Az utóbbi időszak népzenei színterének talán legreménytelibb formációja, a családi muzsikálásból 2009-ben kinőtt Poros. A korábban a Tékából ismert, az elmúlt másfél évtizedben a Muzsikásban zenélő Porteleki László (1957) vezette zenekar úgy mereget a múltból, hogy közben folyamatosan előrefelé mutat. Egyszerre hordozza az öregek bölcsességét és a fiatalok vitalitását. Ahogy ők négyen a mezőségi vagy szatmári zenéket játsszák, azzal a dinamikával és táncosabb jelleggel, az már szinte rock and roll.

Miként a szerény, halk szavú, a városi gyökerű táncházmozgalom derékhadával ellentétben faluról származó Porteleki László fogalmazta: „A Poros célja, hogy a mára eléggé eloperettesedett, elvilágzenésedett népzenében visszahozzuk az ősi megszólalást. E zenének nagyon erős a közösségformáló ereje. Főleg ha ilyen közvetlenül szól és nem a színpadról. Merőben más eljátszani egy keservest, valakinek, valamiért, szemtől szembe. A mai megzavarodott világban erre mindenkinek szüksége van. Hisz mindenkinek megvan a maga nótája, népi dallama. Még akkor is, ha sokszor nincsen tudatában.”

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 196.

Kapcsolat: https://www.facebook.com/profile.php?id=100064567094613