Mielőtt feloszlott volna a Dimenzió, tagjai tettek egy figyelemre méltó kezdeményezést a rock- és a jazzvilág közelítésére. 1981 karácsonyára Dés és Másik kitalálta, hogy a Marczibányi téren, fenn, a nagyteremben az esemény ünnepi hangulatának emelésére a koncertjükre elhívnak több jó fülű, jó kezű, improvizálni képes rockert (Solti János, Karácsony János, Tátrai Tibor, Lerch István), és közös műsort állítanak össze. Az alkalminak szánt, rendkívül sikeres – és a kor szokásának megfelelően semmilyen formában meg nem örökített – koncert után viszont mindannyian úgy gondolták, érdemes lenne ezzel a produkcióval a következő évben turnéra menni és esetleg albumon is megjelentetni. Dés ekkor egy jól bevált taktikához folyamodott. Először bement Erdős Péterhez a Hanglemezgyárba, hogy csinálnak egy turnét, és jó lenne azt élőben felvenni és kiadni. Erdős mondta, rendben, ha lesz turné, lesz lemez is. Mire Dés bement az ORI-hoz, ahol elmondta, kaptak egy fantasztikus ajánlatot Erdőséktől, de csak akkor, ha lesz hozzá turné. Szó szót követett, végül aztán nyáron lett turné és őszre album is. Ami aztán a rock- és jazzfanatikusok körében sikert is aratott, igaz, a nagyközönség igényszintjét már jócskán meghaladta. És ahol előállt az a képtelen helyzet, hogy az ugyanazon a színpadon játszó jazzmuzsikusok gázsija – az eltérő ORI-besorolás miatt – 500, míg a rockereké 1000 forint volt.

Bár a sok sablonos megoldást felvonultató, de kétségkívül virtuóz album nem lett mérföldkő a műfaj hazai történetében, a nyolcvanas évek elején mindenképpen fontos kezdeményezés volt. Különösen, ha összevetjük az évekkel korábban kiadott Éjszaka a stúdióban anyaggal, és az abból megszülető Saturnus zenekar további tevékenységével.

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 195–196.