire vársz?, Várj, Csak egy kékszínű virág, Szeretni kéne, Barátom levele, Ballada, Lá-di-lá). Tagjai voltak az 1973-ban működött KITT-egyletnek (Illés, Koncz Zsuzsa, Tolcsvayék és a Trio). Rendszeresen felléptek az Illés-klubban, és 1973 júniusában Tolcsvay Béla kezdeményezésére jött létre az első magyar popfesztivál Miskolcon. Ettől az évtől újra Tolcsvay Trió néven léptek fel. Szerepeltek a Petőfi ’73 és a Szép leányok, ne sírjatok című filmben is

Legnagyobb sikerüket a Nemzeti dal–lal aratták, amelyhez 1973-ban, a Petőfi-évforduló alkalmából Tolcsvay László írt zenét. Koncerten játszották, de sem lemez-, sem pedig rádiófelvétel nem készült belőle. Mégis sláger lett, szájról szájra terjedt, később tömegek énekelték. Aztán felkerült az Illés együttes nosztalgialemezére (A Koncert, 1981).

Tolcsvay László 1973-től a Fonográf tagja lett, de Tolcsvay Béla 1979 végéig vitte a Tolcsvay Triót. Majd 1992-ben a Tolcsvay testvérek megalapították a Tolcsvay-együttest, mellyel alkalmanként koncerteztek, de újabb anyagot már nem jelentettek meg.

JBSz-SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 148–150.