Band/name

The Super Trio

A magyar jazz egyik legtermékenyebb szerzője, aki más európai jazz-zenészekhez hasonlóan szintén a klasszikus zene területéről indult, de – másokkal ellentétben – később vissza is tért oda, és előbb Chopin, majd Debussy és Bach műveit írta át jazz-zenekarra.
Csodagyereknek indult, már tizenhat éves korában – egy keszthelyi zenei verseny első díjasaként – felvették a Zeneakadémiára. Jóllehet az összes vizsgát letette, mégsem kapott diplomát, mert időközben beiratkozott az orvosi egyetem fogorvosi szakára. De azért a zenét sem hagyta el, több alkalommal fellépett a Dáliában, bekerült a fővárosi jazzéletbe, többek között Pege Aladárral és Gonda Jánossal játszott. Közben elkezdett bejárni a Színművészeti Főiskolára, így bekerült a színházi világba is. Kiss Manyinak írt sanzont, sokáig kísért az Irodalmi Színpadon, hívták a filmgyárba zongorázni, mígnem 1969-ben Bacsó Péter felkérte A tanu című, gyorsan dobozba került filmje zenéjének megírására. Következő, Herskó Jánosnak írt filmzenéje a rendező disszidálása miatt szintén „csendben maradt”. De aztán harmadszor is felkérték, és a következő negyven esztendőben közel 140 magyar filmben hallható az általa komponált zene.
A hatvanas évektől számtalan együttesben zongorázott, rendszeresen koncertezett Európában, két alkalommal – 1983-ban és 1993-ban – az Egyesült Államokban is turnézott. Pályafutása során olyan művészekkel játszott együtt, mint Philly Joe Jones, Clifford Jordan, Linda Hopkins, Annette Lowman, Frank Foster, Clark Terry, Kenny Wheeler. 1986-ban megalapította a Creative Art Ensemble-t, mely különböző formációban – jazztrió, szimfonikus zenekar, rézfúvósegyüttes – működött. 1991-ben a sevillai világkiállításon a Creative Art Jazz Trióval lépett fel, egy évvel később pedig ő vezette és vezényelte a kontinens tizenhét országának zenészeit tömörítő European Broadcasting Union big band workshopját, melynek műsorán nagyrészt saját kompozíciói szerepeltek (Contrast, Swing, Blues).
2009-ben Vukán György szokatlan és rendkívül nagyvonalú gesztusra szánta el magát: a kreativitás szükségességére és a rögtönzés fontosságának elősegítésére létrehozta a Creative Art Díjat, melyet teljes egészében magánvagyonából és filmjogdíjaiból finanszírozott. Meggyőződése szerint ugyanis a zenész elsősorban attól zenész, hogy a saját gondolatait játssza.
Munkásságát 1990-ben Erkel-díjjal, 2012-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 101–102.

Vukán György

1969-ben harmadikos gimnazistaként tűnt fel az Ifipark tehetségkutató versenyén, s a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-scampolo-160">Scampolo</a> azonnal elcsábította. Hat évig volt a szólistájuk, de saját slágerek hiányában sem a közönség, sem a média nem fedezte fel páratlan fekete hangját. 1974-től szólóban próbálkozott, majd a Vukán Trióval jazzt és bluest, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-nautilus-6744">Nautilus</a>sal popot énekelt. 1973–1977 között elvégezte a jazztanszakot. Csak találgatni lehet, hogy kiváló jazz- és bluesénekesnőként meddig juthatott volna, de 1979-ben egy alapvetően diszkólemezzel (Ártatlan bűn) rukkolt elő (dalszerzők: Jakab György, Másik János, Adamis Anna). Végül 1989-ben I Feel So Good címmel tehetségéhez méltó jazzlemezt készített, azóta jazzénekesnőként van jelen és 2005-ben ő lett az első női Szabó Gábor-díjas.
Bontovics Kati 1953-ban Budapesten született. 1973–77 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Vukán György és Gábor Éva tanítványa volt, de már 1969 óta hivatásos előadóművész. 1969-75-ig a Scampolo együttes tagja, ezután pedig vezető jazz-zenekarokkal szerepelt. 1977–1985-ig Vukán György triójával dolgozott, velük 1984-ben a Pori Jazz Fesztiválon lépett fel nagy sikerrel. Turnézott még Kőszegi Imre és Tomsits Rudolf formációival is, valamint a Trio Midnighttal. 1997-től az amerikai jazz-zenész, a harsonás Jiggs Whigham vendégszólistája volt.
Saját zenekara, a A Bontovics Kati Group a mainstream, bebop, rhythm-and-blues és soul stílusokat képviseli. Tagjai meghatározó személyiségei a hazai jazzéletnek, itt zenélt többek között a billentyűs Cselik Gábor, a dobos Berdisz Tamás, és a harsonás, basszusgitáros Friedrich Károly, aki 1977 óta az énekesnő férje.
A már említett két önálló albumán kívül 1974–1984 között több kislemeze is megjelent, többnyire olyan dalokkal, amelyeket különböző könnyűzenei versenyeken (Tessék választani!, Metronóm ’77) énekelt. Illés Lajos 1988-ban megjelent szerzői lemezén két dalt is Bontovics Kati adott elő.
Filmes és televíziós szerepei is voltak, az egyikben, Bacsó Péter Sértés című tévéfilmjében nem meglepő módon egy énekesnőt alakított. Két egészestés animációs filmhez is szinkron- és énekhangját adta, ezek a Habfürdő (1980, zenéjét szerezte: Másik János) és a Hófehér (1984, zeneszerző: Deák Tamás) című alkotások.
Az 1980-as évek sokak által ismert és kedvelt budapesti éjszakai klubja, a Kati Bár a legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy a művésznő gyakran fellépett ott.
Egyéni hangja, temperamentuma, "jazz feeling"-je és biztos stílusérzéke a swinghez éppúgy, mint az R'n'B és a soul irányzatokhoz az egyik legismertebb és legelismertebb hazai jazzénekesnővé tette.
Egykori zenésztársai úgy emlegetik őt, mint egy magasan kvalifikált énekesnőt, akivel mindig nagy élmény volt együtt zenélni, és Bontovics Kati a magyar jazzénekesnők first ladyje.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100069227058709">https://www.facebook.com/profile.php?id=100069227058709</a>

The Super Trio

Kapcsolatok

Vukán György

Bontovics Kati

Elliptic Dance

Birthday Party

Blue Light