Az Ando Dromból kivált gitáros-énekes Kovács Antal (1956) édesapjával 1999 januárjában megalapította a Romano Drom-ot (Cigány út), amely az elkövetkező években az egyik legkeresettebb cigány csapat lett. Alig voltak néhány hónapja együtt, amikor felvették első nagylemezüket (Déta Dévla), az X-Produkció gondozásában megjelent korong azonban elbukott a terjesztés útvesztőjében. Szerencsére meghallotta őket Patrick Lavaud, a Les Nuits Atypiques de Langon fesztivál igazgatója, aki nemcsak meghívta őket játszani, hanem mindjárt fel is ajánlotta egy újabb lemez lehetőségét. Mivel Kovács Antaléknak az első albumon hallható dalok igen fontosak voltak, és elég frissen, részben még kiforratlanul vették fel anno, úgy érezték, érdemes azokat – új feldolgozásban, új hangszerelésben – újra lemezre rögzíteni, így nagyjából ugyanazt az anyagot játszották fel, plusz tettek rá két új dalt.

Megújítva megőrizni – vallják a Romano Drom tagjai, és valóban igen sajátos irányt visznek a cigány folkban. Dalaik kivétel nélkül tradicionális témákon alapulnak, azokat azonban a saját képükre formálják, a szövegekbe itt-ott beleírnak, a dalokat meghangszerelik. A saját szerzemények is követik a hagyományos dallamvilágot és dalszerkezetet, így a repertoár egyáltalán nem válik ketté. Se hegedű, se cimbalom, csak gitár, bőgő, kanna és kanál, ebből azonban kihozzák a maximumot. Különösen a gitár jelenléte erős, ez a hangszer más cigány csapatokban inkább csak kísérő instrumentum, itt viszont gyakorlatilag egyenrangú a dinamikus, feszes, férfias énekkel.

JBSz