Bár a Subscribe fennállása alatt mindössze három stúdióanyagot (Sanity Has Left the Building, 2004, Stuck Progress To Moon, 2007, Bookmarks, 2011) készített, de fénykorában, a kétezres évek végén, kétezertízes évek elején az ország egyik legkeresettebb metálformációja volt, akár a klubokat, akár a fesztiválokat nézzük.

Klasszikus középiskolai rockzenekarkét született: a Táncsics Gimnázium folyosóján öt lelkes tinédzser osztogatta ki egymás között a hangszereket. Zenei előélete igazából csak kettejüknek van, egyikük kórusban énekelt (persze ő lett a dobos), a másik meg pár évet járt zongoraórára (ő meg a basszeros), de ebben az életkorban, ebben a műfajban a kottafejek keveseket érdekelnek. Ilyenkor sokkal inkább az energia számít, meg a vágy, hogy a színpadról lássák, miként őrülnek meg értük a csajok. Négy hónapot adtak maguknak, hogy mindenki összegyűjtse a hangszerre valót, 1999 januárjában álltak neki próbálni, THC néven februárban túlestek a bemutatkozó koncerten, de még hosszú éveknek kellett eltelnie, míg valóban tényezők lettek a hazai zenei életben.

Mire az időközben Subscribe-ra átkeresztelt zenekar – Csongor Bálint (ének), Tilk Máté (ének), Horváth Attila (gitár), Reich Tamás (gitár), Cséry Zoltán (billentyűsök), Anga-Kis Miklós (basszusgitár), Rékasi „Eper” Attila (dob) – megjelentette a bemutatkozó nagylemezét (Sanity Has Left the Building, 2004), már többszörösen bejárta az országot, gyakorlatilag mindent elvállalt, hogy eljuttathassa a zenéjét az emberekhez. Azt a thrash metál alapú, de sokrétű zenei világot, ahol a meglehetősen összetett struktúrájú, fura belassulásokkal, szokatlan tempóváltásokkal teli dalokban a zúzós riffek simán megférnek a funky-val, a reggae-vel vagy egy rövid népdalbetéttel. A két énekes felállás pedig tökéletes alkalmas lett mindenre, harmonikus vokálra éppúgy, ahogy hörgésre, kiabálásra vagy rappelésre.

Az első nagylemez után egyre tudatosabban szervezték, hogy mikor, hova, miért mentek, milyen promócióval, milyen kommunikációval. Odafigyeltek, hogy még a legkisebb vidéki klubban is minőségben szólaljanak meg, inkább vitték mindenhová a saját hang- és fénytechnikát, az elengedhetetlen színpadi kiegészítőket. Ezért is tartottak a kétezres végén ott, ahol: miközben a média gyakorlatilag tudomást sem vett róluk, ahol jártak, teltházas koncerteket adtak, legyen az egy vidéki klub, a Zöld Pardon vagy a Petőfi Csarnok.

A 2007-es második korongjuk (Stuck Progress To Moon) minden túlzás nélkül az időszak egyik legerősebb hazai metálalbuma lett, még Fonogram-díjat is kaptak érte, ami ugyan az életükbe sok változást nem hozott, de legalább egy jelzés volt arra, hogy a szakma szintén értékelte, amit ez a szextett önerőből, mégis nemzetközi szinten végzett.

2009-ben a Petőfi Csarnokban ünnepelték a Subscribe tizedik születésnapját, plusz szokás szerint körbejárták az országot, nyáron pedig újra a fesztiválokon zenéltek. Az MTV Hungary által szervezett Edda Icon gálán annyira jól szerepeltek, hogy az Edda előzenekara lehettek, majd a háromszámos Contradictions EP-re is rátettek egy Edda-feldolgozást (Kölyköd voltam). A 2011-ben érkezett folytatás (Bookmarks) mellett a Művészetek Palotájában adták elő áthangszerelt szerzeményeiket, majd a fesztiválszezon lezárásaként több tízezer ember előtt játszottak a Műegyetem előtt a Zöld Pardon megmentéséért rendezett tömegdemonstráción.

Aztán 2015 augusztusában időlegesen elbúcsúztak közönségüktől (a tagok egyéb projektjeikre koncentráltak), és bár 2019-ben újra aktivizálták magukat, a pandémia az újjászülető Subscribe lendületét is erősen megtörte.

JBSz

Kapcsolat:

http://www.subscribe.hu/

https://www.facebook.com/subscribeband/

https://www.instagram.com/subscribeband/?hl=hu